Az 1954-es születésű Elisabetta Brusa már gyermekként komponált zenét, tanulmányait a Milánói Konzervatóriumban folytatta, ahol később ő maga is tanított. Az egyik neves növendéke épp Riccardo Frizza volt, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának vezető karmestere, aki az együttesekkel rögzítette a komponista két vallási témájú művét, a Requiemet és a Stabat matert.

„A zeneszerző mindig is a tonalitás keretein belül alkotott, és végre megkapta a jól megérdemelt nemzetközi figyelmet tehetségéért és zenéjének őszinteségéért.

A szavak csak kiindulópontul szolgálnak, hogy a zene ki tudja fejezni a halál tragédiáját és a fiát elvesztő anya szenvedését. Mindannyiunkat mélyen megérintett ennek a muzsikának a szépsége. Rméljük, sikerült megragadnunk a legbelső lényegét, és ezzel a felvétellel közvetíteni tudjuk, hogy minél többen felfigyeljenek egy igazán nagy komponistára” – értékelte a felvételkészítés folyamatát Riccardo Frizza, és köszönetet mondott a szólistáknak, az együtteseknek, valamint kiemelte a koncertmester, Oláh Vilmos munkáját.

Elisabetta Brusa végig figyelemmel kísérte a munkát, és lelkesen nyilatkozott a muzsikusokról: „Micsoda rendkívüli spirituális élmény! Mindenki annyira zenei, emberi és professzionális volt. Nagyon szerencsés vagyok, hogy ebben a nem mindennapi boldogságban részesülhettem. [...] Nem találom a szavakat, amelyekkel eléggé hálát tudnék mondani a művészeknek.

A Requiem négy szólistára, kórusra és zenekarra íródott, ebben Kristóf Réka, Láng Dorottya, Horváth István és Bakonyi Marcell, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara működött közre, a Stabat materben a kóruson és a zenekaron kívül szoprán szólista énekel, abban szintén Kristóf Réka működött közre.

Fejléckép: A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Riccardo Frizza vezényletével, Elisabetta Brusa figyelő tekintete mellett (fotó/forrás: Vörös Attila / Magyar Rádió Művészeti Együttesei)