Klasszikus

Odüsszeusz esete a Mahler-szimfóniával

2013.03.10. 10:45
Ajánlom
Mivel érdemes párosítani egy koncerten Mahler utolsó befejezett szimfóniáját? Egyértelmű a válasz: nyilván semmivel. KRITIKA

A Pannon Filharmonikusok pécsi műsora azonban csavart egyet a kérdésen, és a gigantikus, közel másfél órás művet a Ránki Dezső nevével meghirdetett koncert második felében, Mozart c-moll zongoraversenyét (K 491) követően mutatta be. Márpedig egy zongorista, akit a színpad szélétől alig néhány arasznyira szorítanak ki a mahleri fegyverarzenál odakészített széksorai, joggal érezheti magát úgy, mint a leleményes ithakai vándor, amint a fülébe súgják az istenek: légy résen, ha ember formájában szeretnél távozni Kirké, avagy jelen esetben Mahler szigetéről.

Ránki több évtizedes Mozart-előadói rutinnal rendelkező zongorista, így az ő fellépése feltétlenül kiváló produkciót ígért. Bár Mozart c-moll zongoraversenyét, szám szerint a huszonnegyediket „vészterhes komorságúként" szokták jellemezni, ez rendszerint túlzásnak bizonyul. Ránki interpretációjában sem keltett efféle benyomást a mű, szerencsére, hangulati ívének felépítése azonban ezen a hangversenyen nem sikerült tökéletesen. A szólistának és a zenekarnak néhol egymástól függetlenül állt mosolyra vagy görbült sírásra a szája, egyfajta hangulati kergetőzés alakult ki közöttük, főként a két szélső, moll tételben. A középtétel, az Esz-dúr larghetto azonban tökéletesen szép, lekerekített, éteri élmény volt. Ránki nem is szerette volna elrontani a hatást, csupán egy kis darabot, Mozart eredetileg üvegharmonikára írt C-dúr adagióját játszotta el ráadásként. A kritikust, persze, ekkor már jobban izgatta, ami a Mozart-mű után következett, és a zenészek arcán is azt lehetett látni, hogy sokkal komolyabban összpontosítanak a Mahler-szimfóniára.

Nem tudom, hallották-e már, hogy a Callas-rajongóknál állítólag csak a mahleristák rosszabbak. Általában nem szokás sajnálkozni Beethoven elvesztett hallása miatt, miközben az Örömóda csendül fel (legfeljebb az Európai Unió döntéshozóinak vakságát emlegetik fel némelyek), és Mozart utolsó szimfóniáinál sem kerülnek szóba a pénztelenség különböző narratívái, nem is beszélve a Wagner személyisége és életműve közti összefüggések kérdéséről. Mahler életének viszont szinte nincs olyan szakasza, ami ne képezné folyton-folyvást analizálás tárgyát - kellett neki Freuddal konzultálnia, hát nem? -, és sokszor az ennek való megfelelésük alapján mérettetnek meg a Mahler-előadások is. Egyszóval a karmester jobban teszi, ha kínosan ügyel mindenre, mert ha netalán szinkopált léptekkel talál felmenni a pódiumra, a közönség még a végén ebbe is belehallja Mahler elgyengült szívének utolsó dobbanásait.

 Bogányi Tibor Mahler-interpretációjával viszont nem az volt a probléma, hogy nem idézte meg sem az Adorno-féle felfogás „halállal farkasszemet néző zeneszerzőjét", sem a későbbi, általában egy-egy híres dirigens lemezfelvételéhez köthető koncepciók valamelyikét, hanem az, hogy igazából nem vértezte fel a művet semmi egyébbel sem. Az első tétel csaknem teátrális kamesteri mozdulatait látva már-már felmerült bennem, hogy vajon nem tiszteletlenség-e, amit Bogányi Mahlerral művel, de nem sokkal később feleszméltem, hogy már nem a zenekarra és a maestróra koncentrálok, hanem leteszem a tollamat, és egyszerűen csak élvezem a zenét. A második tételtől kezdve ugyanis a dirigens hirtelenjében spórolósan kezdte osztogatni a gesztusait, sőt, több esetben előfordult, hogy szinte nem is vezényelt ütemeken keresztül, és lám: a fuvolisták a Bogányi-piruettek nélkül is tudták a dolgukat, a zene pedig szép lassan elkezdett csobogni a medrében. Elemelkedett a színpadtól, a fizikai valójától. Elszakadt a hangszerektől, a csütörtök estétől, és a harmadik tétel végéig - ha nem is szünet nélkül - sokszor keltett még hasonlóan jóleső érzést.

A szimfónia előadása idő tekintetében a maga 77 perces hosszával a cseh származású karmester, Rafael Kubelík legendás lemezfelvételéhez állt a legközelebb - ami egyébként kifejezetten gyorsnak számít. Önmagában a tempó Mahler művei esetében nem jelent minőségi mutatót, azonban a pécsi zenekart talán nem lett volna szabad padlógázon járatni. Jól jellemzi a helyzetet, hogy a 3. tétel fugatói például több esetben szétszaladtak, összefüggéstelenekké váltak, a mozgalmasabb fortissimo passzusok pedig általában véve is sokszor hatottak kaotikusnak - akár az akusztika, akár az előadók voltak felelősek érte. Összességében úgy tűnt, mintha Deems Taylor, a múlt században élt amerikai zenekritikus szarkasztikus, a kompozíció értékét körülbelül húsz percnyi zenére taksáló megjegyzése adott volna ihletet a pécsiek karmesterének - aki ennek megfelelően lényegében fogott egy képzeletbeli ollót, és jól irányzott vágásokkal rövidebbre metszette a szimfóniát, a lendületesebb középtételek élvezhető szűk félórájára korlátozva csupán annak élményszerűségét. A hatalmát vesztett Mahler-szirén így nem jelentett komoly veszélyt a program egészére, Odüsszeusz megmenekült. Sőt, ő maradt az est hőse.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Visszatérés a Walhallába

A Covid miatti kényszerű kihagyás miatt idén végre visszatérhetett a Budapesti Wagner-napok közönsége a Müpába, ahol már az első fanfárként felcsendülő Walhalla-motívum közben sokan érezték, ismét egy különleges utazás részesei lehetnek. Beszámoló az első Ring-sorozatról és a Rienziről.
Vizuál

10+1 kihagyhatatlan program a Múzeumok Éjszakáján

Tárlatvezetések, komoly- és könnyűzenei koncertek, filmvetítések, táncelőadások, kézműves foglalkozások és még táncház is vár minket a 2022-es Múzeumok Éjszakáján. Összegyűjtöttünk 10+1 helyszínt, amelyet semmiképp sem érdemes kihagyni június 25-én. 
Vizuál

Nyári hangulat a Virág Judit Galériában

Egry József, Csók István, Vaszary János, Szőnyi István egy-egy műve is megidézi a kánikulát a Virág Judit Galéria legújabb kiállításán. Az idén huszonöt éves galéria új, ingyenesen megtekinthető kamaratárlatán minden egyes alkotás megvásárolható.
Plusz

Színházi időutazás az Epreskertben – Jön a Séták Hétvégéje

Kurtizánok, gyilkosok és Piszkos Fred nyomába eredhetünk, bejárhatjuk Gül Baba Türbéjét, vagy éppen az Epreskert meséit nézhetjük meg egyfelvonásos színházi előadás formájában a Séták Hétvégéjén július 1. és 3. között.
Színház

Így néz ki most a felújítás alatt álló debreceni Csokonai Színház – GALÉRIA

2020 szeptemberében megkezdődött a debreceni Csokonai Színház felújítása, és a színház valamennyi belső terét érinti. Ilyen nagymértékű átalakításra az elmúlt 30 évben nem volt példa a teátrumban, amely a tervek szerint 2023-ban nyitja meg kapuit a nézők előtt.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus beszámoló

Visszatérés a Walhallába

A Covid miatti kényszerű kihagyás miatt idén végre visszatérhetett a Budapesti Wagner-napok közönsége a Müpába, ahol már az első fanfárként felcsendülő Walhalla-motívum közben sokan érezték, ismét egy különleges utazás részesei lehetnek. Beszámoló az első Ring-sorozatról és a Rienziről.
Klasszikus hír

Fiatal művészeknek szervez mesterkurzust Miranda Liu

A New Millenium Nemzetközi Akadémia (NMIA) minőségi oktatást és online tanulási lehetőségeket kínál feltörekvő kreatív művészeknek, akik egy mesterkurzus keretein belül tanulhatnak világhírű zenészektől, művészmenedzserektől és szakértőktől.
Klasszikus ajánló

Újabb fellépőket jelentett be a Liszt Ünnep – jön az első Isolation Budapest 

Elton John kedvenc előadóját, a berlini Berghaint is meghódító, sötét, intim hangulatú balladáiról ismert torontói énekesnőt, és a brit The Times 2021-es favoritját is elhozza Budapestre a Liszt Ünnep és az Akvárium Klub vadonatúj zenei minifesztiválja, amelyre június 24-én kezdődik meg a jegyértékesítés.
Klasszikus hír

Schiff András kapta az idei Bach-medált

A Lipcse városa által 2003-ban alapított díjat Johann Sebastian Bach műveinek kimagasló interpretációjáért ítélték oda Schiff Andrásnak. Korábban többek között Gustav Leonhardt, Sir John Eliot Gardiner, Ton Koopman, Nikolaus Harnoncourt vagy Robert Levin munkásságát ismerték el a díjjal.
Klasszikus ajánló

Országszerte ingyenes koncerteket adnak a Magyar Rádió Művészeti Együttesei

Június 24-én Budapesten, 25-26-án pedig számos vidéki helyszínen hallgathatja meg a közönség a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának és Énekkarának művészeit. A Zenélő Magyarország keretében tartott hangversenyeken barokk darabok, vonós kamarazene, rézfúvósegyüttes és énekszó is szerepel majd.