A Bartók Béla – Pásztory Ditta díjat a zeneszerző második felesége, Pásztory Ditta zongoraművész végrendelete alapján 1984-ben hozták létre, forrása a befolyó jogdíjak egy része. A kitüntetést - Pásztory Ditta akaratának megfelelően - azoknak az alkotó- és előadóművészeknek, együtteseknek adományozza a komponista születésnapján a Zeneakadémia neves professzorokból álló szakmai grémiuma, akik munkásságukkal jelentősen hozzájárultak a hazai zenei élet fejlődéséhez és Bartók Béla szellemiségének megőrzéséhez. Mindezt Dr. Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora a köszöntőbeszéd után mondta, idézve Pásztory Ditta ide vonatkozó passzusából.
Tallér Zsófia köszönetet mond (Fotó/Forrás: Bielik István / Zeneakadémia)
Fekete Gyula zeneszerző, kuratóriumi tag, a Zeneakadémia Zeneszerzés Tanszékének tanszékvezetője, az egyetem rektorhelyettese Tallér Zsófiát méltató laudációjában úgy fogalmazott: „kompromisszumot, megalkuvást, félmegoldást nem ismer. Maximális erőbedobással dolgozik és alkot. [...] Tallér művei érzékenyek, humánusak, szerethetők, ha az igazság érzete kimondat olyat is vele, ami nem szerethető, akkor bátran vállalja azt, hogy ne szeressék és ennek a néha nem-szerethető szerepnek minden következményét. Következetes motivikus munka, tisztakezűség a harmóniák kezelésében, kimeríthetetlen fantázia a dallamvilágban, a zenei karakterek világos megjelenítése jellemzi Tallér munkáit.”
Mindennapos játék a zene
Tallér Zsófiával nemrégiben a zeneszerzőszakma kihívásairól, az egyetemi munkáról, a Zeneakadémiával indított közös szak jelentőségéről és Kocsis Zoltánnal való első találkozásáról is beszélgettünk. Olvassa el interjúnkat ide kattintva!
Devich János professzor, a díj kuratóriumának tagja Várjon Dénesről írt laudációjában Várjon Dénest azon jeles magyar muzsikusok közé sorolta, „akikben a szerénység és a sikeresség örvendetesen találkozik. Szerénység, amivel együtt jár a barátságosság és a derű, és sikeresség, aminek eredete a szorgalom és a tehetség” s hozzátette, „Várjon Dénest a zenét szerető közönség Anda Géza utódjaként, szellemi örököseként tartja számon. Művészként, magyarként. Ezt a súlyos, ugyanakkor felemelő terhet büszkén vállalja, a feladatot remekül teljesíti. Hiszen nem csak a hazai, de más országok hangversenytermeinek is ünnepelt, visszavárt sztárja.”
A kamarazene a kiindulópont
Várjon Dénes legutóbbi interjúnkban pályakezdésről, mesterekről, valamint a feleségével indított Schumann-fesztiválról is mesélt. Interjúnkért kattintson!
Várjon Dénes megköszöni a díjat (Fotó/Forrás: Bielik István / Zeneakadémia)
A díjátadón részlet hangzott el Tallér Zsófia „A csillagok a tengerárba...” című vonósnégyeséből az Accord Quartet előadásában, illetve Várjon Dénes előadta Bartók Béla Három csíkmegyei népdal című rövid zongoradarabját.
Tallér Zsófia 1992-ben zeneelmélet-tanári, majd 1994-ben zeneszerzői diplomát szerzett a Zeneakadémián. Számos színházi és filmes produkció zenei vezetőjeként, zeneszerzőjeként dolgozott, tevékenykedett a Nemzeti Színház zenei vezetőjeként, 1999 óta tanít a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, korábban a Zeneakadémián is oktatott. DLA fokozatát 2009-ben szerezte meg a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, ahol jelenleg egyetemi tanári és rektorhelyettesi feladatokat lát el. Megalapítója és vezető tanára az LFZE és az SZFE Alkalmazott zeneszerzés szakirányának. Erkel Ferenc-, Fonogram- és Artisjus-díjas.
Várjon Dénes 1991-ben nemcsak diplomát szerzett a Zeneakadémián Keveházi Gyöngyi, Falvai Sándor, Kurtág György, Rados Ferenc és Devich Sándor tanítványaként, hanem megnyerte a zürichi Anda Géza Zongoraversenyt is, a verseny történetének első magyar győzteseként. Rendszeres résztvevője a világ legrangosabb nemzetközi fesztiváljainak, szólistaként a legnagyobb hazai és külföldi zenekarok élén muzsikálhatott, olyan karmesterek vezényletével, mint Végh Sándor, Solti György, Heinz Holliger, Horst Stein, Leopold Hager, Fischer Iván, Fischer Ádám, vagy Thierry Fischer. Egy 2014-es statisztika szerint a világ ötödik legfoglalkoztatottabb zongoristája.
A díjátadást követően Boronkay Antal, az Editio Musica Budapest ügyvezető igazgatója mutatta be a Cantata Profana facsimile kiadását, amelyet a Magyar Zsidó Kulturális Egyesülettel közösen a Miniszterelnökség támogatásával jelentettek meg Bartók Béla születésének 135. évfordulója alkalmából. A kiadvány tartalmazza Bartók kézírásának másolataként közölt eredeti román nyelvű szöveget, a zenemű zongorakivonatának részleteit, Réber László metszeteit, valamint Kroó György tanulmányának angol nyelvű fordítását, a kolinda szöveg Bartók általi fordítását, továbbá a könyvben olvasható Kroó György és Réber László rövid, kétnyelvű méltatása.
A Cantata profana új kiadása egyelőre nem kerül kereskedelmi forgalomba. A könyveket a magyar és nemzetközi zenei és tudományos intézmények, könyvtárak kapják meg térítésmentesen.
Virágok Bartóknak
Bartók Béla születésének 135. évfordulóján, március 25-én megkoszorúzták a zeneszerző síremlékét a Farkasréti temetőben. Az eseményről szóló cikkünkből azt is megtudhatja, milyen események kapcsolódnak a Bartók-évhez.
A sajtótájékoztatón azt is felidézte Dr. Vigh Andrea, hogy a kormány 2016-ot Bartók-évnek nyilvánította, így rengeteg programmal emlékeznek meg a zeneszerzőről. Kitért arra is, hogy a Zeneakadémia, a Müpa, a Zenetudományi Intézet, a Bartók Emlékház és a Nemzeti Filharmonikusok 2017 márciusától nemzetközi Bartók versenyt szerveznek állami támogatással. Mint fogalmazott, a legmagasabb versenyek közé pozícionált, egyedülálló struktúrában megvalósuló megmérettetést kétévente rendezik meg más-más kategóriában: első évben a hegedű, ezt követően a zongora, a vonósnégyesek és a kamarazene áll majd a középpontban. Kiemelte: a verseny folyamatos nemzetközi jelenlétet biztosít és olyan teljességet mutat Bartók életművéről, amelyre csak Magyarország képes.
hírlevél
