Klasszikus

Ő volt Shakespeare korának legnépszerűbb dalszerzője

2020.01.28. 15:50
Ajánlom
Virtuóz játékosa a lantnak, képzett énekes, korának egyik leghíresebb zenésze. Az utóbbi időben újra felfedezték, talán azért, mert az a szépség, ami a dalaiban megjelenik, nem öregedhet el. Ha azt mondjuk, John Dowland korának popzenésze volt, nem kisebbítjük érdemeit, ahogy a nagy kortárs, Shakespeare sem az elit számára írta műveit.

Nem sokat tudunk gyerek- és ifjúkoráról. Talán Londonban született, mások szerint Dublinban, az 1560-as években – nagyjából egyidős lehetett Shakespeare-rel. Huszonéves volt, amikor Párizsban próbált szerencsét, és egy nemesember udvari zenészévé vált. Pár év múlva visszatért Angliába, és megházasodott. Szeretett volna bekerülni I. Erzsébet udvarába, ez végül nem jött össze. A század végén IV. Keresztély udvarában dolgozott, de művei Londonban jelentek meg.

johndowland-153900.jpg

John Dowland

1597-ben jelent meg első dalgyűjteménye, a First Book of Songs. Ezek a dalok szerelemmel, halállal, örök emberi érzelmekkel foglalkoznak. „Innen nehéz megítélni, hogy a korszak popzenéjéről beszélünk-e” – mondja a kérdésemre Nagy Csaba lantművész, aki zenészbarátaival összkiadás-koncertsorozaton játssza el Dowland dalait. Az első koncertet február 2-án 19 órától hallhatjuk a budapesti Nádor Teremben. Ekkoriban, a 16-17. század fordulóján William Byrd és Thomas Tallis kezében volt a kottakiadás monopóliuma. Ők jelentették meg a Cantiones sacrae 34 motettából álló kiadását is, amely inkább bukás volt, John Dowland világi daloskönyve viszont hat kiadást ért meg, ez sikert jelentett. „Angliában nem nagyon jelent meg korábban lanttabulatúra-kötet.”

IMG_20200127_154320-154605.jpg

John Dowland Első daloskönyvének kottája: körbeülhető, és a szólamrészeket ennek megfelelően forgatták el szedéskor (Fotó/Forrás: Csabai Máté / Fidelio)

Dowland dalai a főúri kastélyok fiataljainak, amatőr zenészeinek készültek. Ez tükröződik a kiadás szedésében is, amelyet körül lehet ülni, és a szólamrészek jól olvashatók a kottának szemben vagy oldalvást elhelyezkedve.

Flow My Tears és az ismertebb dalok olyan népszerűek voltak, hogy egyszerű emberek, cipészfiúk fütyörészték őket.

Bármilyen formában játszhatók, lanttal, viola da gambával, akkor is, ha csak az egyik hangszer áll rendelkezésre” – mondja Nagy Csaba, aki meg is mutatta a facsimile kottát (fenti kép).

Február 2-án Tóth Emese Gyöngyvér és Cserményi Zsombor énekel, Nagy Csaba játszik reneszánsz lanton, Szászvárosi Sándor, Nagy Réka és Richter Dorottya viola da gambán. „Többféle hangszerelésben ki szeretnénk próbálni a darabokat, azzal a választékossággal, ahogy azt Dowland elképzelte.”

DSC_0253-194557.jpg

Tóth Emese Gyöngyvér, Nagy Réka, Nagy Csaba, Szászvárosi Sándor, Cserményi Zsombor és Richter Dorottya (Fotó/Forrás: Nagy Csaba engedélyével)

Ugyan a dán király kedvelte John Dowlandet, az angol zeneszerző nem volt jó udvari zenész. Londoni szabadságait minduntalan megnyújtotta, és sokszor jobban törődött saját műveinek kiadatásával, mint udvari teendőivel. Miután 1606-ban kicsapták a dán udvarból, I. Jakab személyében talált új gazdára, visszakerült tehát Londonba.

Még három daloskönyvet adott ki. A másodikat 1600-ban, a harmadikat 1603-ban. Ez utóbbit utolsónak szánta, végül 1612-ben még egyet publikált, ez az A Pilgrimes Solace (A zarándok vigasza). „Ez John Dowland dalművészetének betetőzése, úgy tűnik, hogy az előző három könyvben effelé konvergált” – értékeli az életművet Nagy Csaba. Dowland dalainak egy részéről általában elmondható, hogy könnyen befogadhatók. „A Come Again vagy a Now, O Now, hogy az ismertebbek címét idézzem, megfeleltethetők egy mai slágernek,

de Dowlandnek van egy elmélyültebb, spirituálisabb dimenziója. Ha egy dal »csupán« a szerelemről szól, akkor is benne van a magasabb rendű dolgok sejtése.”

A zeneszerző borongásra, melankóliára hajlamos, de jókedvű ember lehetett. Minden daloskönyvben vannak olyan humoros elemek, amelyek a szerző találékonyságáról árulkodnak. Az első kötetben például duót találunk „egyetlen lantra”. „A könyv tele van szerelmes dalokkal, ezt a duót pedig elő lehet adni úgy, hogy a lány tartja a lantot, a fiú pedig hátulról átkarolja, és két kézzel játszik ő is ugyanazon a hangszeren” – avat be Nagy Csaba. De van arra is példa, hogy a szerző egy 4/4-es Lachrimae-t átdolgoz ¾-es Galliard-formába.

John Dowlandet sokak számára Sting és Edin Karamazov fedezte fel újra, amikor 2006-ban elkészítették a Songs from the Labyrinth című lemezt. A régizene a klasszikus zenén belül is a perifériára szoruló terület. De van-e a régizenének „ügye”? Kell-e érte misszionáriusként tenni, vagy elég, ha szubkultúraként él? „Minden értéknek a válságát tapasztaljuk, a festészet, az irodalom is periférián van” – felel Nagy Csaba. „Az a jó, hogy ma ezekre könnyen rá lehet lelni. Ezeknek a műveknek a szépsége nem kopott el, a szépség mindig aktuális. Semmit sem változtunk ötszáz év alatt.”

A lantművész, akit nem csak Sting révén kellene ismernünk

Kapcsolódó

A lantművész, akit nem csak Sting révén kellene ismernünk

Közös lemezt készített Stinggel, Beatlest játszott lanton, fellépett a Hesperionnal, Andreas Scholl-lal és a Hilliard Együttessel. Zenész, nem lantos, állítja, és sok kérdésben mást gondol a zenéről, mint a legtöbb klasszikus zenész. Október 25-én a Zeneakadémián lép fel Edin Karamazov.

 

Miért vigasztaló mégis a szomorú muzsika?

Kapcsolódó

Miért vigasztaló mégis a szomorú muzsika?

Ars Lachrimarum, az az „A könnyek művészete” címmel készített lemezt Szászvárosi Sándor és Nagy Csaba. Olyan reneszánsz zeneszerzők szólalnak meg viola da gambán és lanton, mint John Dowland, Diego Ortiz és Guillaume Dufay.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

„Írás és olvasás ikrek” - Vámos Miklós a Lírástudókban

A könyvesboltok újdonságai között segít eligazodni a Líra Könyv és a Fidelio május 12-én, szerda este fél 8-kor jelentkező irodalmi podcastja. A friss könyvajánlókat és tartalmas beszélgetéseket kínáló műsor házigazdája Szabó T. Anna, az adás vendége Vámos Miklós író.
Színház

Gyabronka József, Háy János és Alföldi Róbert az újranyitó Átrium színpadán

Május 21-től újra élő előadásokat tart az Átrium. A budai intézmény első produkciója a Fehér nyuszi, vörös nyuszi című darab Gyabronka József előadásában, ezt követően egy Háy János-premierrel, valamint a Mefisztó című kortárs zenés kabaréval várják a közönséget.
Színház

Eredeti Örkény-egypercessel köszöntötték Mácsai Pált a jubileumi Azt meséld el Pista! után

Május 12-én különleges évfordulót ünnepelt az Örkény Színház, ugyanis 700. alkalommal tűzték műsorra Mácsai Pál egyszemélyes előadását, az Azt meséld el, Pista!-t.
Klasszikus

A Budapesti Fesztiválzenekar emlékkoncertet tart a koronavírus áldozatainak emlékére

A május 26-i ingyenes emlékkoncertet a Budapest Kongresszusi Központban rendezik meg, ahol a Budapesti Fesztiválzenekar és egy erre az alkalomra összeálló kórus, Fischer Iván vezényletével Mozart Requiemjét adja elő. A koncertet aznap az RTL Klub-on is meg lehet tekinteni.
Jazz/World

"Tragikus végű játszma" – A kékszakállú herceg várát új formába öntötte Sárik Péter

Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című operájára Sárik Péter zeneszerző, jazz-zongoraművész készített jazzátiratot, melyet először élőben augusztusban hallhat a közönség a Zempléni Fesztiválon.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Cziffra és Liszt műveket játszik a két zongoravirtuóz, Boris Berezovsky és Balázs János

Június 9-én Liszt Ferenc és Cziffra György szólózongora művei és négykezes átiratai hangoznak el Boris Berezovsky és Balázs János zongoraestjén. A Cziffra György-emlékév kiemelt eseményét a MOMkultban rendezik meg, melyet a közönség már élőben élvezhet.
Klasszikus hír

Magyar népdalt énekel Emma Kirkby a Kórusok Éjszakája jóvoltából

A Kórusok Éjszakája kórusfesztivál megálmodói a Csíkszerda Egyesület tagjai, akik a világhírű angol szopránnal, Emma Kirkbyvel készítenek közös videót, melyben a Csillagok, csillagok kezdetű magyar népdalt éneklik közösen.
Klasszikus gyász

Elhunyt Balassa Sándor zeneszerző, a nemzet művésze

Életének 87. évében, hosszan tartó betegség után elhunyt Balassa Sándor Erkel Ferenc- és Kossuth-díjas zeneszerző, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) egyik alapítója és rendes tagja – közölte az MTI-vel az MMA.
Klasszikus hír

A Budapesti Fesztiválzenekar emlékkoncertet tart a koronavírus áldozatainak emlékére

A május 26-i ingyenes emlékkoncertet a Budapest Kongresszusi Központban rendezik meg, ahol a Budapesti Fesztiválzenekar és egy erre az alkalomra összeálló kórus, Fischer Iván vezényletével Mozart Requiemjét adja elő. A koncertet aznap az RTL Klub-on is meg lehet tekinteni.
Klasszikus hír

Haydn és magyar nóta az Óbudai Danubia Zenekar online kínálatában

Az Óbudai Danubia Zenekar május 15-én a Best of BMC sorozat keretében Haydn műveit szólaltatja meg, míg május 22-én a magyar nóta értékeit felvillantva, Liszt Ferenc valamint Brahms művei mellett, Ott Rezső kifejezetten erre az alkalomra írt szimfonikus magyar nótacsokrát játssza.