Klasszikus

Ő vezényelt először Sosztakovicsot Nyugaton

2016.02.17. 16:32
Ajánlom
Ötvennégy éve, 1962. február 17-én halt meg Bruno Walter, a múlt század kiemelkedő karmestere.

Bruno Walter Schlesinger néven született Berlinben 1876. szeptember 15-én, középosztálybeli zsidó családban. A berlini konzervatóriumban tanult zongorázni, tizenhárom évesen már a Berlini Filharmonikusokkal koncertezett, később kísért énekeseket, Pablo Casals társaságában kamaradarabokkal lépett fel. A karmesteri pályát a kiemelkedő dirigens, Hans von Bülow hatására választotta. Tizenhét évesen Kölnben vezényelt először, egy évvel később Hamburgban kezdett dolgozni, itt ismerkedett meg Gustav Mahler osztrák zeneszerzővel. Kettejük között szoros szellemi kapcsolat alakult ki. Walter egész életében hivatásának tekintette Mahler műveinek népszerűsítését, ő vezényelte - már a szerző halála után - a Dal a Földről és a IX. szimfónia bemutatóját, de Mahler néhány "nyugtalanító és vad" művét elkerülte.

Bruno Walter

Bruno Walter

1896-tól Breslauban dolgozott, nevéből ekkor hagyta el a Szilézia fővárosában gyakori Schlesingert. A következő években Pozsonyban, Rigában, Berlinben vezényelt, majd 1901-ben Mahler hívta meg asszisztensének és másodkarmesternek a bécsi operába. 1913-ban Münchenben lett főzeneigazgató, az első világháború után már Európa-szerte vezényelt, Moszkvában és Amerikában is fellépett. 1925-ben nevezték ki a Berlini Állami Opera élére, s a kezdetben másodrangú együttest a legjobb német operaházzá tette. 1929-től a lipcsei Gewandhaus együttes vezetője volt. Hitler már az 1920-as években kikelt a német zenei élet zsidó szereplői ellen, példaként többször Waltert említette. 1933-as hatalomra jutásuk után a nácik "a közrend és biztonság megőrzése" érdekében betiltották Walter fellépéseit.

A karmester Ausztriába emigrált, a Bécsi Filharmonikusok, majd a Staatsoper vezetője, és a Salzburgi Ünnepi Játékok állandó karmestere lett. Az Anschluss, Ausztria 1938-as német megszállása idején Párizsban dolgozott, s a franciák állampolgárságot ajánlottak neki, amit elfogadott. A második világháború kitörése után az Egyesült Államokba utazott, s haláláig Kaliforniában élt, az amerikai állampolgárságot 1940-ben kapta meg.

Amerikai évei alatt a leghíresebb zenekarokkal dolgozott, dirigálta a Chicagói, a Los Angeles-i, a New York-i és a Philadelphiai Filharmonikusokat, vendégkarmester volt a Metropolitan Operaházban. A második világháború után többször lépett fel Európában, ahol mint "az emberiség karmesterét" fogadták. Életét végigkísérte rivalizálása Otto Klemperer német karmesterrel: mindketten Mahler tanítványai voltak, de útjuk szétvált. A második világháború után Klemperer visszatért a zsidó hithez és állást foglalt a nácizmussal szemben, Walter keresztényi megbocsátást hirdetett a kollaboráns muzsikusok iránt.

Gerhild Romberger és a Fesztiválzenekar

„Olyan nagy művet képzelj el, amelyben valósággal az egész világ tükröződik” – írja Mahler. Amikor Bruno Walter, a barát és karmester kolléga,

Gustav Mahler

Gustav Mahler

a Mahler-életmű egyik legnagyobb tolmácsolója megérkezett Steinbachba és megcsodálta a tájat, Mahler megjegyezte:„Nem kell odanéznie, én mindezt már megkomponáltam”. A zeneszerző három nyáron át dolgozott a III. szimfónián, amelyet 1896-ban fejezett be. A legnagyobb terjedelmű, mintegy másfél órás, zenekarra, altszólóra, fiú- és nőikarra írott szimfóniát a Bajor Rádió Énekkara és a Nyíregyházi Cantemus Gyermekkar közreműködésével hallhatjuk.

március 10., 11. 19:45, 12. 15:30 Müpa

Bruno Walter 1957-től romló egészségi állapota miatt egyre ritkábban dirigált, a közönségtől 1960-ban Bécsben Mahler negyedik szimfóniájával búcsúzott. 1962. február 17-én hunyt el Beverly Hillsben, a svájci Luganóban temették el.

Bruno Walter művészetét Európa legjobb polgári szellemeinek humanizmusa jellemezte, művészetét 1900-tól őrzik lemezfelvételek. Számára a zene erkölcsi természetű volt, interpretációja az eszmények, a szépség, jóság és igazság jegyében keletkezett. Mondanivalóját a bécsi klasszicizmus és a romantika korszakaiban találta meg, s bár a modernebb művek távol álltak egyéniségétől, mégis ő mutatta be Kurt Weill II. Szimfóniáját és ő vezényelte Nyugaton először Sosztakovics I. Szimfóniáját.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Lady Gagának szabadott, amit Radics Giginek nem

Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van annak, hogy az új elnököt popsztárok körében eskessék fel. Tegnap Joe Bidennek Lady Gaga énekelt himnuszt, tizenkét éve Aretha Franklin tette felejthetetlenné Obama beiktatását. De Barbra Streisand, Ricky Martin és Gene Kelly egyaránt mutatkoztak hasonló szerepben. És mi az, amiért Radics Gigit tetemre hívták, Lady Gagát viszont nem?
Klasszikus

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.
Klasszikus

Bogányi Tibor karmesteri pálca helyett csellót ragad A magyar kultúra napján

Magyar zeneszerzők művei csendülnek fel 2021. január 22-én, pénteken, a magyar kultúra napján 19.30 órakor a Müpában. A pécsi zenekar ünnepi koncertjét a Müpa Home ingyenes közvetítéssorozat keretében élőben követheti majd a közönség az intézmény online platformjain.
Klasszikus

Valós időben, koncert közben is nézői kérdésekre válaszol Hámori Máté és az ÓDZ

No, persze biztosított a zavartalan zeneélvezet is. Az Óbudai Danubia Zenekar új sorozatában a kulisszák mögé vezet, hogy belülről nézzük meg, hogyan folyik egy zenekari próba, mit csinál egy karmester és hogyan születik meg a koncert.
Jazz/World

„Réteken és mezőkön improvizáltam hosszasan”

Nyolcadik szerzői lemezét készítette el Tóth Viktor, a hazai jazz-színtér különleges alakja. A szaxofonos, zeneszerző Have No Fear című albumát a Tóth Viktor Arura Trió rögzítette, az élő anyag ihletője a természet volt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Öt mesterhegedűvel gazdagodott a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyéves keresést követően öt mesterhegedűre talált rá, amelyek még magasabb művészeti interpretációt tesznek lehetővé az együttes számára a jövőben. A zenekar soron következő tavaszi koncertjein már hallhatóak lesznek az új hangszerek.
Klasszikus Film

Dokumentumfilm készült Erkel Ferenc Himnuszáról – Nézze meg online, itt!

A Himnusz keletkezéséről készített dokumentumfilmet a Budapesti Filharmóniai Társaság (BFT) és az Erkel Ferenc Társaság A Himnusz regényes története címmel, Juhász Annával és Becze Szilviával.
Klasszikus ajánló

Bogányi Tibor karmesteri pálca helyett csellót ragad A magyar kultúra napján

Magyar zeneszerzők művei csendülnek fel 2021. január 22-én, pénteken, a magyar kultúra napján 19.30 órakor a Müpában. A pécsi zenekar ünnepi koncertjét a Müpa Home ingyenes közvetítéssorozat keretében élőben követheti majd a közönség az intézmény online platformjain.
Klasszikus ajánló

Valós időben, koncert közben is nézői kérdésekre válaszol Hámori Máté és az ÓDZ

No, persze biztosított a zavartalan zeneélvezet is. Az Óbudai Danubia Zenekar új sorozatában a kulisszák mögé vezet, hogy belülről nézzük meg, hogyan folyik egy zenekari próba, mit csinál egy karmester és hogyan születik meg a koncert.
Klasszikus ajánló

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.