Klasszikus

Ő vezényelt először Sosztakovicsot Nyugaton

2016.02.17. 16:32
Ajánlom
Ötvennégy éve, 1962. február 17-én halt meg Bruno Walter, a múlt század kiemelkedő karmestere.

Bruno Walter Schlesinger néven született Berlinben 1876. szeptember 15-én, középosztálybeli zsidó családban. A berlini konzervatóriumban tanult zongorázni, tizenhárom évesen már a Berlini Filharmonikusokkal koncertezett, később kísért énekeseket, Pablo Casals társaságában kamaradarabokkal lépett fel. A karmesteri pályát a kiemelkedő dirigens, Hans von Bülow hatására választotta. Tizenhét évesen Kölnben vezényelt először, egy évvel később Hamburgban kezdett dolgozni, itt ismerkedett meg Gustav Mahler osztrák zeneszerzővel. Kettejük között szoros szellemi kapcsolat alakult ki. Walter egész életében hivatásának tekintette Mahler műveinek népszerűsítését, ő vezényelte - már a szerző halála után - a Dal a Földről és a IX. szimfónia bemutatóját, de Mahler néhány "nyugtalanító és vad" művét elkerülte.

Bruno Walter

Bruno Walter

1896-tól Breslauban dolgozott, nevéből ekkor hagyta el a Szilézia fővárosában gyakori Schlesingert. A következő években Pozsonyban, Rigában, Berlinben vezényelt, majd 1901-ben Mahler hívta meg asszisztensének és másodkarmesternek a bécsi operába. 1913-ban Münchenben lett főzeneigazgató, az első világháború után már Európa-szerte vezényelt, Moszkvában és Amerikában is fellépett. 1925-ben nevezték ki a Berlini Állami Opera élére, s a kezdetben másodrangú együttest a legjobb német operaházzá tette. 1929-től a lipcsei Gewandhaus együttes vezetője volt. Hitler már az 1920-as években kikelt a német zenei élet zsidó szereplői ellen, példaként többször Waltert említette. 1933-as hatalomra jutásuk után a nácik "a közrend és biztonság megőrzése" érdekében betiltották Walter fellépéseit.

A karmester Ausztriába emigrált, a Bécsi Filharmonikusok, majd a Staatsoper vezetője, és a Salzburgi Ünnepi Játékok állandó karmestere lett. Az Anschluss, Ausztria 1938-as német megszállása idején Párizsban dolgozott, s a franciák állampolgárságot ajánlottak neki, amit elfogadott. A második világháború kitörése után az Egyesült Államokba utazott, s haláláig Kaliforniában élt, az amerikai állampolgárságot 1940-ben kapta meg.

Amerikai évei alatt a leghíresebb zenekarokkal dolgozott, dirigálta a Chicagói, a Los Angeles-i, a New York-i és a Philadelphiai Filharmonikusokat, vendégkarmester volt a Metropolitan Operaházban. A második világháború után többször lépett fel Európában, ahol mint "az emberiség karmesterét" fogadták. Életét végigkísérte rivalizálása Otto Klemperer német karmesterrel: mindketten Mahler tanítványai voltak, de útjuk szétvált. A második világháború után Klemperer visszatért a zsidó hithez és állást foglalt a nácizmussal szemben, Walter keresztényi megbocsátást hirdetett a kollaboráns muzsikusok iránt.

Gerhild Romberger és a Fesztiválzenekar

„Olyan nagy művet képzelj el, amelyben valósággal az egész világ tükröződik” – írja Mahler. Amikor Bruno Walter, a barát és karmester kolléga,

Gustav Mahler

Gustav Mahler

a Mahler-életmű egyik legnagyobb tolmácsolója megérkezett Steinbachba és megcsodálta a tájat, Mahler megjegyezte:„Nem kell odanéznie, én mindezt már megkomponáltam”. A zeneszerző három nyáron át dolgozott a III. szimfónián, amelyet 1896-ban fejezett be. A legnagyobb terjedelmű, mintegy másfél órás, zenekarra, altszólóra, fiú- és nőikarra írott szimfóniát a Bajor Rádió Énekkara és a Nyíregyházi Cantemus Gyermekkar közreműködésével hallhatjuk.

március 10., 11. 19:45, 12. 15:30 Müpa

Bruno Walter 1957-től romló egészségi állapota miatt egyre ritkábban dirigált, a közönségtől 1960-ban Bécsben Mahler negyedik szimfóniájával búcsúzott. 1962. február 17-én hunyt el Beverly Hillsben, a svájci Luganóban temették el.

Bruno Walter művészetét Európa legjobb polgári szellemeinek humanizmusa jellemezte, művészetét 1900-tól őrzik lemezfelvételek. Számára a zene erkölcsi természetű volt, interpretációja az eszmények, a szépség, jóság és igazság jegyében keletkezett. Mondanivalóját a bécsi klasszicizmus és a romantika korszakaiban találta meg, s bár a modernebb művek távol álltak egyéniségétől, mégis ő mutatta be Kurt Weill II. Szimfóniáját és ő vezényelte Nyugaton először Sosztakovics I. Szimfóniáját.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Szokolay Ádám nyerte az idei Bartók Világversenyt

A nemzetközi zsűri a szombati nagyzenekari döntő után hozta meg a végső határozatot. A második díjat Balogh Ádám, a harmadikat pedig Peter Klimo kapta.
Klasszikus

Online elérhető a Fischer Ivánról és a BFZ-ről készült film

2014-ben egy stáb egy éven keresztül követte a Budapesti Fesztiválzenekart és karmesterüket bepillantást engedve munkájukba.
Tánc

Mi a hosszú élet titka? – Egy 100 éves balettmester válaszolt

Henry Danton korát meghazudtoló szellemi-fizikai állapotban van, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy a mai napig balettot oktat, a tanulók pedig isszák a szavait, lesik a mozdulatait.
Színház

„Molnár műveinek épségére figyelni fogunk a jogok lejárta után is”

Lukin Ágnes rendező, Molnár Ferenc dédunokája tette közzé saját álláspontját az általa csak „Delila-gate”-ként emlegetett esettel kapcsolatban.
Klasszikus

Kurtág operája a negyedik a legjobb 21. századi művek listáján – a Guardian szerint

Habár úgy tűnt, soha nem készül el, végül Kurtág életművének eklatáns darabja lett A játszma vége – írja a Guardian. A tekintélyes brit lap összeszedte a 21. század legjobb kortárs klasszikus zenei alkotásait. Íme a lista.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus orgona

Magyar orgonista Japán egyik legjobb koncerttermének rezidens orgonistája

Simon Rattle egyenesen a világ legjobb modern koncerttermének nevezte a szapporói Kitara Hangversenytermet, amelynek rezidens orgonistája az új évadtól Tabajdi Ádám.
Klasszikus ajánló

Nagy zeneszerzők szerelmi életéről szól Bősze Ádám új előadássorozata

Nem a komolyzenét akarja népszerűsíteni, célja csupán, hogy érdekes legyen. Új előadássorozatában a női szemszögre különös figyelmet fordítva beszél nagy zeneszerzők nagy szerelmeiről Bősze Ádám.
Klasszikus kortárs zene

Kurtág operája a negyedik a legjobb 21. századi művek listáján – a Guardian szerint

Habár úgy tűnt, soha nem készül el, végül Kurtág életművének eklatáns darabja lett A játszma vége – írja a Guardian. A tekintélyes brit lap összeszedte a 21. század legjobb kortárs klasszikus zenei alkotásait. Íme a lista.
Klasszikus kritika

À la française – ilyen volt a Pannon Filharmonikusok koncertje

„Finom és választékos” – ezt írja a Pannon Filharmonikusok szeptember 12-i műsoráról kritikusunk. A Kodály Központban Ravel, Debussy és Martin művei szólaltak meg.
Klasszikus videó

Szivárványos zászlóval ért véget a BBC Proms

58 nap, 85 koncert, 191 karmester, 83 zenekar és együttes: szeptember 14-én zárt Nagy-Britannia legnagyobb klasszikus zenei fesztiválja, a BBC Proms.