A leginkább Jacopone da Todinak tulajdonított középkori ének, a Stabat Mater zeneszerzők hadát ihlette meg az elmúlt évszázadokban. Gioachino Rossini, aki főként operái révén vált híressé, 1831-ben kezdett hozzá saját változatának megírásához, ám csak 1841-ben fejezte be azt. A bemutatót 1842-ben tartották Párizsban, ahol a siker hatalmas volt.
Rossini Stabat Matere rendkívül erőteljes és drámai zenei nyelvezettel ábrázolja Szűz Mária Krisztus kereszthalála előtti fájdalmát.
A kompozícióban a hagyományos egyházi muzsika mellett Rossini operaszerzői stílusjegyei is felismerhetők. Így tíztételes alkotásban mind a négy szólistának fontos szerep jut, hiszen némely részlet a zeneszerző legszebb operaáriáival vetekszik.
A zenekart és kórust egyaránt foglalkoztató alkotást ezúttal a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara és Alma Mater Kórusa – vagyis a jövő muzsikusai – szólaltatják meg a Liszt Ferenc-díjas, érdemes művész kitüntetéssel elismert Somos Csaba irányításával. Az énekes szólisták, Horti Lilla, Balga Gabriella, Fekete Attila és Gábor Géza szintén egytől egyig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemről kerültek ki.
Rossini: Stabat Mater
április 13. 19:30 Zeneakadémia
Horti Lilla (szoprán), Balga Gabriella (alt), Fekete Attila (tenor), Gábor Géza (basszus)
Alma Mater Kórus (karigazgató: Somos Csaba)
A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Somos Csaba
További részletek itt érhetők el. >>>
Fejléckép: A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara (fotó/forrás: Felvégi Andrea / Zeneakadémia)
hírlevél
