Somogyváry Ákos, a zeneszerző, Erkel Ferenc ükunokája, az Erkel Ferenc Társaság vezetője a vs.hu hasábjain emlékeztetett, hogy a szerzeményt már sokan feldolgozták, és az utóbbi évek sporteseményein többször is "botrányosan gyenge, az eredetire alig hasonlító dallammal" játszották.
- Verbunkos nyújtott és éles ritmusok, valamint a zárlatokban (rövid – „secco”) nyolcadok alkalmazása.
- Harmincketted futamok felvezetése a fő motívumok kezdőhangjaira.
- Erkel eredeti zenekari hangszerelésében ütőhangszerként csak üstdob, illetve a bevezető és a záró négy ütemben harangszó (vagy tam-tam) szerepel. A kisdobot, nagydobot, a cintányért Dohnányi a korszak – vélhetően elvárt – későromantikus hangzásképéhez igazodva közel egy évszázaddal később illesztette átiratának partitúrájába.
- Az utolsó sor – az európai gyakorlatból jól ismert – megismétlése, bár időskori (hangszerkíséret nélküli) kórusletétjébe ezt Erkel sem írta bele.
A zeneszerző szellemi hagyatékát ápoló szervezet közleményében úgy fogalmazott: „Az Erkel Ferenc által írt nemzeti fohász karaktere, ritmusa, tempója megalapozottan vélelmezhetően jóval frissebb, gyorsabb volt a mai gyakorlatból ismertnél, illetve a felvételek révén megszokottnál.”
Figyelembe véve az állásfoglalást, 2013-ban a Magyar Olimpiai Bizottság felkérésére – ismét Erkel Ferenc partitúráját alapul véve – a NOB lausanne-i archívuma számára a MÁV Szimfonikus Zenekarral elkészítették a játékokon a jövőben elhangzó Himnusz felvételét. A nemzetközi elvárásoknak megfelelően ez énekszólam nélküli zenekari előadás másfél percben, a közösségi éneklésre is alkalmas B-dúr hangnemben.