Klasszikus

Ő vezényelt először Sosztakovicsot Nyugaton

2016.02.17. 16:32
Ajánlom
Ötvennégy éve, 1962. február 17-én halt meg Bruno Walter, a múlt század kiemelkedő karmestere.

Bruno Walter Schlesinger néven született Berlinben 1876. szeptember 15-én, középosztálybeli zsidó családban. A berlini konzervatóriumban tanult zongorázni, tizenhárom évesen már a Berlini Filharmonikusokkal koncertezett, később kísért énekeseket, Pablo Casals társaságában kamaradarabokkal lépett fel. A karmesteri pályát a kiemelkedő dirigens, Hans von Bülow hatására választotta. Tizenhét évesen Kölnben vezényelt először, egy évvel később Hamburgban kezdett dolgozni, itt ismerkedett meg Gustav Mahler osztrák zeneszerzővel. Kettejük között szoros szellemi kapcsolat alakult ki. Walter egész életében hivatásának tekintette Mahler műveinek népszerűsítését, ő vezényelte - már a szerző halála után - a Dal a Földről és a IX. szimfónia bemutatóját, de Mahler néhány "nyugtalanító és vad" művét elkerülte.

Bruno Walter

Bruno Walter

1896-tól Breslauban dolgozott, nevéből ekkor hagyta el a Szilézia fővárosában gyakori Schlesingert. A következő években Pozsonyban, Rigában, Berlinben vezényelt, majd 1901-ben Mahler hívta meg asszisztensének és másodkarmesternek a bécsi operába. 1913-ban Münchenben lett főzeneigazgató, az első világháború után már Európa-szerte vezényelt, Moszkvában és Amerikában is fellépett. 1925-ben nevezték ki a Berlini Állami Opera élére, s a kezdetben másodrangú együttest a legjobb német operaházzá tette. 1929-től a lipcsei Gewandhaus együttes vezetője volt. Hitler már az 1920-as években kikelt a német zenei élet zsidó szereplői ellen, példaként többször Waltert említette. 1933-as hatalomra jutásuk után a nácik "a közrend és biztonság megőrzése" érdekében betiltották Walter fellépéseit.

A karmester Ausztriába emigrált, a Bécsi Filharmonikusok, majd a Staatsoper vezetője, és a Salzburgi Ünnepi Játékok állandó karmestere lett. Az Anschluss, Ausztria 1938-as német megszállása idején Párizsban dolgozott, s a franciák állampolgárságot ajánlottak neki, amit elfogadott. A második világháború kitörése után az Egyesült Államokba utazott, s haláláig Kaliforniában élt, az amerikai állampolgárságot 1940-ben kapta meg.

Amerikai évei alatt a leghíresebb zenekarokkal dolgozott, dirigálta a Chicagói, a Los Angeles-i, a New York-i és a Philadelphiai Filharmonikusokat, vendégkarmester volt a Metropolitan Operaházban. A második világháború után többször lépett fel Európában, ahol mint "az emberiség karmesterét" fogadták. Életét végigkísérte rivalizálása Otto Klemperer német karmesterrel: mindketten Mahler tanítványai voltak, de útjuk szétvált. A második világháború után Klemperer visszatért a zsidó hithez és állást foglalt a nácizmussal szemben, Walter keresztényi megbocsátást hirdetett a kollaboráns muzsikusok iránt.

Gerhild Romberger és a Fesztiválzenekar

„Olyan nagy művet képzelj el, amelyben valósággal az egész világ tükröződik” – írja Mahler. Amikor Bruno Walter, a barát és karmester kolléga,

Gustav Mahler

Gustav Mahler

a Mahler-életmű egyik legnagyobb tolmácsolója megérkezett Steinbachba és megcsodálta a tájat, Mahler megjegyezte:„Nem kell odanéznie, én mindezt már megkomponáltam”. A zeneszerző három nyáron át dolgozott a III. szimfónián, amelyet 1896-ban fejezett be. A legnagyobb terjedelmű, mintegy másfél órás, zenekarra, altszólóra, fiú- és nőikarra írott szimfóniát a Bajor Rádió Énekkara és a Nyíregyházi Cantemus Gyermekkar közreműködésével hallhatjuk.

március 10., 11. 19:45, 12. 15:30 Müpa

Bruno Walter 1957-től romló egészségi állapota miatt egyre ritkábban dirigált, a közönségtől 1960-ban Bécsben Mahler negyedik szimfóniájával búcsúzott. 1962. február 17-én hunyt el Beverly Hillsben, a svájci Luganóban temették el.

Bruno Walter művészetét Európa legjobb polgári szellemeinek humanizmusa jellemezte, művészetét 1900-tól őrzik lemezfelvételek. Számára a zene erkölcsi természetű volt, interpretációja az eszmények, a szépség, jóság és igazság jegyében keletkezett. Mondanivalóját a bécsi klasszicizmus és a romantika korszakaiban találta meg, s bár a modernebb művek távol álltak egyéniségétől, mégis ő mutatta be Kurt Weill II. Szimfóniáját és ő vezényelte Nyugaton először Sosztakovics I. Szimfóniáját.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Elmaradnak a Billy Elliot előadásai

Tizenöt előadás marad el a két éve futó Billy Elliotból. A közelmúltban kormányközeli oldalról kritizált musicalnek egy ezernyolcszáz férőhelyes színházat kellene megtöltenie gyakran naponta kétszer.
Vizuál

Amit ne hagyjon ki a Múzeumok Éjszakáján

Hasznos tudnivalók és szerkesztőségünk tagjainak tippjei.
Színház

Működik a kémia Vecsei H. Miklós és Mészáros Blanka között

Megkezdődtek a Szegedi Szabadtéri Játékok új Shakespeare-bemutatójának, a Rómeó és Júlia próbái Hegedűs D. Géza vezetésével.
Klasszikus

„A kezdetekben minden zene kamarazene volt”

Kokas Katalin és Kelemen Barnabás világhírű hegedűművészek által alapított Fesztiválakadémiát július 23-29-ig rendezik a Liszt Ferenc Zeneakadémián.
Zenés színház

Lőrinczy György: Ezen az úton mennék tovább

Az Operettszínház főigazgatója büszke arra, hogy sokszínű intézményt vezethet és újfajta közönséget vonz a színházuk. A kultura.hu-nak adott interjúban azt is bejelentette, újra pályázik a vezetői pozícióra.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus humor

Molto scherzando: Ilyen, ha a karmester szelfibotra cseréli a pálcát

Persze csak a Photoshop segítségével, egy komoly karmester soha nem tenne ilyet!
Klasszikus

Ez a klarinétos nem jutott be álmai iskolájába, mert a barátnője hamis elutasító levelet küldött neki

Szegény Eric Abramovitz hétéves kora óta egy Los Angeles-i konzervatóriumban akart tanulni, de a barátnője nem akarta, hogy a fiú olyan messze költözzön tőle, és akcióba lépett.
Klasszikus ajánló

Fidelio Klasszik: Ha leszáll az éj, írni kezd

A Fidelio és a Klasszik Rádió 92.1 közös magazinműsorának június 23-i adásában vendégünk lesz Érdi Szabó Márta, Dr. Földvári-Oláh Csaba, Horváth János Antal és Vaskor Gréta.
Klasszikus hír

Magyar Örökség Díjat kap az Óbudai Danubia Zenekar

A fennállásának 25. évfordulóját ünneplő együttest az MTA dísztermében tüntetik ki szombaton további hat díjazottal együtt.
Klasszikus hír

Senki nem akart négyoldalas Mozart-kéziratot venni 163 millióért

A Figaro házassága utolsó felvonásának egyik zenei vázlata az előzetes becslések szerint 500 ezer euróért kelhetett volna el egy árverésen. Nem vette meg senki.