Klasszikus

Ő írta a legőrültebb szerelmes szimfóniát

150 éve hunyt el Hector Berlioz
2019.03.07. 17:00
Ajánlom
Egy előadáson szeretett bele az Ophéliát játszó színésznőbe, a szerelem hatására írta a Fantasztikus szimfóniát. Összeházasodtak, de a kapcsolatból kilenc éven át tartó veszekedés lett.

1803. december 11-én született a Grenoble környékén fekvő La Cote-Saint-Andréban, egy liberális szellemű orvos gyermekeként. Miután a helyi papnevelde bezárt, tanítását apja vette kézbe, aki megismertette a latin klasszikusokkal (fia már korán Vergiliust fordított franciára), s tőle kapta a zene szeretetét is. Bár tanult fuvolázni és gitározni, egyetlen hangszeren sem játszott igazán jól, a zongorázni nem tudó kevés komponista egyike. Első szerzeményeit gimnazistaként vetette a kottapapírra, ezek néhány taktusa a Fantasztikus szimfónia elején is felhangzik.

HectorBerlioz-113317.jpg

A fiatal Hector Berlioz

Az érettségi után Párizsba ment, hogy az orvosi egyetemen tanuljon, de miután 1821-ben hallotta az általa „a zene Aiszkhüloszának” nevezett Gluck Iphigenia Taurisban című operáját, szülei akarata ellenére átiratkozott a Konzervatórium zeneszerzés szakára. 1824-ben megszületett Ünnepi Miséjét (Messe solennelle) csak nagy nehézségek árán, mindössze kétszer sikerült előadatnia, a második, 1827-es előadáson állt először a karmesteri pulpitusra. Az elveszettnek hitt partitúrát 1991-ben találták meg egy antwerpeni templomban, és két évvel később mutatták be újra. A nagyszabású, 14 tételes mise témái több későbbi művében – Fantasztikus szimfónia, Requiem, Te Deum, Benvenuto Cellini – is visszaköszönnek.

1828-ban „fedezte fel” Goethe drámai költeményét, amelyből a Faust elkárhozása című drámai oratóriuma született. Ebben hangzik fel a Rákóczi-induló, amelyet 1846 februárjában pesti fellépésén mutattak be, kirobbanó sikerrel, később a zeneszerző beépítette a Faustba. A Rákóczi-induló a magyar szabadságért vívott küzdelem egyik jelképévé vált, később Liszt és Erkel is feldolgozta.

1830-ban elnyerte a Római-díjat, amellyel az olasz fővárosba utazhatott, ugyanabban az évben megszületett a Fantasztikus szimfónia, amely hamisítatlanul romantikus programjával az egyik első programzene. Berlioz egyik legismertebb művét egy boldogtalan szerelem ihlette: a Shakespeare-rajongó komponista 1827-ben egy angol társulat Hamlet-előadásán szeretett bele az Opheliát alakító ír Harriet Smithsonba, de a színésznő akkor még nem viszonozta érzelmeit.

A darab egy zseniális, de szerelmi bánattól szenvedő, ópiumban vigaszt kereső művész történetét meséli el, legismertebb tétele a „Menetelés a vérpadra” és a „Boszorkányszombat”, s újra meg újra felbukkan benne a jellegzetes szerelmi téma. A bemutató előtt nem sokkal ismerkedett meg és kötött barátságot Liszttel, aki 1833-ban elkészítette a mű zongoraátiratát. Berlioz két év elteltével, amikor elnyerte Harriet kezét, Lélio: Visszatérés az élethez címmel megírta a mű kevéssé ismert folytatását.

Legfontosabb darabjai között van még a Paganininek írt Harold Itáliában, de a zseniális hegedűs nem tartotta elég virtuóznak a brácsaszólamot, ezért sohasem játszotta el. Operái közül ismert A trójaiak, a Benvenuto Cellini és a Béatrice és Bénédict, valamint a Rómeó és Júlia című programszimfónia, A Krisztus gyermekkora című oratórium, a Római karnevál-nyitány.

Írt egyházi zenét (Requiem, Te Deum) és dalokat is. Operáinak több szokatlan változatát is bemutatták: 2012-ben, amikor Londonban hosszú idő után először került színre a wagneri méretű, öt felvonásos A trójaiak, benne egy fémből épített, lángoló szörnyként megjelenő ló. A Benvenuto Cellininek, amely az ősbemutatón megbukott, néhány éve szintén különleges feldolgozása készült, Terry Gilliam például Monty Python-stílusban álmodta színpadra.

Jóllehet Berlioz sikeresen koncertezett külföldön, megismerkedett Mendelssohnnal, Wagnerrel, Chopinnel, Schumann-nal és Glinkával, nagy hatással volt az orosz zenei Ötök csoportra, szerzeményeiből nem tudott megélni, ezért jövedelmét zenekritikusként, könyvtárosként egészítette ki.

Meg nem alkuvó, már-már kegyetlenül őszinte ember volt, s bár megkapta a Becsületrendet, hazájában soha nem lett igazán népszerű, nehezen fogadták be művészetét.

Életében egymást követték a csapások, anyja, apja, két nővére és két felesége után fiát is elvesztette, e tragikus fordulatokat zenébe öntötte. Utolsó éveiben még betegen is hangversenykörutat tett Bécsben, Kölnben, Szentpétervárott és Moszkvában. 1869. március 8-án halt meg hosszú szenvedés és hetekig tartó agónia után, temetésén Théophile Gautier mondta a gyászbeszédet a montmartre-i sírkertben.

Karikatúra Berliozról, ahogy hatalmas romantikus zenekarát vezényli

Karikatúra Berliozról, ahogy hatalmas romantikus zenekarát vezényli

Esztétikájának és művészetének kialakulása egybeesett az 1830. évi júliusi forradalommal és a francia irodalom nagy romantikus nemzedékének zászlóbontásával, a forradalom alatt újrahangszerelte a Marseillaise-t. A francia romantika úttörője és egyik fő képviselője, a romantikus nagyzenekari stílushoz kapcsolódó programszimfónia megteremtője volt.

Hangszerelése máig ható, benne tisztelik a modern zenekar megteremtőjét:

rendkívüli érzéke volt a hangszerek sajátos színe, karaktere és drámai kifejezőereje iránt. 1844-ben a témában könyvet is kiadott, amely a 19. század egyik legfontosabb teoretikus művének számít. Programjában Liszt, a dráma és zene összeegyeztetésében, az állandóan visszatérő téma megjelenésében pedig Wagner előfutára volt, s erőteljesen hatott Richard Straussra.

Az MTVA Sajtóadatbank portréja.

Berlioz teletömte magát ópiummal, aztán megírta a Fantasztikus szimfóniát

Kapcsolódó

Berlioz teletömte magát ópiummal, aztán megírta a Fantasztikus szimfóniát

Ki gondolná, hogy mák éretlen termésének nedve kellett a vadromantika leggyönyörűbb szimfóniájának megalkotásához.

Berlioz megkísértése

Berlioz megkísértése

1803. december 11-én, ezen a napon született Louis Hector Berlioz francia romantikus zeneszerző, karmester, író, zenekritikus.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Díjat nyert Cserhalmi György és Dunai Tamás Los Angelesben – Nézd meg közös kisfilmjüket!

Az Independent Short Awards online gáláján havi szinten díjazza a fesztiválra beküldött, hazájukban már sikerrel bemutatott alkotásokat. A véletlenszerűen kiválasztott és meghívott szakértők a nagy kitüntetésekhez hasonlóan itt is különböző kategóriákban értékelik a műveket, amikkel a világ minden tájáról lehet pályázni.
Plusz

Petőfi menedzsere – Takács Ákos a Kult50-ben

Ezreket mozgat meg, százezreket ér el. A Red Bull Pilvaker ötletes performance-ként indult, mára viszont komoly misszióvá vált, amely kreatív módon népszerűsíti a magyar irodalmat a fiatalok körében. Ötletgazdája, Takács Ákos talán maga sem gondolta az elején, hova jut majd el a kezdeményezésük.
Színház

Kováts Kriszta: Az SZFE-s fiataloknak érezniük kell: nincsenek egyedül!

Múltról és jelenről, elismerésekről, kiállásról és természetesen az SZFE ügyről is beszélgettünk Kováts Krisztával. A Jászai Mari-díjas színésznő nemrégiben vehette át – maszkban – a Pro Artis Erzsébetvárosért díjat, amit értékteremtő művészeti tevékenységéért és kimagasló alkotómunkája elismeréseként kapott.
Zenés színház

A legkiemelkedőbb művészeket díjazták a Magyar Operett Napján

Immár hagyomány, hogy a Budapesti Operettszínház Kálmán Imre születésének és Lehár Ferenc halálának évfordulóján – amit 2002 óta a Magyar Operett Napjaként tartanak számon – díjazza az évadban legjobb teljesítményt nyújtó színészeket.
Könyv

Zsigerien ismerős történetek Szöllősi Mátyás új könyvében

Feszes, izgalmas és jelenkori próza Szöllősi Mátyás új kötete, amely két elbeszélést tartalmaz. Párdarabok: az egyik kíméletlen gyomros jelenkorunk Magyarországáról. A másik viszont gyönyörű katarzis a figyelmes olvasó számára. Spoilermentes kritika.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Novemberben újra fiatal zenészeket hallgathatunk a Párbeszéd Házában

November 3-án folytatódik a fiatal művészek koncertsorozata: az előadáson Bach és Liszt művei is elhangzanak.
Klasszikus hír

Kórházba került Rost Andrea

„Szeretettel és együttérzéssel gondolok minden embertársamra, aki a fertőzéssel küzd!” – írta Facebook oldalán Rost Andrea, akit a bejegyzés tanúsága szerint néhány napja a Szent László Kórházban kezelnek koronavírussal.
Klasszikus hír

A Concertgebouw tiszteletbeli karmestere lett Fischer Iván

A Budapesti Fesztiválzenekar alapító-karmestere 2021 szeptemberétől az amszterdami Concertgebouw zenekarával is dolgozik.
Klasszikus díj

Londoni díj közelében a Concerto Budapest koncertfilmje – az Ön szavazatán is múlhat!

A Concerto Budapest Szabó Stein Imre által rendezett koncertfilmjét beválasztották a 10. LOVIE AWARDS döntőjébe. Október 29-ig tart a kategória döntőseiről rendezett nemzetközi internetes szavazás. Szavazzon október 29. éjfélig, hogy ez a magyar film legyen a befutó!
Klasszikus interjú

A tanár és az előadóművész egyensúlya – interjú Farkas Gáborral

Szeptembertől a Zeneakadémia Billentyűs és Akkordikus Hangszerek Tanszékének vezetője lett, hazaköltözik Tokióból Farkas Gábor zongoraművész. Lehet, hogy észre sem vettük, hogy távol volt: rendszeresen találkoztunk vele a hazai színpadokon. Mert, miként a zongoraművész vallja, koncertezést és tanítást együtt érdemes művelni.