Klasszikus

Ő írta a legőrültebb szerelmes szimfóniát

150 éve hunyt el Hector Berlioz
2019.03.07. 17:00
Ajánlom
Egy előadáson szeretett bele az Ophéliát játszó színésznőbe, a szerelem hatására írta a Fantasztikus szimfóniát. Összeházasodtak, de a kapcsolatból kilenc éven át tartó veszekedés lett.

1803. december 11-én született a Grenoble környékén fekvő La Cote-Saint-Andréban, egy liberális szellemű orvos gyermekeként. Miután a helyi papnevelde bezárt, tanítását apja vette kézbe, aki megismertette a latin klasszikusokkal (fia már korán Vergiliust fordított franciára), s tőle kapta a zene szeretetét is. Bár tanult fuvolázni és gitározni, egyetlen hangszeren sem játszott igazán jól, a zongorázni nem tudó kevés komponista egyike. Első szerzeményeit gimnazistaként vetette a kottapapírra, ezek néhány taktusa a Fantasztikus szimfónia elején is felhangzik.

HectorBerlioz-113317.jpg

A fiatal Hector Berlioz

Az érettségi után Párizsba ment, hogy az orvosi egyetemen tanuljon, de miután 1821-ben hallotta az általa „a zene Aiszkhüloszának” nevezett Gluck Iphigenia Taurisban című operáját, szülei akarata ellenére átiratkozott a Konzervatórium zeneszerzés szakára. 1824-ben megszületett Ünnepi Miséjét (Messe solennelle) csak nagy nehézségek árán, mindössze kétszer sikerült előadatnia, a második, 1827-es előadáson állt először a karmesteri pulpitusra. Az elveszettnek hitt partitúrát 1991-ben találták meg egy antwerpeni templomban, és két évvel később mutatták be újra. A nagyszabású, 14 tételes mise témái több későbbi művében – Fantasztikus szimfónia, Requiem, Te Deum, Benvenuto Cellini – is visszaköszönnek.

1828-ban „fedezte fel” Goethe drámai költeményét, amelyből a Faust elkárhozása című drámai oratóriuma született. Ebben hangzik fel a Rákóczi-induló, amelyet 1846 februárjában pesti fellépésén mutattak be, kirobbanó sikerrel, később a zeneszerző beépítette a Faustba. A Rákóczi-induló a magyar szabadságért vívott küzdelem egyik jelképévé vált, később Liszt és Erkel is feldolgozta.

1830-ban elnyerte a Római-díjat, amellyel az olasz fővárosba utazhatott, ugyanabban az évben megszületett a Fantasztikus szimfónia, amely hamisítatlanul romantikus programjával az egyik első programzene. Berlioz egyik legismertebb művét egy boldogtalan szerelem ihlette: a Shakespeare-rajongó komponista 1827-ben egy angol társulat Hamlet-előadásán szeretett bele az Opheliát alakító ír Harriet Smithsonba, de a színésznő akkor még nem viszonozta érzelmeit.

A darab egy zseniális, de szerelmi bánattól szenvedő, ópiumban vigaszt kereső művész történetét meséli el, legismertebb tétele a „Menetelés a vérpadra” és a „Boszorkányszombat”, s újra meg újra felbukkan benne a jellegzetes szerelmi téma. A bemutató előtt nem sokkal ismerkedett meg és kötött barátságot Liszttel, aki 1833-ban elkészítette a mű zongoraátiratát. Berlioz két év elteltével, amikor elnyerte Harriet kezét, Lélio: Visszatérés az élethez címmel megírta a mű kevéssé ismert folytatását.

Legfontosabb darabjai között van még a Paganininek írt Harold Itáliában, de a zseniális hegedűs nem tartotta elég virtuóznak a brácsaszólamot, ezért sohasem játszotta el. Operái közül ismert A trójaiak, a Benvenuto Cellini és a Béatrice és Bénédict, valamint a Rómeó és Júlia című programszimfónia, A Krisztus gyermekkora című oratórium, a Római karnevál-nyitány.

Írt egyházi zenét (Requiem, Te Deum) és dalokat is. Operáinak több szokatlan változatát is bemutatták: 2012-ben, amikor Londonban hosszú idő után először került színre a wagneri méretű, öt felvonásos A trójaiak, benne egy fémből épített, lángoló szörnyként megjelenő ló. A Benvenuto Cellininek, amely az ősbemutatón megbukott, néhány éve szintén különleges feldolgozása készült, Terry Gilliam például Monty Python-stílusban álmodta színpadra.

Jóllehet Berlioz sikeresen koncertezett külföldön, megismerkedett Mendelssohnnal, Wagnerrel, Chopinnel, Schumann-nal és Glinkával, nagy hatással volt az orosz zenei Ötök csoportra, szerzeményeiből nem tudott megélni, ezért jövedelmét zenekritikusként, könyvtárosként egészítette ki.

Meg nem alkuvó, már-már kegyetlenül őszinte ember volt, s bár megkapta a Becsületrendet, hazájában soha nem lett igazán népszerű, nehezen fogadták be művészetét.

Életében egymást követték a csapások, anyja, apja, két nővére és két felesége után fiát is elvesztette, e tragikus fordulatokat zenébe öntötte. Utolsó éveiben még betegen is hangversenykörutat tett Bécsben, Kölnben, Szentpétervárott és Moszkvában. 1869. március 8-án halt meg hosszú szenvedés és hetekig tartó agónia után, temetésén Théophile Gautier mondta a gyászbeszédet a montmartre-i sírkertben.

Karikatúra Berliozról, ahogy hatalmas romantikus zenekarát vezényli

Karikatúra Berliozról, ahogy hatalmas romantikus zenekarát vezényli

Esztétikájának és művészetének kialakulása egybeesett az 1830. évi júliusi forradalommal és a francia irodalom nagy romantikus nemzedékének zászlóbontásával, a forradalom alatt újrahangszerelte a Marseillaise-t. A francia romantika úttörője és egyik fő képviselője, a romantikus nagyzenekari stílushoz kapcsolódó programszimfónia megteremtője volt.

Hangszerelése máig ható, benne tisztelik a modern zenekar megteremtőjét:

rendkívüli érzéke volt a hangszerek sajátos színe, karaktere és drámai kifejezőereje iránt. 1844-ben a témában könyvet is kiadott, amely a 19. század egyik legfontosabb teoretikus művének számít. Programjában Liszt, a dráma és zene összeegyeztetésében, az állandóan visszatérő téma megjelenésében pedig Wagner előfutára volt, s erőteljesen hatott Richard Straussra.

Az MTVA Sajtóadatbank portréja.

Berlioz teletömte magát ópiummal, aztán megírta a Fantasztikus szimfóniát

Kapcsolódó

Berlioz teletömte magát ópiummal, aztán megírta a Fantasztikus szimfóniát

Ki gondolná, hogy mák éretlen termésének nedve kellett a vadromantika leggyönyörűbb szimfóniájának megalkotásához.

Berlioz megkísértése

Berlioz megkísértése

1803. december 11-én, ezen a napon született Louis Hector Berlioz francia romantikus zeneszerző, karmester, író, zenekritikus.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

„A mi generációnk nem kapható a gyűlölködésre” – A 30 év alatti színművészek levele az Országgyűléshez

A december 9-én a szabad színházakért és a kultúra függetlenségéért meghirdetett tüntetésen Sodró Eliza, a Radnóti Színház művésze olvasta fel 111 harminc év alatti színművész levelét az Országgyűléshez.
Színház

„Tudsz még hallgatni?” – Beszámoló a színházi alkotók tüntetéséről

A szabad színházért, a kultúra függetlenségéért szerveztek tüntetést december 9-én estére a Madách térre, és noha a bírált törvényjavaslat időközben módosult, sokan úgy érezték, ott a helyük a megmozduláson.
Színház

Vidnyánszky az igazságtalanságok megszüntetését várja a törvénytervezettől

A Magyar Teátrumi Társaság elnöke az M1-nek nyilatkozott az új színháztörvénnyel kapcsolatban.
Plusz

Használt a tiltakozás? Végül nem bántaná az NKA-t az új törvényjavaslat

Nem szerepel a Nemzeti Kulturális Alap átalakítása a Nemzeti Kulturális Tanácsról szóló törvényjavaslatban, de a színházaknak közös fenntartási megállapodást kell kötniük a kormánnyal.
Színház

Ezekre az előadásokra küldenék el a politikusokat a színészek

Szégyen, Hamlet, A bajnok, Az ember tragédiája – többek között ezeket a produkciókat ajánlották azok a színházi alkotók, akiket a december 9-i tüntetésen kérdeztünk meg arról, mire hívnák el a politikai döntéshozókat.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Itt követheti élőben Martha Argerich koncertjét, ha már nem kapott jegyet!

December 12-én este fél 8-kor a Liszt Ferenc Kamarazenekarral lép fel Martha Argerich. A hangverseny teltházas, de a Medici TV közvetíti. Mutatjuk, hol.
Klasszikus advent

Mozart átiratában hallható Händel Messiása

Az átirat Anger Ferenc rendezésében, Nádasdy Ádám új magyar fordításával csendül fel december 21-én az Erkel Színházban. A karácsonyi négy előadás szólistái Rácz Rita, Schöck Atala, Horváth István és Cser Krisztián, az Opera Zenekart és az Énekkart Kesselyák Gergely vezényli.
Klasszikus hír

Pozsonyi kórusversenyt nyert a Magnificat Leánykar

Kortárs és szakrális kategóriában is első helyezést ért el a Magnificat Leánykar egy pozsonyi kórusversenyen.
Klasszikus interjú

Liszt mindig forrófejű lázadó maradt – interjú Borbély Lászlóval

Liszt idős korában is forradalmár maradt, csak másért küzdött. Ez derül ki Borbély László új albumából, amelyen a mester kései műveit hallhatjuk. De a zongoraművésznek egy második lemeze is megjelent a napokban, ezen a Goldberg-variációkat találjuk.
Klasszikus gyász

Elhunyt Friedrich Ádám Liszt-díjas kürtművész

Életének 82. évében elhunyt Friedrich Ádám Liszt-díjas kürtművész - közölte hétfőn a Zeneakadémia.