Klasszikus

Online formában újjászületett a Muzsika című lap

2022.11.29. 11:15
Ajánlom
Újraindult a Muzsika komolyzenei kiadvány. Az online kiadvány ügyvezetője, megbízott főszerkesztője, Bonecz Ervin úgy fogalmaz, céljuk, hogy a megújult Muzsika – a hagyományok megőrzése mellett – merészen és inspirálóan mutassa meg a jelen zenei élet innovatív folyamatait. Szeretnék szellemi közösséggé, kreatív és izgalmas szakmai műhellyé varázsolni a Muzsikát.

A zenetudományi, zenekritikai, zeneművészeti havilap első száma Kodály Zoltán 75. születésnapjának tiszteletére, 1958 január elején jelent meg. Asztalos Sándor zenekritikus és zeneesztéta volt az első főszerkesztője. Ő fogalmazott így a folyóirat beköszöntőjében: „Kodály Zoltán azért ír ma szimfónia helyett énekeskönyvet a magyar általános iskolások számára, hogy Magyarország zeneileg is a világ emberibb, szebb és boldogabb feléhez tartozzék. Ezt pedig csak olyan országban lehet, ahol a zene mindenkié. Itt a magyarázata annak, hogy a Muzsika nemcsak a kevesekhez, a szakmabeliekhez akar szólni, hanem mindenkihez. Nem csupán a magyar zenei életnek szándékozik szerény kereteihez mért tükre lenni, hanem az egész világ jó muzsikájának is.”

A Muzsika valamivel több mint hat évtizeden át volt a hazai zenei élet szereplőinek és közönségének mérvadó kiadványa.

2018 végén szűnt meg. A most online formában újjászületett Muzsika ügyvezetője és megbízott főszerkesztője, Bonecz Ervin azt mondja: „Rendkívül igényes lap volt a Muzsika, tisztelet érte a lap mindenkori szerkesztőinek, íróinak, fotósainak. Még a Szegedi Konzervatóriumba jártam, amikor már rendszeresen olvastam. Tudom, ennek a lapnak is meghatározó szerepe volt abban, hogy később kulturális menedzsmenttel, zenei impresszálással is foglalkozni kezdtem. Aztán két évvel ezelőtt egy zenészbarátomtól megkaptam születésnapomra a legendás Muzsika első, 1958-as számát. Kodály Zoltánnal a címlapján. Volt benne egy kisebb írás egy kilencéves csellóművészről, a zeneakadémiai hangversenyéről. A lap kritikusa azt írta, ebből a kilenc esztendős csellistából világhírű művész lehet. Így is lett, Perényi Miklósról szólt az a cikk.

Onnantól folyton az járt a fejemben, hogyan éleszthetném fel a Muzsikát online formában.

Támogattak ebben zenész barátaim, ismerőseim, a szakmából sokan. Köszönöm a biztatásukat. És köszönöm a szakma képviselőinek, hogy megfogalmazták, mit jelentett számukra egykor a Muzsika, és mit jelent most a megújulása. Fogadják szeretettel a megújult Muzsikát és a vele együtt szintén online újjászülető Koncertkalendáriumot. Legyen része hétköznapjaiknak, olvasási listájuknak, legyen mérték és minőség a szakma és a közönség számára. Még valami: ügyvezető fogok maradni, csak átmeneti a megbízott főszerkesztőségem, hiszen hamarosan kinevezzük a Muzsika főszerkesztőjét.”

1958__januari_cimlap-111517.jpg

A Muzsika folyóirat 1958. januári, első száma (Fotó/Forrás: Muzsika)

Nekem a Muzsika…

A magyar komolyzenei élet számos jeles képviselője kifejezte, mit jelent számára a Muzsika megújulása.

 

Miklósa Erika

Kossuth-díjas operaénekes, a Szent István-rend kitüntetettje

„Ma, 2022 őszén kiváltképp aktuális a művészet jelenéről és jövőjéről elmélkedni. Érezzük, tudjuk, a közelmúlt olyan erejű paradigmaváltást és kérdésözönt hozott a kulturális élet számára, amely minden feltételezettnél gyorsabb és rafináltabb válaszokat követel mindnyájunktól, akik küldetést érzünk bármilyen indíttatásból a művészet iránt. E kérdések nyugtalanítóak, ugyanakkor magukban rejtik a kihívás nagyszerűségét is. A Muzsika online újraindítása önmagában is egyfajta válasz. Határozott IGEN arra, hogy szükség van minőségi szakmai platformokra, szükség van a hagyományok nyújtotta biztonságérzetre és szükség van az értékőrzésre. Viva la Muzsika!”

 Fischer Iván

Kossuth-díjas karmester, a Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatója

„Sokáig gyűjtöttem egy polcon az összes Muzsikát, a címlapokon Kodály, Fischer Annie, Ferencsik és mások képeivel. Mindig végigolvastam a cikkeket, a kritikákat, ez volt a magyar zeneélet, a mi közösségünk legfontosabb hírforrása. Rengeteget tanultam a zenetudósok cikkeiből, örültem énekeseink külföldi sikereinek, bosszankodtam néha a kritikákon. A Muzsika tartott össze minket, zenészeket. Feltétlenül újra kell indulnia. Viva la Muzsika!”

Bátori Éva

operaénekes, érdemes és kiváló művész

„Nekem a Muzsika a zeneművészet harsonája volt. A világ persze megváltozott, de mai formában ugyanolyan sok kultúrát, művészetet, benne a komolyzenét kedvelő embernek válhat majd újra tájékozódási forrássá, szórakoztató olvasmánnyá, intellektuális találkozási ponttá. Viva la Muzsika!”

Zimányi Zsófia

Pro Urbe-díjas, Európa-díjas zenei impresszárió, fesztiváligazgató, kulturális menedzser, a Pentaton Művészügynökség ügyvezető igazgatója

„A Muzsika fontos, hiteles, meghatározó szakmai orgánum volt a pályámon. Iránytű számomra. Fontosnak tartom, hogy online formában újra indul. Nagyszerű, hogy egy újabb értékteremtő műhely lesz a kulturális életünkben. Drukkolok a szerkesztőségnek, a kiadványnak!”

Kutnyánszky Csaba

a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektorhelyettese

„Nekem a Muzsika magas színvonalú írásai az otthonosság érzetét kínálták, olyanok voltak számomra, mint az úszónak az uszoda vize. A tudományos megalapozottságú írások, a színvonalas kritikák, az egyes évfordulókhoz kapcsolódó cikkek nem csupán a muzsikusoknak, zeneszerzőknek, zenetudósoknak, zenepedagógusoknak, de a klasszikus zene iránt érdeklődő laikusoknak is szellemi táplálékot kínált. A Muzsika mellékleteként megjelent Koncertkalendárium pedig az internet előtti világ nyomtatott "gyűjtőhonlapjaként” a muzsikus szakma legfontosabb naptáraként szolgált. Viva la Muzsika!”

Ordasi Péter

Liszt Ferenc-díjas karnagy

„Nekem a Muzsika hiteles, magas szakmai felkészültséget tükröző tájékozódási pont volt évtizedeken keresztül. Bemutatta a legkiválóbb előadóművészek, együttesek, zeneszerzők, zenetudósok eredményeit, sikereit, de olykor szóvá tette a zenei intézmények gondjait is. Kívánom, hogy az újrainduló Muzsika tiszta forrásokból származó hiteles, színes és érték-közvetítő írásokkal hódítsa vissza olvasóit. Viva la Muzsika!”

prof. dr. Vas Bence

tanszékvezető egyetemi tanár, a PTE Művészeti Kar művészeti és tudományos dékánhelyettese, a Magyar Kodály Társaság elnöke

„Nekem a Muzsika remek háttérolvasmány az aktuális zenei világról. Hiányzott, hogy nem, volt, mert érzékelem azt a sok információt, amit nem kaptam meg megszűnésük óta! Sok sikert és kitartást kívánok nekik munkájukhoz mindannyiunk örömére! Viva la Muzsika!”

Horváth Gábor

karmester, egyetemi docens

„Nekem a Muzsika az értékközpontú állandóságot, a magas színvonalú zenei tájékozódási lehetőséget és az igényes írások gyűjteményét jelentette. Ha valami jelentős történt a zenei életben, biztos lehettem benne, hogy a Muzsika foglalkozik vele, és elolvasván az aktuális cikket kicsit úgy érezhette magát az olvasó, mintha ő maga is ott lett volna a koncerten. Nagy öröm, hogy megújult formában újraindul e nagyszerű hagyomány, mely generációk fejében biztos pontként él már sok évtizede. Viva la Muzsika!”

Hámori Máté

Liszt Ferenc díjas karmester, az Óbudai Danubia Zenekar művészeti vezetője

„Nekem a Muzsika egy lehetőség arra, hogy színvonalas, kritikus és minőségközpontú fóruma legyen ismét a klasszikus zenének. Viva la Musica!”

Zelinka Tamás

a Parlando internetes zenepedagógiai folyóirat felelős szerkesztője, Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetettje

„Nekem a Muzsika olyan, mint egy szellemi társ és mint egy jó barát, amely a hónapról-hónapra történő találkozások alkalmával aktuális információkkal és tudásanyaggal gazdagított. Amit szerkesztőként igyekeztem átvenni a Muzsikától az az, hogy lehetőség szerint a szakma legjobbjainak az írásai jelenjenek meg! A Muzsika ezen régi hagyományának a sikeres folytatásához kívánok sok erőt! Viva la Muzsika!”

Őri Csilla

a Kodály Társaság társelnöke, a Marcibányi téri Kodály Zoltán iskola igazgatója

„Nekem a Muzsika megvásárlása fiatal koromtól ünnepi pillanatot jelentett. Mindig nagyon vártam az újabbnál újabb híreket, zenei csemegék elemzéseit, a tudományos cikkek sorát. Mostanában bizonyára az elemző cikkek képezik majd a gerincét az újra induló folyóiratnak, hiszen a világ, az ország zenei híreit az interneten olvashatjuk. Viva la Musica!”

Herboly Domonkos

a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója

„Nekem a Muzsika, és minden muzsikus és muzsikát kedvelő számára az igényes, kimagasló színvonalú, ugyanakkor érthető és egyben befogadható zenetörténeti, zenekritikai írásokat, színes és érdekes beszámolókat, portrékat jelentette. Főiskolásként is gyakran forgattuk, hiszen tudtuk, hogy a zenei közélet legfontosabb eseményeiről, a magyar és a nemzetközi zeneművészet szinte minden jelentős tagjának munkásságáról, bemutatókról, lemezekről ebben a lapban biztosan olvashatunk. A folyóirat 2018-as megszűnésével a zenei világ történéseivel kapcsolatos hiteles tájékoztatás egy nagy szeletét veszítettük el; épp ezért olyan öröm minden zenekedvelő számára a lap újraindítása. Viva la Muzsika!”

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

„Ha az ember idős, már sokkal szabadabb” – születésnapi interjú a 80 éves Vidovszky Lászlóval

Nemrég ünnepelte nyolcvanadik születésnapját, március 2-án pedig a Zeneakadémia is koncerttel köszönti Vidovszky László Kossuth-díjas zeneszerzőt. A jeles alkalom apropóján pályája indulásairól, zeneszerzői motivációiról és alapelveiről kérdeztük a komponistát.
Színház

Átadták a Kortárs Magyar Dráma-díjat: Pintér Béla és Horváth János Antal az idei kitüntetettek

A Radnóti Zsuzsa dramaturg alapította elismerést idén Pintér Béla érdemelte ki több évtizedes munkásságáért és színpadi szövegeiért. Különdíjat kapott Horváth János Antal, a Loupe Színházi Társulás alapítótagja.
Színház

Miért kell eljutni a tragédiáig? – Budaörsön rendezi meg a Hamletet Alföldi Róbert

Megtartották a h.ml.t. című előadás próbáját. Shakespeare drámáját április 20-án mutatják be a Budaörsi Latinovits Színházban, de a premiert még megelőzi egy nyílt próba márciusban, a Színházak Éjszakáján.
Klasszikus

„Egy álmom válik valóra” – interjú Mohai Bálint fagottművésszel

A Concerto Budapest szimfonikus zenekar március 3-i Mozart-napjának nyitókoncertjén csendül fel az örök érvényű mester Esz-dúr sinfonia concertantéja oboára, klarinétra, kürtre és fagottra (K. 297b). Ennek apropóján beszélgettünk az együttes szólamvezetőjével.
Zenés színház

Párkapcsolati dráma színes háttér előtt – A víg özvegy Zürichben

Az operettműfaj megújítójaként is emlegetett ausztrál rendező, Barrie Kosky ezúttal Lehár-műhöz nyúlt. Produkciójában ezúttal sem alkalmazott túl radikális eszközöket, már amennyiben nem tekintjük annak az emberi lélek mélységeit feltáró elemzést.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

A Moldván túl – Bedřich Smetana ritkábban játszott művei

1824. március 2-án született a cseh nemzeti zene egyik legnagyobb alakja, Bedřich Smetana. Hazám című ciklusának közkedvelt darabját, a Moldvát mindenki ismeri, de mit érdemes még meghallgatni a zeneszerzőtől?
Klasszikus hír

Meglett a Győri Filharmonikus Zenekar vadászkürtje

A rendőrség megtalálta azt a nagy értékű hangszert, amelyet januárban tulajdonított el valaki az együttestől. A kürt így visszakerülhetett jogos tulajdonosához.
Klasszikus interjú

„Ha az ember idős, már sokkal szabadabb” – születésnapi interjú a 80 éves Vidovszky Lászlóval

Nemrég ünnepelte nyolcvanadik születésnapját, március 2-án pedig a Zeneakadémia is koncerttel köszönti Vidovszky László Kossuth-díjas zeneszerzőt. A jeles alkalom apropóján pályája indulásairól, zeneszerzői motivációiról és alapelveiről kérdeztük a komponistát.
Klasszikus ajánló

Nemzetközi színtérre lép az Orgonák éjszakája

A Magyarországon már évek óta népszerű programot idén három kontinens közel harminc országában rendezi meg a Filharmónia Magyarország, május 18-án, pünkösd szombatján.
Klasszikus interjú

„Egy álmom válik valóra” – interjú Mohai Bálint fagottművésszel

A Concerto Budapest szimfonikus zenekar március 3-i Mozart-napjának nyitókoncertjén csendül fel az örök érvényű mester Esz-dúr sinfonia concertantéja oboára, klarinétra, kürtre és fagottra (K. 297b). Ennek apropóján beszélgettünk az együttes szólamvezetőjével.