Klasszikus

Olvasson bele Schiff András most megjelenő könyvébe!

2018.12.02. 10:40
Ajánlom
A zene a csendből jön címmel jelenik meg Schiff András új könyve, amelyben a beszélgetések mellett a zongoraművész esszéi is helyet kapnak.

„Kezdetben van a csend, és a zene a csendből jön. Azután következik az a megmagyarázhatatlan csoda, ami a legkülönbözőbb hangzások és struktúrák alkotta folyamatokból összeáll” – mondja Schiff András a Neue Zürcher Zeitung egykori rovatvezetőjének, Martin Meyernek. –

Aztán visszatér a csend. A csend voltaképpen a zene előfeltétele. De mindezen túl nekem személyesen természetesen sokkal többet jelent a zene, hiszen az az életem.

Soha nem egyszerűsíthető pusztán materiális aspektusokra, még ha ezzel újra és újra próbálkoztak és próbálkoznak is. A zene lényege a szellemhez, a szellemiekhez kapcsolódik.”

schiff_02-155225.jpg

Schiff András (Fotó/Forrás: Nadia F. Romanini)

schiff_konyv-155505.jpg

A zene a csendből jön (Fotó/Forrás: Magvető)

Az interjú- és esszékötet Győri László és Hamburger Klára fordításában jelent meg a Magvető Kiadónál. A könyv első részét adó beszélgetés érinti a zene és az interpretáció témáját, a „zeneüzem” és a kritika kérdését, foglalkozik a „kamarazene varázsával”, kitér a zene taníthatóságára és tanítására, végigveszi Schiff András életének legfontosabb állomásait.

A második rész esszéiben Schiff idegenvezetőként kíséri végig az olvasót a zenetörténet legnagyobb komponistáinak életművén, visszaemlékezik mestereire, és figyelmeztet arra is, hogy egy országnak csak akkor van jövője, ha nem feledkezik meg a múltjáról.

Schiff beszélgetőtársa, Martin Meyer, aki korábban Alfred Brendellel is készített hasonló kötetet, bátran kérdez rá olyan témákra is, amelyek kívül esnek a művész komfortzónáján. Így esik szó például arról, hogy Schiff nem igazán kedveli Schönberg zongoraversenyét, ha második bécsi iskola, akkor sokkal közelebb áll hozzá Berg. Annál a kérdésnél, hogy vannak-e jó női Beethoven-interpretátorok, a zongoraművész nem elégszik meg a PC válasszal: azt feleli, hogy Beethoven nagyon maszkulin, és az, hogy Fischer Annie kivételes játékosa volt a műveinek, ritkaság.

Olvasson bele a könyvbe!

Schiff András: A zene a cse... by on Scribd

Schiff András 1953-ban született Budapesten. Az egyik legjelentősebb magyar zongoraművész, karmester. 2013-ban megkapta a londoni Királyi Filharmóniai Társaság Aranymedálját, munkássága elismeréseként II. Erzsébet 2014-ben lovagi címet adományozott neki. 1979 óta Angliában él, antiszemita fenyegetések miatt évek óta nem játszik hazánkban.

Rendelje meg a könyvet itt.

Schiff András szerint ez a hangköz jellemzi Magyarországot

Kapcsolódó

Schiff András szerint ez a hangköz jellemzi Magyarországot

Schiff András évek óta nem lép fel Magyarországon, de még interjút sem nagyon ad a hazai sajtónak. Az Indexszel most kivételt tett, de csak írásban volt hajlandó válaszolni.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Vizuál

Fedezd fel Frida Kahlo életének helyszíneit!

Lehet-e még újat mondani arról a nőről, aki az életét és az érzéseit ilyen mélységben tárta a nyilvánosság elé, aki saját személyét is a művészete részévé változtatta? Az ikonikus képzőművészek életét bemutató filmek sorában ezúttal a mexikói festőművésznő nyomában járunk.
Fidelio Tours

A Gyógyítókerttől a Pajtaszínházig – Partitúra az Őrségben

Az Őrségben kalandozik a Partitúra kulturális felfedezőműsor szeptember 26-án, szombaton 14.30-tól a Duna tévén. Egyébként az Őrség onnan kapta a nevét, hogy a honfoglaló magyarok őrállókat telepítettek ide az ország nyugati kapujának védelmére.
Színház

Hát én nem vagyok magyar? – Kondor Ernő, a pesti kabaré „feltalálója”

A magyar kabaré története szomorú históriákkal teli, a nagy nevettetők élete sokszor egyáltalán nem volt vidám. De talán az egyik legigazságtalanabb sors a honi kabaré alapítójának, Kondor Ernőnek jutott. Őt már az életében elfelejtették. Pedig pályatársa, Kellér Dezső joggal nevezte őt a műfaj feltalálójának, ugyanis az általa megteremtett irodalmi kabaré a világon egyedülálló volt.
Jazz/World

„Gyakran maga a hangszer ihlet meg" – Bögöthy Ádámmal beszélgettünk

Bár Bögöthy Ádám zenei tanulmányait gitáron kezdte meg, hamar kiderült, hogy a nagybőgő hangja is közel áll a szívéhez. A Kodolányi János Főiskolán és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen is jazz tanszéken tanult – a két képzést párhuzamosan végezte el –, azóta pedig számos versenyen bizonyította tehetségét. Három éve csatlakozott a Modern Art Orchestrához, ennek kapcsán beszélgettünk vele a zenekarról, jazzről, vallásról.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Kelemen Barnabás és Kokas Katalin a Gramophone díjazottjai között

Kihirdették a rangos brit zenei szaklap 2020-as győzteseit.
Klasszikus magazin

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Klasszikus hír

3,5 millió dollárt fizettek a szexuális zaklatás miatt kidobott karmesternek

Miután kirúgta szexuális zaklatás miatt, még 3,5 millió dollárt fizetett a Metropolitan Opera James Levine-nak, írja a New York Times.
Klasszikus kritika

A hang szépsége – A Pannon Filharmonikusok Bécsi barátok című koncertjéről

Szeptember 19-én a pécsi Kodály Központban egy tavaszról elhalasztott hangversenyt hallhatott a közönség: a Pannon Filharmonikusok vendégeként Baráth Emőke adott elő Haydn- és Mozart-áriákból összeállított, súlytalannak nem mondható hangszeres számokkal gazdagított programot. A zenekart Vass András, a zenekar állandó karmestere vezényelte.
Klasszikus hír

Költözni kényszerül a Rádiózenekar

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez kerül a Magyar Rádió által használt három épület, a Rádiózenekar viszont még nem szolgál közzétehető információkkal az ügyben. Az biztos, hogy költözniük kell.