Klasszikus

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

2020.09.26. 09:30
Ajánlom
Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.

1945. szeptember 26-án meghalt Bartók Béla.

Az utolsó évek története nagyvonalakban közismert: 1940. október 8-án adta az utolsó hangversenyt a Zeneakadémián. Olyan, mint egy kalandfilm: a hős, mielőtt útnak indul, átadja a Kodálynak a lezárt magyar népzenei rendet, őrizze meg, neki mennie kell, évek óta érzi, hogy az egyre erősödő fasizmussal ő nem fog tudni együtt élni. Hosszú hajóút, bő két hét. Október 30-án érkeznek meg Pásztory Dittával New Yorkban.

Van egy történet, a kisebbik fiú, Bartók Péter meséli el az Apám című könyvben, hogy egy ízben (de nem ezen az úton, egy korábbi utazáskor) a hajó egyik felére túl sok ember lépett egyszerre. Megbillent. A hatvankilós Bartók egymaga futott át a fedélzet másik oldalára, hogy az egyensúlyt megadja, és azt mondta: Most már minden rendben lesz.

Bartók nem bírta New Yorkot. Mondhatjuk, pária volt, de valójában a modern világban volt pária. Megtörtént, hogy Manhattan utcáin sétálva bevonta a fiát egy kapualjba. Azt mondta, lócitromot érez. És tényleg: pár méterrel arrébb istállót találtak.

„Alvó lovak” – mondta Bartók, amikor a levegőbe szagolt.

20181125_Bartok_Vilagverseny_Zeneszerzo_gala_MudraLaszlo148-121246.jpg

Bartók Béla (Fotó/Forrás: Mudra László / Zeneakadémia)

New Yorkban kottából játszottak nehéz koncerteket, nem voltak a hangversenyrendezők és a közönség kedvencei. Ezt a Boosey and Hawkes kiadó New York-i alkalmazottja mesélte. A Columbia Egyetem hívta tanítani, ahhoz nagy kedve volt, közben dolgozott a román gyűjtésén, de kiadót népzenei gyűjtés számára Amerikában nem talált. Leveleiből azonban kitűnik, hogy egyre kétségbeesettebb 1942-ben. Azért is, mert Európában háború dúl, már nem utazhat oda, mert a határokat lezárták, és azért is, mert az USA-ban nem boldogul. „Én meglehetősen pesszimista vagyok, minden bizalmamat elvesztettem az emberekben, az országokban, mindenben” – írja március 2-i levelében feleségének. Ízületi fájdalmak, láz gyötri, a betegség egyszerre lelki és testi.

IMG_20200925_133311-133416.jpg

Utolsó találkozások a természettel: Bartók Béla a Saranac Lake-i szanatóriumban

Valami mégis készül, érik benne, és néhány örömteli történés is helyet kap az utolsó két évben: Yehudi Menuhin érdeklődik a Hegedűverseny iránt, amit még Székely Zoltánnak írt ’37-38-ban. 1943-tól a Harvardon oktat. Rendelnek tőle egy nagy zenekari művet Bostonból. A stílusa finomodik, a klasszikus és a modern között megteremtődik a szintézis. Így ír: „Kivált a revolúció terminussal élnek vissza a kortárs zenével kapcsolatban.” Revolúció helyett evolúciót hirdet.

Ez hallatszik utolsó művein: a Concertón, a Szólószonátán, a III. zongoraversenyen és a befejezetlen Brácsaversenyen. 1945 nyara alkotástól lázas. Ez nem csak szókép, metafora: belső égés, és tényleg, fizikailag is lázas. Őszre hirtelen elfogy az ereje. Az utolsó hetekben a fájó ízületek miatt nem képes lábra állni. Másfél tucat ütemet Serly Tibor fog befejezni a III. zongoraversenyből.

„Utolsó esztendeiben Bartók teste olyan volt, mint a rezonáló üreg fölött vékonyan kifeszített húr, amely önmagát visszhangozza minden végzetesen visszaverődő lüktetésben”

– írta Yehudi Menuhin a Muzsika folyóiratban (1970. szeptember). Ennél költőibben aligha lehet kifejezni, ami Bartók művészetében olyan erősen jelen volt: a sámáni vonás. „Ez a halálra szánt test maga volt a hangszer, szimbolikusan szólva: dob volt, primitív és barbár dob” – folytatja Menuhin hideglelős nekrológját. Menuhin volt a leglelkesebb a nyugati hangszeres művészek közül, akik Bartókot pártfogolták, a műveit népszerűsítették. Menuhin tényleg úgy gondolta, megtalálta a 20. század legnagyobb zeneszerzőjét. „Bartók művei túlélik a római fürdőket és a kínai nagy falat” – írta. „Egyetlen kortárs zeneszerző sem vonzott olyan ellenállhatatlanul, mint Bartók.”

Mára Bartók Bélából és Kodály Zoltánból mítosz vált. Állandó szókapcsolat, vagy már közhely „a Bartók és Kodály országa”. Tallián Tibor írja monográfiájának végén: „Hazája, mely életében ritkán magasodott fel hozzá, holtában nehezen állta meg, hogy mítoszt ne kovácsoljon a hagyatékából, azzal igazolván, hogy törvényes örököse.”

Kemény szavak. Azt sejtetik, hogy a történelmi ember azt az örökséget, amit nem tud továbbvinni, de megkerülni sem, mítosszá távolít. És elképzelhető, hogy nem Bartók mítoszáért kell tenni, hanem az elevenségének megmaradásáért. Hogy sose használjuk el a nevet.

5 zenemű, amely kapudrog lehet Bartók Bélához

Kapcsolódó

5 zenemű, amely kapudrog lehet Bartók Bélához

Bartók zenéje nem könnyű. Hiába vált az egyik legismertebb magyar művészszemélyiséggé, valószínűleg többször találkozunk róla elnevezett utcával, térrel, mint a zeneműveivel. Ezen segítünk most.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Ingyen látható a Macskák londoni előadása az online térben

Bemutatásának 40. évfordulóján a The Show Must Go On Youtube-csatornája ingyenesen közvetíti Andrew Lloyd Webber kultikus darabját, a Macskákat.
Plusz

A b(m)űvész embersége – interjú a 110 éve született Rodolfo lányával, Gálvölgyi Judittal

Polgári neve Gross Dezső volt, de Rodolfoként ismerte meg a világ. „Vigyázat, csalok!”, mondta – és csalt. A többi már játék volt és szórakozás. Születésének 110. évfordulója alkalmából lánya, Gálvölgyi Judit segítségével idéztük föl a bűvész és édesapa legendás alakját.
Zenés színház

Idén is díjazták a nemzetközi operaélet legjobbjait

Online díjátadón jelentették be az Opera Awards győzteseit, akik a 2020/21-es évadban nyújtott teljesítményük alapján érdemelték ki a díjat.
Könyv

Felavatták Tandori Dezső és felesége síremlékét

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas és József Attila-díjas költő, író, műfordító és felesége, Tandori Ágnes síremlékét május 15-én avatták fel Budapesten, a Fiumei úti sírkertben.
Plusz

Itt a teljes program: magyar művészeket jelentett be a VeszprémFest

Véglegessé vált az idei VeszprémFest programja. A korábban már meghirdetett Tom Jones, Jazz+Az és VeszprémFest Classic koncertek mellett jön az LGT sztárjaival színpadra lépő Zenevonat, a 25 éves jubileumát ünneplő Cotton Club Singers, valamint a Concerto Budapest Snétberger Ferenc és Roby Lakatos közreműködésével.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Cziffra és Liszt műveket játszik a két zongoravirtuóz, Boris Berezovsky és Balázs János

Június 9-én Liszt Ferenc és Cziffra György szólózongora művei és négykezes átiratai hangoznak el Boris Berezovsky és Balázs János zongoraestjén. A Cziffra György-emlékév kiemelt eseményét a MOMkultban rendezik meg, melyet a közönség már élőben élvezhet.
Klasszikus hír

Magyar népdalt énekel Emma Kirkby a Kórusok Éjszakája jóvoltából

A Kórusok Éjszakája kórusfesztivál megálmodói a Csíkszerda Egyesület tagjai, akik a világhírű angol szopránnal, Emma Kirkbyvel készítenek közös videót, melyben a Csillagok, csillagok kezdetű magyar népdalt éneklik közösen.
Klasszikus gyász

Elhunyt Balassa Sándor zeneszerző, a nemzet művésze

Életének 87. évében, hosszan tartó betegség után elhunyt Balassa Sándor Erkel Ferenc- és Kossuth-díjas zeneszerző, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) egyik alapítója és rendes tagja – közölte az MTI-vel az MMA.
Klasszikus hír

A Budapesti Fesztiválzenekar emlékkoncertet tart a koronavírus áldozatainak emlékére

A május 26-i ingyenes emlékkoncertet a Budapest Kongresszusi Központban rendezik meg, ahol a Budapesti Fesztiválzenekar és egy erre az alkalomra összeálló kórus, Fischer Iván vezényletével Mozart Requiemjét adja elő. A koncertet aznap az RTL Klub-on is meg lehet tekinteni.
Klasszikus hír

Haydn és magyar nóta az Óbudai Danubia Zenekar online kínálatában

Az Óbudai Danubia Zenekar május 15-én a Best of BMC sorozat keretében Haydn műveit szólaltatja meg, míg május 22-én a magyar nóta értékeit felvillantva, Liszt Ferenc valamint Brahms művei mellett, Ott Rezső kifejezetten erre az alkalomra írt szimfonikus magyar nótacsokrát játssza.