Klasszikus

Ő vezényelt először Sosztakovicsot Nyugaton

2016.02.17. 16:32
Ajánlom
Ötvennégy éve, 1962. február 17-én halt meg Bruno Walter, a múlt század kiemelkedő karmestere.

Bruno Walter Schlesinger néven született Berlinben 1876. szeptember 15-én, középosztálybeli zsidó családban. A berlini konzervatóriumban tanult zongorázni, tizenhárom évesen már a Berlini Filharmonikusokkal koncertezett, később kísért énekeseket, Pablo Casals társaságában kamaradarabokkal lépett fel. A karmesteri pályát a kiemelkedő dirigens, Hans von Bülow hatására választotta. Tizenhét évesen Kölnben vezényelt először, egy évvel később Hamburgban kezdett dolgozni, itt ismerkedett meg Gustav Mahler osztrák zeneszerzővel. Kettejük között szoros szellemi kapcsolat alakult ki. Walter egész életében hivatásának tekintette Mahler műveinek népszerűsítését, ő vezényelte - már a szerző halála után - a Dal a Földről és a IX. szimfónia bemutatóját, de Mahler néhány "nyugtalanító és vad" művét elkerülte.

Bruno Walter

Bruno Walter

1896-tól Breslauban dolgozott, nevéből ekkor hagyta el a Szilézia fővárosában gyakori Schlesingert. A következő években Pozsonyban, Rigában, Berlinben vezényelt, majd 1901-ben Mahler hívta meg asszisztensének és másodkarmesternek a bécsi operába. 1913-ban Münchenben lett főzeneigazgató, az első világháború után már Európa-szerte vezényelt, Moszkvában és Amerikában is fellépett. 1925-ben nevezték ki a Berlini Állami Opera élére, s a kezdetben másodrangú együttest a legjobb német operaházzá tette. 1929-től a lipcsei Gewandhaus együttes vezetője volt. Hitler már az 1920-as években kikelt a német zenei élet zsidó szereplői ellen, példaként többször Waltert említette. 1933-as hatalomra jutásuk után a nácik "a közrend és biztonság megőrzése" érdekében betiltották Walter fellépéseit.

A karmester Ausztriába emigrált, a Bécsi Filharmonikusok, majd a Staatsoper vezetője, és a Salzburgi Ünnepi Játékok állandó karmestere lett. Az Anschluss, Ausztria 1938-as német megszállása idején Párizsban dolgozott, s a franciák állampolgárságot ajánlottak neki, amit elfogadott. A második világháború kitörése után az Egyesült Államokba utazott, s haláláig Kaliforniában élt, az amerikai állampolgárságot 1940-ben kapta meg.

Amerikai évei alatt a leghíresebb zenekarokkal dolgozott, dirigálta a Chicagói, a Los Angeles-i, a New York-i és a Philadelphiai Filharmonikusokat, vendégkarmester volt a Metropolitan Operaházban. A második világháború után többször lépett fel Európában, ahol mint "az emberiség karmesterét" fogadták. Életét végigkísérte rivalizálása Otto Klemperer német karmesterrel: mindketten Mahler tanítványai voltak, de útjuk szétvált. A második világháború után Klemperer visszatért a zsidó hithez és állást foglalt a nácizmussal szemben, Walter keresztényi megbocsátást hirdetett a kollaboráns muzsikusok iránt.

Gerhild Romberger és a Fesztiválzenekar

„Olyan nagy művet képzelj el, amelyben valósággal az egész világ tükröződik” – írja Mahler. Amikor Bruno Walter, a barát és karmester kolléga,

Gustav Mahler

Gustav Mahler

a Mahler-életmű egyik legnagyobb tolmácsolója megérkezett Steinbachba és megcsodálta a tájat, Mahler megjegyezte:„Nem kell odanéznie, én mindezt már megkomponáltam”. A zeneszerző három nyáron át dolgozott a III. szimfónián, amelyet 1896-ban fejezett be. A legnagyobb terjedelmű, mintegy másfél órás, zenekarra, altszólóra, fiú- és nőikarra írott szimfóniát a Bajor Rádió Énekkara és a Nyíregyházi Cantemus Gyermekkar közreműködésével hallhatjuk.

március 10., 11. 19:45, 12. 15:30 Müpa

Bruno Walter 1957-től romló egészségi állapota miatt egyre ritkábban dirigált, a közönségtől 1960-ban Bécsben Mahler negyedik szimfóniájával búcsúzott. 1962. február 17-én hunyt el Beverly Hillsben, a svájci Luganóban temették el.

Bruno Walter művészetét Európa legjobb polgári szellemeinek humanizmusa jellemezte, művészetét 1900-tól őrzik lemezfelvételek. Számára a zene erkölcsi természetű volt, interpretációja az eszmények, a szépség, jóság és igazság jegyében keletkezett. Mondanivalóját a bécsi klasszicizmus és a romantika korszakaiban találta meg, s bár a modernebb művek távol álltak egyéniségétől, mégis ő mutatta be Kurt Weill II. Szimfóniáját és ő vezényelte Nyugaton először Sosztakovics I. Szimfóniáját.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

„Minden este hazaviszek én is valamit” – interjú Schell Judittal

Mit tegyünk, hogy elkerüljük a szokásos párkapcsolati zsákutcákat? Hogyan építünk torlaszt és falakat a játszmáinkból? Ilyen és hasonló kérdésekre keresi a választ a Szeretetkert című előadás a Kultkikötőben július 27-én. Balatonszárszón négy kiváló színművész, Schell Judit, Jordán Adél, Mészáros Máté és Szervét Tibor várja a nézőket.
Zenés színház

„Csak akkor lehet szabadon alkotni, ha nincsenek félelmeink” – beszélgetés Tassonyi Balázzsal

Tassonyi Balázs elképesztően erős évadot tudhat maga mögött. A Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves hallgatójaként 2024-ben debütált a Budapesti Operettszínház több előadásában is, és főszerepet kapott a Carmenben.
Vizuál

Nyaralástörténeti kiállítással nyílt meg a balatonfüredi Esterházy-kastély, amely újra régi fényében látható

A közelmúltban átadott Esterházy-kastély állandó kiállítása mélyebben foglalkozik a város kultúrtörténetével, minden oldalról körüljárva a gyógyvíz és a köré épült komplex gyógyászati központ múltját.
Színház

Margaret Atwood az asszonyi hűségről szóló mítoszadaptációját is bemutatja a Gyulai Várszínház

A Gyulai Várszínház fesztiválprogramjának fontos csomópontjai a saját bemutatók, idén például négy olyan előadás, amelyet a színház részben saját fejlesztésben, részben koprodukciós partnerrel hoz létre.
Zenés színház

Drámai kontúrok, finom árnyalatok – Richard Strauss Elektrája a Bajor Állami Operában

A legendás német rendező, Herbert Wernicke 1997-ben bemutatott Elektra-produkciója az idei évadban is szerepelt a Bajor Állami Opera műsorán, a produkció parádés szereposztással és kimeríthetetlen művészi energiával került színre.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Huszadik alkalommal rendezik meg a Crescendo Nyári Akadémiát

Július 21-én kezdődik a 20. Crescendo Nyári Akadémia és Fesztivál, melyre rekordszámú hallgató jelentkezett, hogy a mesterkurzus és fellépéseik által fejlődhessenek, és közösen ünnepelhessék a jubileumi eseménysorozatot.
Klasszikus ajánló

Európai és argentin tánczenék találkozása – Pápán lép fel a Pannon Ifjúsági Zenekar

Július utolsó előtti vasárnapján különleges zenei programra várja a hallgatóságot a Pannon Ifjúsági Zenekar Pápán, a lenyűgöző Esterházy-kastély udvarán: az elmúlt évszázadok dél-amerikai és európai zenéje ad egymásnak randevút az együttes tolmácsolásában.
Klasszikus kritika

Világrengető dallamok – az elmúlt száz évből származó zenéket játszottak a Berlini Konzerthausban

A modern kor mesterművei – ezzel a címmel hirdette évadzáró koncertjét a Berlini Konzerthaus Zenekara. Az együttes idén nagy hangsúlyt fektetett a 20-21. századi alkotásokra, már a szezon elején is hangversenyt szenteltek a témának.
Klasszikus hír

Osztrák és román versenyzők nyertek az 5. Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűversenyen

A Kokas Katalin és Kelemen Barnabás által kilenc éve életre hívott Fesztivál Akadémia Budapest keretében rendezték meg július 4. és 14. között Budapesten a 22 év alattiaknak szóló 5. Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűversenyt.
Klasszikus ajánló

Idén is régizenei hétvégék várják a közönséget Eszterházán

Idén nyáron is Eszterházára invitálja a közönséget a Haydneum – Magyar Régizenei Központ, ahol július 19. és augusztus 25. között hat hétvégén keresztül magas színvonalú, korhű hangszeres régizenei hangversenyeket rendeznek.