Klasszikus

Olvasnivaló Mozartról – magyarul

2006.01.30. 00:00
Ajánlom
Az alábbiakban olvasható a magyar nyelven hozzáférhető, Mozartról szóló könyvek és tanulmányok listája. Mindenki kedvére válogathat közöttük, hogy kedvenc tanulmányát kedvenc könyvtárából kikérve, anyanyelvén mélyülhessen el kedvenc szerzője életművében, életrajzában.

Az irodalomjegyzék kizárólag primer irodalmat tartalmaz, vagyis nem szerepelnek benne Mozart-lemezek és -könyvek recenziói, illetve Mozart műveinek szentelt koncertek kritikái. Alapja a Grove-monográfiák sorozatában megjelent Mozart-kötet irodalomjegyzéke (Stanley Sadie: Mozart. Budapest, 1987, Zeneműkiadó, 242-243.), ezt javította, pontosította és egészítette ki az utóbbi két évtizedben megjelent kötetek és tanulmányok címeivel Fazekas Gergely. Noha a lista teljességre törekszik, (még) korántsem teljes – további kiegészítések várhatók.

KÖNYVEK

Szabolcsi Bence: Mozart: Kísérlet. Budapest, 1921, Dick Manó, 76 p.

Klempa Károly: Mozart a premontreiek körében. Keszthely, 1941, Sulyánszky, 10 p.

Sebestyén Ede: Mozart és Magyarország. Budapest, 1941, Officina, 39 p. (új kiadás: Budapest, 1991, Akadémiai)

Tóth Aladár – Szabolcsi Bence: Mozart élete és művei. Budapest, 1941, Győző Andor, 186 p.

Lichtenberg Emil: Mozart élete és művei. Budapest, 1942, Rózsavölgyi, 345 p.

Pukánszky Béla: Mozart. Budapest, 1942, Magyar-Német társaság, 12 p.

Berljand-Csernaja, Jelena Szemenovna: Mozart. Budapest, 1953, Művelt Nép, 83 p.

Schuler Gyula: Ha Mozart naplót írt volna. Budapest, 1955, Zeneműkiadó, 150 p.

Lesznai Lajos: Mozart élete. Budapest, 1956, Zeneműkiadó, 404 p.

Major Ervin: Mozart és Magyarország. Beszámoló a magyarországi Mozart-kutatásokról. Budapest, 1956, Franklin, 45 p.

Szabolcsi Bence (szerk.): Mozart operái – hat tanulmány. Budapest, 1956, Zeneműkiadó, 365 p.

Szabolcsi Bence – Bartha Dénes (szerk.): W.A. Mozart emlékére – Zenetudományi Tanulmányok V. Budapest, 1957, Zeneműkiadó, 543 p.

Richard Petzoldt: Wolfgang Amadeus Mozart élete képekben. Mozart zene- és kortörténeti arcképe. Budapest, 1957, Zeneműkiadó, 62 p.

Wendelin Lídia: Mozart Magyarországon. Bibliográfia. Budapest, 1958, OSZK, 201 p.

Gedeon Tibor (szerk.): Mozart bécsi levelei. Budapest, 1960, Gondolat, 405 p.

Jemnitz Sándor: W.A. Mozart. Budapest, 1961, Gondolat, 361 p.

Kovács János (szerk.): Mozart breviárium. Levelek, dokumentumok. Budapest, 1961, Zeneműkiadó, 539 p.

Liebner János: Mozart a színpadon. Dramaturgiai tanulmányok. Budapest, 1961, Zeneműkiadó, 173 p.

Soren Kierkegaard: Mozart Don Juanja. Budapest, 1972, Magyar Helikon, 182 p.

Fodor Géza: Zene és dráma. Budapest, 1974, Magvető, 782 p.

Spikes Hughes: Mozart operakalauz. Budapest, 1976, Zeneműkiadó, 304 p.

Charles Rosen: A klasszikus stílus. Haydn, Mozart, Beethoven. Budapest, 1977, Zeneműkiadó, 638 p.

Hézser Zoltán: Mozart életének krónikája. Budapest, 1978, Zeneműkiadó, 253 p.

Szegő Júlia: A két Mozart hétköznapjai. Budapest, 1980, Zeneműkiadó, 735 p.

Wolfgang Hildesheimer: Mozart. Budapest, 1985, Gondolat, 362 p.

Ujfalussy József: Tamino a válaszúton. Drámai párbeszéd és zenei cselekmény. Budapest, 1986, Zeneműkiadó, 102 p.

Stanley Sadie: Mozart – Grove monográfiák. Budapest, 1987, Zeneműkiadó, 254 p.

Michel Parouty: Mozart, az Isten kegyeltje. Budapest, 1990, Park, 194 p.

Norbert Elias: Mozart. Egy zseni szociológiája. Budapest, 2000, Európa, 186 p.

Gál Zsuzsa: Mozart. Budapest, 2000, Holnap, 150 p.

Landon, H. C. Robbins: 1791 – Mozart utolsó éve. Budapest, 2001, Corvina, 220 p.

Fodor Géza: A Mozart-opera világképe. Budapest, 2002, Typotex, 568 p.

Fricsay Ferenc: Mozartról és Bartókról. Szeged, 2004, Bába, 58 p.

Braunbehrens, Volkmar: Mozart. A bécsi évek. Budapest, 2006, Osiris, 588 p.

 
 
 

TANULMÁNYOK:

Sebestyén Ede: „Mozart magyar operája”. A Zene, XIV/7, (1932), 109-112.

Sebestyén Ede: „Mozart ismeretlen magyar kapcsolatai”. A Zene, XVIII/1, (1936), 6-10

Bartha Dénes: „Mozart zongoraműveiről 1.”. Magyar Zenei Szemle, I/11, (1941), 265-277.

A. Balogh Pál: „Mozart színpada (Don Juan)”. Magyar Zenei Szemle, I/11, (1941), 290-293.

Bartha Dénes: „Mozart zongoraműveiről 2.”. Magyar Zenei Szemle, II/2, (1942), 33-50.

Bartha Dénes: „Mozart zongoraműveiről 3.”. Magyar Zenei Szemle, II/10, (1942), 266-285.

Horusitzky Zoltán: „Mozart egyházzeni útja”. A Zene, XXIII/2, (1941)

Lakatos István: „Mozart művei Erdélyben és a Bánátban”. Magyar Zenei Szemle, I/11, (1941), 293-297.

Sebestyén Ede: „Mozart. Arckép magyar keretben”. Magyar Zenei Szemle, I/11, (1941), 278-290.

Szabolcsi Bence: „Mozart és a népdal”. Énekszó, IX/50, (1941), 869-870.

Gárdonyi Zoltán: „Mozart zongoratriói”. Magyar Zenei Szemle, II/3, (1942), 73-78.

Sonkoly István: „Mozart férfikari művei”. Magyar Dal, XLVII/2, (1942)

Barna István: „Egy Mozart-dallam nyomában”. Zenei Szemle, II/6, (1948), 304-309.

Sólyom György: „A Mozart-opera világa”. In: Szabolcsi Bence (szerk.): Mozart operái – hat tanulmány. Budapest, 1956, Zeneműkiadó,

Kroó György: „Szöktetés a szerájból”. In: Szabolcsi Bence (szerk.): Mozart operái – hat tanulmány. Budapest, 1956, Zeneműkiadó,

Kroó György: „Varázsfuvola”. In: Szabolcsi Bence (szerk.): Mozart operái – hat tanulmány. Budapest, 1956, Zeneműkiadó,

Kovács János: „Figaró házassága”. In: Szabolcsi Bence (szerk.): Mozart operái – hat tanulmány. Budapest, 1956, Zeneműkiadó,

Pándi Marianne: „Don Giovanni”. In: Szabolcsi Bence (szerk.): Mozart operái – hat tanulmány. Budapest, 1956, Zeneműkiadó,

Kárpáti János: „Cosí fan tutte”. In: Szabolcsi Bence (szerk.): Mozart operái – hat tanulmány. Budapest, 1956, Zeneműkiadó,

Liebner János: „Mozart dramaturgiája”. Új Zenei Szemle, VII/1-8, (1956)

Thier László: „Mozart vonatkozások Sopron zenetörténetében”. Soproni Szemle, X/1, (1956)

Ujfalussy József: „A humanista Mozart”. Új Zenei Szemle, VII/1, (1956)

Liszt Ferenc: „Mozart emlékezete (1856)”. In: Szabolcsi Bence – Bartha Dénes (szerk.): W.A. Mozart emlékére – Zenetudományi Tanulmányok V. Budapest, 1957, Zeneműkiadó, 9-14.

Döbrentei Gábor: „Mozart élete (1808)”. In: Szabolcsi Bence – Bartha Dénes (szerk.): W.A. Mozart emlékére – Zenetudományi Tanulmányok V. Budapest, 1957, Zeneműkiadó, 15-22.

Holéczy Mihály: „Mozart élete (1827)”. In: Szabolcsi Bence – Bartha Dénes (szerk.): W.A. Mozart emlékére – Zenetudományi Tanulmányok V. Budapest, 1957, Zeneműkiadó, 23-28.

Hevesi Sándor: „W. Amadeus Mozart (1917)”. In: Szabolcsi Bence – Bartha Dénes (szerk.): W.A. Mozart emlékére – Zenetudományi Tanulmányok V. Budapest, 1957, Zeneműkiadó, 29-38.

Tóth Aladár: „Mozart ifjúsága (1930)”. In: Szabolcsi Bence – Bartha Dénes (szerk.): W.A. Mozart emlékére – Zenetudományi Tanulmányok V. Budapest, 1957, Zeneműkiadó, 39-63.

Szabolcsi Bence: „Mozart és a népi színjáték”. In: Szabolcsi Bence – Bartha Dénes (szerk.): W.A. Mozart emlékére – Zenetudományi Tanulmányok V. Budapest, 1957, Zeneműkiadó, 65-84.

Bartha Dénes: „ťCsillagos órákŤ Mozart alkotópályáján”. In: Szabolcsi Bence – Bartha Dénes (szerk.): W.A. Mozart emlékére – Zenetudományi Tanulmányok V. Budapest, 1957, Zeneműkiadó, 85-110.

Ujfalussy József: „Intonáció, jellemformálás és típusalkotás Mozart egyes műveiben”. In: Szabolcsi Bence – Bartha Dénes (szerk.): W.A. Mozart emlékére – Zenetudományi Tanulmányok V. Budapest, 1957, Zeneműkiadó, 110-160.

Bárdos Lajos: „Egy ťromantikusŤ moduláció”. In: Szabolcsi Bence – Bartha Dénes (szerk.): W.A. Mozart emlékére – Zenetudományi Tanulmányok V. Budapest, 1957, Zeneműkiadó, 161-172.

Sólyom György: „A Mozart-zene delelőjén”. In: Szabolcsi Bence – Bartha Dénes (szerk.): W.A. Mozart emlékére – Zenetudományi Tanulmányok V. Budapest, 1957, Zeneműkiadó, 173-232.

Somfai László: „Mozart ťHaydnŤ-kvartettjei”. In: Szabolcsi Bence – Bartha Dénes (szerk.): W.A. Mozart emlékére – Zenetudományi Tanulmányok V. Budapest, 1957, Zeneműkiadó, 233-300.

Várnai Péter: „Va, dal furor portata... Az unisono szerepe Mozart vokális műveiben”. In: Szabolcsi Bence – Bartha Dénes (szerk.): W.A. Mozart emlékére – Zenetudományi Tanulmányok V. Budapest, 1957, Zeneműkiadó, 301-440.

Pukánszkyné Kádár Jolán: „A Varázsfuvola első magyar fordítása”. In: Szabolcsi Bence – Bartha Dénes (szerk.): W.A. Mozart emlékére – Zenetudományi Tanulmányok V. Budapest, 1957, Zeneműkiadó, 441-466.

Lakatos István: „Mozart zenéje Erdélyben és a Bánátban”. In: Szabolcsi Bence – Bartha Dénes (szerk.): W.A. Mozart emlékére – Zenetudományi Tanulmányok V. Budapest, 1957, Zeneműkiadó, 467-474.

Horányi Mátyás: „Mozart-operák Eszterházán és Kismartonban”. In: Szabolcsi Bence – Bartha Dénes (szerk.): W.A. Mozart emlékére – Zenetudományi Tanulmányok V. Budapest, 1957, Zeneműkiadó, 475-480.

Gedeon Tibor: „Jegyzetek a Mozart-irodalomról”. In: Szabolcsi Bence – Bartha Dénes (szerk.): W.A. Mozart emlékére – Zenetudományi Tanulmányok V. Budapest, 1957, Zeneműkiadó, 481-510.

Takács Menyhért: „Mozart művészetének értékelése a magyar zenei irodalomban”. In: Szabolcsi Bence – Bartha Dénes (szerk.): W.A. Mozart emlékére – Zenetudományi Tanulmányok V. Budapest, 1957, Zeneműkiadó, 511-522.

Vécsey Jenő: „A magyar Mozart-irodalomról”. In: Szabolcsi Bence – Bartha Dénes (szerk.): W.A. Mozart emlékére – Zenetudományi Tanulmányok V. Budapest, 1957, Zeneműkiadó, 523-529.

Sólyom György: „Mozart estéje 1.”. Magyar Zene, IV/2, (1963), 157-180.

Sólyom György: „Mozart estéje 2.”. Magyar Zene, IV/3, (1963), 256-280.

Fodor Géza: „A Mozart-opera genezise 1.”. Magyar Zene, XIII/3, (1972), 264-278.

Fodor Géza: „A Mozart-opera genezise 2.”. Magyar Zene, XIV/1, (1973), 45-73.

Tallián Tibor: „Formamodell és személyiségstruktúra Mozart áriáiban”. Magyar Zene, XV/1, (1974), 51-58.

László Ferenc: „Mozart mint zwölftöner”. Magyar Zene, XVII/3, (1976), 248-254

László Ferenc: „Atonális sziget Mozart g-moll szimfóniájában”. Magyar Zene, XVIII/4, (1977), 402-405.

Fittler Katalin: „Mozart szabadkőműves kompozíciói”. Magyar Zene, XXI/2, (1980), 159-181.

Péteri Judit: „Mozart vagy Süssmayr? A Requiem befejezésének új alternatívái”. Muzsika, XXX/11, (1987), 21-24.

Komlós Katalin: „Mozart és Clementi – egy zongoristaversengés tanulságai”. Muzsika, XXX/11, (1987), 19-23.

Pándi Marianne: „Egy Mozart-dallam életrajza”. Magyar Zene, XXIX/3, (1988), 267-271.

Nikolaus Harnoncourt: „Egy zenekari muzsikus gondolatai egy Mozart-levélről”. In: Uő: A beszédszerű zene. Budapest, 1988, Editio Musica, 216-219.

Komlós Katalin: „Hangszerelés és textúra W.A. Mozart érettkori zongoratrióiban”. Magyar Zene, XXIX/3, (1988), 277-282.

Fodor Géza: „Kísérlet A varázsfuvola nyitányának értelmezésére”. Muzsika, XXXII/4, (1989), 13-23. Kötetben megjelent in: Uő: A Mozart-opera világképe. Budapest, 2002, Typotex, 473-496.

Várnai Péter: „Mozart válaszúton”. Magyar Zene, XXXI/1, (1990), 34-40.

Gát Eszter: „Mozart úti klavikordja”. Muzsika, XXXIV/4, (1991), 3-5.

Ujfalussy József: „Az élő Mozart”. Muzsika, XXXIV/12, (1991), 3-5.

Tallián Tibor: „Circumcisio cordis. Varázsfuvola-üveggyöngyjáték 1.”. Muzsika, XXXIV/12, (1991), 6-12.

Nikolaus Harnoncourt: „Mozart chiaro-oscuro zenekarai”. Muzsika, XXXIV/12, (1991), 13-17. Kötetben megjelent: In: Uő: Zene mint párbeszéd. Budapest, 2002, Európa kiadó, 155-168.

H.C. Robbins Landon: „Miért maradt Mozart Bécsben?”. Muzsika, XXXIV/12, (1991), 18-22.

Otto Biba: „Mozart életének utolsó szakasza – az 1791-es esztendő”. Muzsika, XXXIV/12, (1991), 23-25.

Gát Eszter: „Mozart, a klavírista”. Muzsika, XXXIV/12, (1991), 26-28.

Sólyom György: „Versenymű és szonáta. Mozart zongoraversenyei és a szonátastílus alapeszméje”. Magyar Zene, XXXII/3, (1991), 227-265.

Komlós Katalin: „Fantázia és szonáta: A K.475/457 korabeli kontextusban”. Muzsika, XXXVI/1, (1993), 5-9.

Tallián Tibor: „Circumcisio cordis. Varázsfuvola - üveggyöngyjáték 2.". Muzsika, XXXV/1, (1992), 9-18.

Ligeti György: „Konvenció és eltérés. A disszonancia szerepe Mozart C-dúr vonósnégyesében, KV. 465”. Muzsika, XXXVI/1, (1993), 18-21.

Bartha Dénes: „Mozart zongoraműveiről 1-3.” Magyar Zene, XXXIV/3, (1993), 223-273.

Fodor Géza: „Érdemes-e visszavonni A varázsfuvolát?”. In: Erdélyi Ágnes – Lakatos András (szerk.): Lehetséges-e egyáltalán? Márkus Györgynek – tanítványai. Budapest, 1994, Atlantisz

Dolinszky Miklós: „O cambio felice. Törés és izoláció a Così fan tuttéban”. Holmi (1998)

Vas József Pál: „Mozart – Bergman: Varázsfuvola. Implicit zenei-lélektani jelképrendszer a személyiség éréséről”. In: Uő: Egy elmeorvos tévelygései. Budapest, 2000, Pro Die kiadó, 463-479.

Mikusi Balázs: „A pók és a méh, avagy hogyan kerül Mozart Haydn Évszakokjába?”. Magyar Zene, XL/1, (2002), 59-72.

Mikusi Balázs: „Requiem Mozartért? Kiegészítések Haydn 98. szimfóniája Adagio-tételének értelmezéséhez”. Magyar Zene, XL/4, (2002), 417-430.

Nikolaus Harnoncourt: „Mozart nem volt újító”. In: Uő: Zene mint párbeszéd. Budapest, 2002, Európa kiadó, 153-154.

Nikolaus Harnoncourt: „Gondolatok a mozarti Allegro és Andante kapcsán”. In: Uő: Zene mint párbeszéd. Budapest, 2002, Európa kiadó, 169-183.

Nikolaus Harnoncourt: „Mozart: írott és íratlan előadói utasítások” In: Uő: Zene mint párbeszéd. Budapest, 2002, Európa kiadó, 198-216.

Nikolaus Harnoncourt: „Mozart dramaturgiája az Idomeneo-levelezés tükrében” In: Uő: Zene mint párbeszéd. Budapest, 2002, Európa kiadó, 353-370.

Nikolaus Harnoncourt: „Requiem. Mozart egyetlen, életrajzi vonatkozású műve” In: Uő: Zene mint párbeszéd. Budapest, 2002, Európa kiadó, 371-374.

Schiff András: „Mozart – miért problematikus mű a K. 537?”. In: Uő: A zenéről, zeneszerzőkről, önmagáról. Budapest, 2003, Vince kiadó, 139-141.

Schiff András: „Gondolatok a Mozart-évről”. In: Uő: A zenéről, zeneszerzőkről, önmagáról. Budapest, 2003, Vince kiadó, 142-143.

Schiff András: „Mozart zongoraversenyeinek tolmácsolása”. In: Uő: A zenéről, zeneszerzőkről, önmagáról. Budapest, 2003, Vince kiadó, 144-147.

Lajtha László: „Mozart (1941)”. Magyar Zene, XLII/1, (2004), 82-86.

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

Elhunyt Fenyves Márk mozdulatművész

A táncos-koreográfus, a magyar mozdulatművészet jelenkori képviselőinek egyike 45 évesen tragikusan fiatalon távozott. Úttörő munkásságával és az Orkesztika Alapítvánnyal élő örökséget hagyott maga után.
Könyv

„Az irodalmi életrajzok poposítása tudatos volt, a reflektorfénybe kerülés nem” – Interjú Nyáry Krisztiánnal

A virtuális és a valódi közösségi terekről, a papíralapú könyv mai napig tartó létjogosultságáról és az egy éve nyitott Magvető Caféról is kérdeztük a KULT50 magazin hasábjain Nyáry Krisztiánt, a Líra kreatív igazgatóját.
Színház

„Egy fantasztikus korszaknak bukkantam a nyomára” – interjú Szikora Jánossal

Idén már hatodik alaklommal rendezi meg a Koronázási Szertartásjátékot a Vörösmarty Színház igazgatója. Az augusztus 18-i bemutató apropóján Szikora János beszélt a kezdetekről, az idei év újdonságairól és a darab nemzeti öntudatformáló szerepéről.
Könyv

Könyvtáros osztag kutatja fel a könyveket, amikre csak halványan emlékeznek az olvasók

Előfordult már, hogy egyszerűen nem tudott kiverni a fejéből egy könyvet? Néhány részletére emlékezett, de a címre vagy a szerzőre egyáltalán nem. A New York-i Közkönyvtár a legképtelenebb esetekben is próbál segíteni.
Vizuál

Banksy nem örült neki, hogy kiállítást rendeztek a műveiből az oroszok

A graffitiművész Banksy tudta és hozzájárulása nélkül rendeztek munkáiból kiállítást Moszkvában. A művész kifogásolta, hogy elveivel ellentétben a tárlat látogatóinak még fizetniük is kell, mint mondta, ő sohasem kérne pénzt az emberektől, akik látni akarják a képeit.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus cselló

Jelenleg ez a tizenkilenc éves fiú a világ legtöbbet hallgatott csellistája

Már ami a lemezeladási adatokat illeti. Sheku Kanneh-Mason fellépett a brit királyi esküvőn, és 100 ezer példányban adták el a debütáló lemezét. Még nem töltötte be a huszadik életévét.
Klasszikus hírek

Bencze Máté döntős a Fiatal Zenészek Eurovíziós Versenyében

A Magyarországot képviselő fiatal szaxofonos az öt döntős közé jutott a Fiatal Zenészek Eurovíziós Versenyén Edinburghben.
Klasszikus jótékonyság

Érdi Tamás látássérültek javára koncertezik a Zeneakadémián

Harminc éves a „Szól a szív” Alapítvány, amely számos alkalommal segítette a Vakok Iskoláját, amelynek Érdi Tamás egykor tanulója volt. Szeptember 18-án jótékonysági koncertet rendeznek a Zeneakadémián, nem drága a belépőjegy, de jó célt szolgál.
Klasszikus magazin

Így telt Vásáry Tamás 85. születésnapja

A torta egy zongorát mintázott, számtalan zenerajongó köszöntötte, este pedig a Fővárosi Nagycirkusz is meglátogatta. Vásáry Tamás augusztus 11-én ünnepelte a 85. születésnapját.
Klasszikus kotta

Ez a francia zenekar iPad-re cseréli a nyomtatott kottákat

Az Orchestre National d’Île-de-France a következő évadtól elfelejtheti a nyomtatott kottákat, 120 muzsikusuk ugyanis iPad-eket kap. De nem ők az egyetlen zenekar, akik lépést tartanak a technológiával.