Klasszikus

Online formában újjászületett a Muzsika című lap

2022.11.29. 11:15
Ajánlom
Újraindult a Muzsika komolyzenei kiadvány. Az online kiadvány ügyvezetője, megbízott főszerkesztője, Bonecz Ervin úgy fogalmaz, céljuk, hogy a megújult Muzsika – a hagyományok megőrzése mellett – merészen és inspirálóan mutassa meg a jelen zenei élet innovatív folyamatait. Szeretnék szellemi közösséggé, kreatív és izgalmas szakmai műhellyé varázsolni a Muzsikát.

A zenetudományi, zenekritikai, zeneművészeti havilap első száma Kodály Zoltán 75. születésnapjának tiszteletére, 1958 január elején jelent meg. Asztalos Sándor zenekritikus és zeneesztéta volt az első főszerkesztője. Ő fogalmazott így a folyóirat beköszöntőjében: „Kodály Zoltán azért ír ma szimfónia helyett énekeskönyvet a magyar általános iskolások számára, hogy Magyarország zeneileg is a világ emberibb, szebb és boldogabb feléhez tartozzék. Ezt pedig csak olyan országban lehet, ahol a zene mindenkié. Itt a magyarázata annak, hogy a Muzsika nemcsak a kevesekhez, a szakmabeliekhez akar szólni, hanem mindenkihez. Nem csupán a magyar zenei életnek szándékozik szerény kereteihez mért tükre lenni, hanem az egész világ jó muzsikájának is.”

A Muzsika valamivel több mint hat évtizeden át volt a hazai zenei élet szereplőinek és közönségének mérvadó kiadványa.

2018 végén szűnt meg. A most online formában újjászületett Muzsika ügyvezetője és megbízott főszerkesztője, Bonecz Ervin azt mondja: „Rendkívül igényes lap volt a Muzsika, tisztelet érte a lap mindenkori szerkesztőinek, íróinak, fotósainak. Még a Szegedi Konzervatóriumba jártam, amikor már rendszeresen olvastam. Tudom, ennek a lapnak is meghatározó szerepe volt abban, hogy később kulturális menedzsmenttel, zenei impresszálással is foglalkozni kezdtem. Aztán két évvel ezelőtt egy zenészbarátomtól megkaptam születésnapomra a legendás Muzsika első, 1958-as számát. Kodály Zoltánnal a címlapján. Volt benne egy kisebb írás egy kilencéves csellóművészről, a zeneakadémiai hangversenyéről. A lap kritikusa azt írta, ebből a kilenc esztendős csellistából világhírű művész lehet. Így is lett, Perényi Miklósról szólt az a cikk.

Onnantól folyton az járt a fejemben, hogyan éleszthetném fel a Muzsikát online formában.

Támogattak ebben zenész barátaim, ismerőseim, a szakmából sokan. Köszönöm a biztatásukat. És köszönöm a szakma képviselőinek, hogy megfogalmazták, mit jelentett számukra egykor a Muzsika, és mit jelent most a megújulása. Fogadják szeretettel a megújult Muzsikát és a vele együtt szintén online újjászülető Koncertkalendáriumot. Legyen része hétköznapjaiknak, olvasási listájuknak, legyen mérték és minőség a szakma és a közönség számára. Még valami: ügyvezető fogok maradni, csak átmeneti a megbízott főszerkesztőségem, hiszen hamarosan kinevezzük a Muzsika főszerkesztőjét.”

1958__januari_cimlap-111517.jpg

A Muzsika folyóirat 1958. januári, első száma (Fotó/Forrás: Muzsika)

Nekem a Muzsika…

A magyar komolyzenei élet számos jeles képviselője kifejezte, mit jelent számára a Muzsika megújulása.

 

Miklósa Erika

Kossuth-díjas operaénekes, a Szent István-rend kitüntetettje

„Ma, 2022 őszén kiváltképp aktuális a művészet jelenéről és jövőjéről elmélkedni. Érezzük, tudjuk, a közelmúlt olyan erejű paradigmaváltást és kérdésözönt hozott a kulturális élet számára, amely minden feltételezettnél gyorsabb és rafináltabb válaszokat követel mindnyájunktól, akik küldetést érzünk bármilyen indíttatásból a művészet iránt. E kérdések nyugtalanítóak, ugyanakkor magukban rejtik a kihívás nagyszerűségét is. A Muzsika online újraindítása önmagában is egyfajta válasz. Határozott IGEN arra, hogy szükség van minőségi szakmai platformokra, szükség van a hagyományok nyújtotta biztonságérzetre és szükség van az értékőrzésre. Viva la Muzsika!”

 Fischer Iván

Kossuth-díjas karmester, a Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatója

„Sokáig gyűjtöttem egy polcon az összes Muzsikát, a címlapokon Kodály, Fischer Annie, Ferencsik és mások képeivel. Mindig végigolvastam a cikkeket, a kritikákat, ez volt a magyar zeneélet, a mi közösségünk legfontosabb hírforrása. Rengeteget tanultam a zenetudósok cikkeiből, örültem énekeseink külföldi sikereinek, bosszankodtam néha a kritikákon. A Muzsika tartott össze minket, zenészeket. Feltétlenül újra kell indulnia. Viva la Muzsika!”

Bátori Éva

operaénekes, érdemes és kiváló művész

„Nekem a Muzsika a zeneművészet harsonája volt. A világ persze megváltozott, de mai formában ugyanolyan sok kultúrát, művészetet, benne a komolyzenét kedvelő embernek válhat majd újra tájékozódási forrássá, szórakoztató olvasmánnyá, intellektuális találkozási ponttá. Viva la Muzsika!”

Zimányi Zsófia

Pro Urbe-díjas, Európa-díjas zenei impresszárió, fesztiváligazgató, kulturális menedzser, a Pentaton Művészügynökség ügyvezető igazgatója

„A Muzsika fontos, hiteles, meghatározó szakmai orgánum volt a pályámon. Iránytű számomra. Fontosnak tartom, hogy online formában újra indul. Nagyszerű, hogy egy újabb értékteremtő műhely lesz a kulturális életünkben. Drukkolok a szerkesztőségnek, a kiadványnak!”

Kutnyánszky Csaba

a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektorhelyettese

„Nekem a Muzsika magas színvonalú írásai az otthonosság érzetét kínálták, olyanok voltak számomra, mint az úszónak az uszoda vize. A tudományos megalapozottságú írások, a színvonalas kritikák, az egyes évfordulókhoz kapcsolódó cikkek nem csupán a muzsikusoknak, zeneszerzőknek, zenetudósoknak, zenepedagógusoknak, de a klasszikus zene iránt érdeklődő laikusoknak is szellemi táplálékot kínált. A Muzsika mellékleteként megjelent Koncertkalendárium pedig az internet előtti világ nyomtatott "gyűjtőhonlapjaként” a muzsikus szakma legfontosabb naptáraként szolgált. Viva la Muzsika!”

Ordasi Péter

Liszt Ferenc-díjas karnagy

„Nekem a Muzsika hiteles, magas szakmai felkészültséget tükröző tájékozódási pont volt évtizedeken keresztül. Bemutatta a legkiválóbb előadóművészek, együttesek, zeneszerzők, zenetudósok eredményeit, sikereit, de olykor szóvá tette a zenei intézmények gondjait is. Kívánom, hogy az újrainduló Muzsika tiszta forrásokból származó hiteles, színes és érték-közvetítő írásokkal hódítsa vissza olvasóit. Viva la Muzsika!”

prof. dr. Vas Bence

tanszékvezető egyetemi tanár, a PTE Művészeti Kar művészeti és tudományos dékánhelyettese, a Magyar Kodály Társaság elnöke

„Nekem a Muzsika remek háttérolvasmány az aktuális zenei világról. Hiányzott, hogy nem, volt, mert érzékelem azt a sok információt, amit nem kaptam meg megszűnésük óta! Sok sikert és kitartást kívánok nekik munkájukhoz mindannyiunk örömére! Viva la Muzsika!”

Horváth Gábor

karmester, egyetemi docens

„Nekem a Muzsika az értékközpontú állandóságot, a magas színvonalú zenei tájékozódási lehetőséget és az igényes írások gyűjteményét jelentette. Ha valami jelentős történt a zenei életben, biztos lehettem benne, hogy a Muzsika foglalkozik vele, és elolvasván az aktuális cikket kicsit úgy érezhette magát az olvasó, mintha ő maga is ott lett volna a koncerten. Nagy öröm, hogy megújult formában újraindul e nagyszerű hagyomány, mely generációk fejében biztos pontként él már sok évtizede. Viva la Muzsika!”

Hámori Máté

Liszt Ferenc díjas karmester, az Óbudai Danubia Zenekar művészeti vezetője

„Nekem a Muzsika egy lehetőség arra, hogy színvonalas, kritikus és minőségközpontú fóruma legyen ismét a klasszikus zenének. Viva la Musica!”

Zelinka Tamás

a Parlando internetes zenepedagógiai folyóirat felelős szerkesztője, Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetettje

„Nekem a Muzsika olyan, mint egy szellemi társ és mint egy jó barát, amely a hónapról-hónapra történő találkozások alkalmával aktuális információkkal és tudásanyaggal gazdagított. Amit szerkesztőként igyekeztem átvenni a Muzsikától az az, hogy lehetőség szerint a szakma legjobbjainak az írásai jelenjenek meg! A Muzsika ezen régi hagyományának a sikeres folytatásához kívánok sok erőt! Viva la Muzsika!”

Őri Csilla

a Kodály Társaság társelnöke, a Marcibányi téri Kodály Zoltán iskola igazgatója

„Nekem a Muzsika megvásárlása fiatal koromtól ünnepi pillanatot jelentett. Mindig nagyon vártam az újabbnál újabb híreket, zenei csemegék elemzéseit, a tudományos cikkek sorát. Mostanában bizonyára az elemző cikkek képezik majd a gerincét az újra induló folyóiratnak, hiszen a világ, az ország zenei híreit az interneten olvashatjuk. Viva la Musica!”

Herboly Domonkos

a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója

„Nekem a Muzsika, és minden muzsikus és muzsikát kedvelő számára az igényes, kimagasló színvonalú, ugyanakkor érthető és egyben befogadható zenetörténeti, zenekritikai írásokat, színes és érdekes beszámolókat, portrékat jelentette. Főiskolásként is gyakran forgattuk, hiszen tudtuk, hogy a zenei közélet legfontosabb eseményeiről, a magyar és a nemzetközi zeneművészet szinte minden jelentős tagjának munkásságáról, bemutatókról, lemezekről ebben a lapban biztosan olvashatunk. A folyóirat 2018-as megszűnésével a zenei világ történéseivel kapcsolatos hiteles tájékoztatás egy nagy szeletét veszítettük el; épp ezért olyan öröm minden zenekedvelő számára a lap újraindítása. Viva la Muzsika!”

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Zoboki Gábor: „A művészeti intézményeknek általában Kelet-Európában az a legnagyobb bajuk, hogy művészemberek állnak az élén”

Hosszú interjúban nyilatkozott a ma hatvanéves Zoboki Gábor építészi munkájáról, zenei kötődéseiről, és azt is elárulta, miért gondolja, hogy egy építész ideális jelölt lenne a Magyar Állami Operaház főigazgatói posztjára.
Zenés színház

Közeleg az Operaház Prokofjev-bemutatója, a Háború & béke

Január 28-án mutatja be a Magyar Állami Operaház Prokofjev monumentális operáját, a Háború & békét. A Genfi Nagyszínházzal koprodukcióban készült előadást a katalán rendező, Calixto Bieito állította színre.
Zenés színház

„Minden színésznő álma egy igazi nadrágszerep” – interjú Lévai Enikővel a Mária főhadnagy bemutatója kapcsán

Lévai Enikő századik születésnapját ünneplő színháza centenáriumi gálaestjén lép színpadra február közepén, egy hónappal később pedig a Mária főhadnagy címszerepében mutatkozik be.
Vizuál

Túl a barátságon – kritika A sziget szellemeiről

Martin McDonagh új filmje a tisztességről szól. Arról, hogy bárhogy is viseljük a ránk mért sorsot, egymással szemben nem szabad kegyetlennek lennünk. A sziget szellemei joggal érdemelte ki a kilenc Oscar-jelölést.
Vizuál

Cate Blanchett, Steven Spielberg és Martin McDonagh is esélyes az Oscarra – Megvannak az idei jelöltek

A sziget szellemei, A Fabelman család, a Tár és a Minden, mindenhol, mindenkor is nagyot nyerhet a március 13-i Oscar-gálán. Az amerikai filmakadémia közzétette a rangos filmes elismerés jelöltjeit.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Korcsolán Orsolya modern és kortárs műveket játszik a Zeneakadémián

A ragyogó külföldi sikereket elérő hegedűművész Eötvös Péter, Richard Strauss és Kurt Weill műveiből ad hangversenyt, amely egyben doktori képzésének zárókoncertje is lesz.
Klasszikus ajánló

Egész napos zenepedagógiai programmal emlékeznek Lukácsházi Győzőre a Magyar Zene Házában

Fél évvel ezelőtt hatalmas veszteség érte a hazai életet, a tavaly elhunyt Lukácsházi Győzőre most koncerttel és szakmai programokkal emlékezik a Magyar Zene Háza február 4-én.
Klasszikus interjú

„Egy hallgató azt írta, ha nem lett volna a Notturno, végzett volna magával” – Interjú Némethy Attilával

Némethy Attila zongoraművésszel, a Zeneakadémia tanárával a Bartók Rádiónál vezetett műsorairól, a közönség érdeklődéséről és a hagyományok átadásáról beszélgettünk.
Klasszikus ajánló

Schubert-sorozattal indítja az évet a Concerto Budapest

A Hallgassunk Schubertet! tematikus nap január 28-án a schuberti életmű változatos műfaji kínálatával és sztárvendégekkel várja közönségét három koncertre a Zeneakadémiára.
Klasszikus interjú

Keller András: „Schubert ott volt velem mindig”

A Hallgassunk Schubertet!-koncertsorozat január 28-án felvillantja a schuberti életmű sokszínűségét. A műsor részleteiről a Concerto Budapest Kossuth- és Prima Primissima díjas zeneigazgatójával, Keller Andrással beszélgettünk.