Klasszikus

„Olyan ez, mint új partnerrel táncolni” – interjú Vadim Gluzmannal

2021.10.22. 09:45
Ajánlom
A világszerte ismert hegedűművész a Liszt Ferenc Kamarazenekar meghívására jött hozzánk, és október 25-én a Zeneakadémia színpadán a koncertmesteri széket is elfoglalja. Csupán rövid időre, mert az est második felében már kettősversenyt játszik Várdai Istvánnal. Az első próba után beszélgettünk vele.

A Liszt Ferenc Kamarazenekar összeszokott együttes, ritka, hogy más vezesse őket. Nincsen nehéz dolga?

Fantasztikus volt az első próbánk.

Olyan ez, mint egy tánc – tánc egy új partnerrel. Ezúttal nem a lábainkat használjuk, hanem a fület, az első próbán számomra az volt a legfontosabb, hogy megértsem a partneremet,

felfedezzem, a zenekar tagjai mit hallanak a zenében, mit szeretnének játszani. Egy ilyen helyzet mindenekelőtt a bizalomról szól. Egyébként nem először találkozom a Liszt Ferenc Kamarazenekarral, Rolla János úr idejében is játszottunk együtt. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy vezethetem őket.

Kényelmesen érzi magát a szerepben?

Oh, hogyne! Éppen annyira otthonos, mint amikor szólista vagyok. De hadd ne válasszak a kettő közül.

Nem is kell, hiszen szólistaként és koncertmesterként is megjelenik a hangversenyen. Mi tetszik Önnek a Liszt Ferenc Kamarazenekarban?

Ezt a kérdést már alaposan végiggondoltam, szóval könnyű a válasz. Két dolog.

A zenekarnak tisztán felismerhető, karakteres hangja van, amiben generációk munkája fekszik. Amikor hallja őket, tudja, kik játszanak. Higgye el nekem, ilyet nem lehet egykönnyen előállítani!

A másik a kamarazenei jelleg. Ezzel nem csak az együttes méretére célzok. Vezetik és követik egymást, ahogy kamarazenészeknek szükséges. Az is látszik, hogy ismerik a másikat. A mai próbán kölcsönös tiszteletet éreztünk egymás iránt, és a nap végére csak ez számít. Ez nem csak a zenére igaz, hanem az életre is. Mennyivel jobb hely lenne a világ, ha úgy működnénk együtt, mint egy zenekar.

20211018-152341A_resize-100406.jpg

A koncerten felcsendülő hegedű (Fotó/Forrás: Kőhidai Szabolcs / Liszt Ferenc Kamarazenekar)

Várdai Istvánt, a zenekar művészeti vezetőjét is ismerte?

Természetesen, évekkel ezelőtt találkoztunk egy kamarazenei fesztiválon, Schubert-kvartettet játszottunk. Istvánnak természetes tehetsége van az önkifejezéshez, igaz, ez olyan dolog, amihez tanulni is kell. Játék közben képes mozgásban tartani és biztosítani a partnerét. Nem mellesleg gyönyörű, határozott hangon szól a cselló a kezében.

Az Ön hegedűhangját néhány kritikus az orosz-zsidó tradícióba sorolta, Jascha Heifetzcel, David Ojsztrahhal és Vagyim Repinnel egy sorba.

Tévesen. Nem tartozom az orosz iskolához.

Melyikhez sorolja magát?

Semelyikhez. A legkevésbé az oroszhoz, annyit elmondhatok. Mindössze nyolc hónapot tanultam Zakhar Brontól Novoszibirszkben, de az első tanárom szülővárosomban, Rigában a német tradíció képviselője volt. Aztán Izraelbe kerültem, Dallasba, a New York-i Juillard Schoolon Dorothy DeLay növendéke voltam, akit mesterén keresztül a francia iskolához fűzték szálak.

Emlékszik rá, miért kezdett el hegedülni?

Nem tartozik a dologhoz megindító történet. Zenei iskolába jártam, amely előkészítőül szolgált a konzervatóriumhoz.

Nem kérdezték, mit akarunk, mit szeretnénk, a kezembe adták a hangszert, és azt mondták, hegedűs leszel. Hét tanulót választottak ki, a legtehetségesebbeket, én köztük voltam.

Ilyen volt a Szovjetunió. Pedig zongorán akartam játszani.

Miért?

Hogy miért? Butaság! A szüleimtől hallottam, hogy a zongora a hangszerek királya, a hegedű pedig a királynő. Hatéves voltam, természetesen azt mondtam, hogy én akkor a királyt választanám.

És most?

Végül minden jól alakult. Nemrégiben találkoztam néhány egykori osztálytársammal, mindannyian zenei pályán maradtunk, van, akiből szólista lett, van, aki tanít, és van, aki zenekarban játszik, de elmondtuk, hogy mindannyian feltettük a „mi lett volna, ha...” kérdést. Mi lett volna, ha dönthetünk az életünkről.

Egy olyan társadalomban, amelyben az ember nem dönthet, ezek a személyes krízisek is erősebbek.

20211018-180905A_resize-095907.jpg

Vadim Gluzman (Fotó/Forrás: Kőhidai Szabolcs / Liszt Ferenc Kamarazenekar)

Most szabadabbnak érzi magát Chicagóban és Tel-Avivban?

Természetesen. Megdöbbentő volt ráébredni, hogy magam kormányozhatom az életem, és kifejezhetem a véleményem például a tanáraim felé.

Maga is tart mesterkurzusokat. Mit szeretne átadni a tanítványainak?

Nem veszem ennyire komolyan magam, nincsen saját módszerem vagy iskolám.

Figyelek és reagálok rájuk, igyekszem megismerni őket. Kinél mi működik, meddig lehet elmenni, mettől nem szabad kényszeríteni.

Talán ez a legfontosabb.

A zenében nincs fontosabb a hallgatásnál. Ez igaz a tanításra is.

Amikor nem játszik és nem tanít, mit hallgat?

A csendet. Állandóan zenével foglalkozom, szükségem van rá. Olvasok, sétálok. Az interjú után is sétálni megyek majd.

A koncertre jegyek az alábbi linken érhetők el.

Támogatott tartalom.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

A Hat hét nyerte a fődíjat, a Larry pedig tarolt a magyar filmkritikusok díjátadóján

Február 3-án délután adták át a 60. Magyar Filmkritikusok Díjakat, amelynek fődíját Szakonyi Noémi Veronika Hat hét című drámája hódította el, Grunwalsky Ferenc pedig életműdíjat vehetett át.
Zenés színház

Az Éj királynője a levegőben

Az amerikai szoprán nem csupán virtuóz koloratúrkészségéről híres, hanem bravúros légtornászmutatványairól is, ráadásul képes ötvözni a kettőt: a levegőben lógva adja elő Az Éj királynőjének áriáját A varázsfuvolából.
Színház

„Soha nem kellett méltatlan dolgot elvállalnom” – Moór Marianna 80 éves

Bakfisként 8750 kislány közül választották ki egy filmfőszerepre, amit több mint harminc filmes alakítás és száznál is több színházi bemutató követett. Moór Marianna életműve gazdag és teljes. A színésznő február 5-én tölti be a 80. életévét.
Vizuál

Antal Csaba díszlet- és jelmeztervezői munkáiból nyílik kiállítás a Műcsarnokban

Eternal Yorick – Life Book Antal Csaba címmel nyílik kiállítás a Jászai Mari-díjas alkotó több évtizedes, gazdag életművéből. A tárlat február 3-tól látható.
Klasszikus

Hallgassa meg ön is a Szent Efrém Férfikar új lemezét!

Az együttes Kings & Queens címmel adta ki tizenhatodik albumát, melynek lemezbemutató koncertjére május 5-én kerül majd sor a Fonóban. A felvétel meghallgatható a nagyobb streamingplatformokon is.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Hallgassa meg ön is a Szent Efrém Férfikar új lemezét!

Az együttes Kings & Queens címmel adta ki tizenhatodik albumát, melynek lemezbemutató koncertjére május 5-én kerül majd sor a Fonóban. A felvétel meghallgatható a nagyobb streamingplatformokon is.
Klasszikus hír

Február 20-ától lehet jelentkezni az idei Bartók Világversenyre

A szervező Zeneakadémia meghirdette a 44 000 euró összdíjazású, ezúttal hegedűsöknek rendezendő megmérettetését, a zsűriben most is elismert magyar és külföldi zenészek ülnek majd.
Klasszikus kritika

Dekonstruált dalok

Két egymás utáni napon, január 20-án és 21-én is olyan koncertre került sor a BMC Könyvtárában, amely a dal műfajának modern-kortárs utóéletével, feldolgozásaival foglalkozott.
Klasszikus gyász

Elhunyt Kertész Lajos zongoraművész

A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zenetanárképző Intézetének tanárát, Kertész Lajos zongoraművészt, református teológust életének 98. évében érte a halál.
Klasszikus hír

Visszavon egy zeneelméleti könyvet az MMA Kiadó a fordítási hibák miatt

Roger Scruton A zenéről című kötetének fordításáról Tornyai Péter zeneszerző közölt kritikát, az észrevételek hatására a kiadó visszavonja és felülvizsgálja a kötetet.