A magyar, román, görög, bolgár, zsidó, örmény, egyiptomi gyökerekből táplálkozó, valóban multikulturális zenét játszó Besh o droM évek óta az egyik legnépszerűbb hazai koncertzenekar. A legkisebb kluboktól a nagy fesztiválokig járják az országot, de szerepeltek Jancsó Miklós filmjében (Utolsó vacsora az arabs szürkéhez) és a Szegedi Nemzeti Színház Szentivánéji álom című előadásában is. Első lemezük (Macsó hímzés) 2000 őszén jelent meg, s ezt követte most a Berlinben kiadott, világszerte terjesztett CanŐt Make Me, amely magyar fordításban a "nekemtenemmutogatol!" címet kapta. Az új album bemutató koncertjét ma este nyolc órától, a Millenáris teátrumban tartják.

A közelmúltban új lemezzel jelentkezett a szlovákiai Ghymes együttes is, amely Magyarországon éppen olyan népszerű, mint a határon túli fiatalok körében. Kassai, párkányi és pozsonyi koncertek után a Ghymes most újra Budapestre érkezik: a Matáv Szimfonikus Zenekarral közös karácsonyi koncertjükből a rendkívüli érdeklődés miatt két előadást is tartanak; ma délután öt órától és este fél kilenctől a Budapest Kongresszusi Központban. Aki most lemarad, legközelebb január 3-án este és 4-én délelőtt láthatja a Ghymest Budapesten, a ferencvárosi Matáv Zeneházban.

A Benkó Dixieland Band a nyolcvanas évek eleje óta minden évben a Zeneakadémián búcsúztatja az óévet. A legenda szerint ezt a két estét még Ferencsik Jánostól kapták ajándékba. "A hatvanas-hetvenes években a New York-i Filharmonikus Zenekar Leonard Bernstein vezényletével rendszeresen tartott olyan koncerteket, amelyeken a dzsessz világsztárjai is felléptek" - meséli Benkó Sándor. "Különösen emlékezetes volt számomra a St. Louis Blues című hangverseny, amelyen az idős Armstrong trombitált. Éveken át igyekeztem meggyőzni Ferencsik Jánost, hogy az Állami Hangversenyzenekar és a Benkó Dixieland is tartson közös koncertet. Úgy tűnt, az ötlet elnyerte Ferencsik tetszését, de végül mindig kitért előle. Egyszer váratlanul bevitt Lakatos Évához, a Filharmónia akkori igazgatójához, és azt mondta, mi már klasszicizálódtunk, ezért megérdemeljük a Zeneakadémia nagytermét, de nem az ÁHZ-val közösen, hanem önállóan. Azóta szép hagyomány, hogy itt zárjuk az évet, Berki Tamás énekművész közreműködésével."