Klasszikus

Organizált orgonaturizmus

2009.10.23. 00:15
Ajánlom
Tokaj, Toscana, Bécs. Borturizmus, kulináris turizmus, kulturális turizmus. Amennyiben nincs kedvünk, anyagi keretünk vagy elegendő szabadnapunk ennyi utazáshoz, és mindezt egy helyen szeretnénk megtalálni, a legkézenfekvőbb úticél Párizs.

Én azonban Fassang László október 27-i hangversenyének apropóján egy egészen új idegenforgalmi ágazat közös életre hívására csábítom a kedves olvasót a fény városába, és Budapestre, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterembe. A fentiek után szabadon nevezzük egyszerűen orgonaturizmusnak.

Természetesen minden hangszer játékmódjának, repertoárjának, kifejezésbeli eszköztárának bővüléséhez szorosan hozzátartozik az instrumentum faktúrájának fejlődése, de nincs még egy olyan köztük, ahol ezek ennyire legközvetlen módon kapcsolódnának egymáshoz. Egy közepes orgonán is lehet élvezhetően játszani, de egy értően megépített hangszer már önmagában a regisztereinek gazdagságával lenyűgöz. Hogyan lesz ebből a hangszíngazdagságból zeneszerzőt ihlető erő?

A választ keresve túránk két fő állomása közül az első a St. Sulpice-templom. Orgonájának 1781-es avatásán más művészekkel együtt az a Charpentier is játszott, aki később tíz éven át a Notre Dame-ban dolgozott. A korabeli Franciaország egyik legjelentősebb hangszere a maihoz hasonló hangzását ugyanannak a családnak a mestermunkája nyomán nyerte el, amelyik a Notre Dame katedrális orgonáját is újjáépítette.

A família legjelesebb képviselője, Aristide Cavaillé-Coll célja a régi és új művészeti értékek egyesítése volt. Nevéhez kapcsolódik többek között a Notre Dame de Lorette, a Saint François-templom és a Saint Clothilde-bazilika hangszereinek kidolgozása, hogy csak azokat a templomokat említsem, ahol César Franck több-kevesebb évet eltöltött. A St. Sulpice-ben az átépítés utáni első hangversenyen 1862-ben Franck és más neves virtuózok mellett Camille Saint-Saëns is játszott. A hangszer öt billentyűsorával, 102 regiszterével és hétezer sípjával Párizs legnagyobb orgonája egészen 1960-ig, a Notre Dame-i orgona kibővítéséig.

A gondolat és a hangulatos éttermeken, színes bódésoron át vezető tízperces séta végére már meg is érkeztünk második célpontunkhoz, a legendás, ámulatba ejtő, és monumentális Notre Dame-i orgonához. Öt klaviatúrájával, 109 regiszterével, közel nyolcezer sípjával Franciaország legjelentősebb orgonája. De a számok, ha mégoly tiszteletet parancsolóak is, nem tudják leírni a bíbor, kék és violaszín rózsaablak előtt kirajzolódó sípsor esti látványát, sem azt, ahogyan az ember átérzi saját kicsinységét a hangok négy másodperces lecsengési ideje alatt, Olivier Latry improvizációja után.

Nem csoda, hogy a hely és a hangszer César Franckra, Saint-Saënsra és Vierne-re is nagy hatást gyakorolt. Ezek a művészek az elsők között játszottak a Notre Dame 1868-ra megújult nagyorgonáján, Vierne 37 évig volt itt hivatalos orgonista. Jogutódjai közül ketten, Fassang László egykori párizsi tanárai, Olivier Latry és Philippe Lefèbre pedig az elsők között vezették be a koncertéletbe a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem hangszerét 2006-ban.

2009. október 27. 19:30
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Fassang László à la française
 

Beauvarlet-Charpentier, De Grigny, Alain, Vierne, César Franck és Saint-Saëns-Lemare művei, valamint improvizációk megadott formákban és stílusokban 

www.mupa.hu

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Szabó Magda személyes pillanatai

Szabó Magda minden művében az emberi lélek titkait kutatta állhatatosan. Most azonban az ő titkai tárulhatnak fel ebben a különleges fényképalbumban, amelynek lapjain az írónő egész élete megelevenedik. Galéria
Klasszikus

Hogyan érzi magát egy diák, ha elmegy a Zeneakadémiára?

Régi panasz, hogy a fiatalok nem járnak klasszikus zenei hangversenyre. A problémáról eddig mindenkit megkérdeztek már, csak épp a gyerekeket nem. Most ők mondják el, hogyan éltek meg egy koncertet.
Színház

„Nem kegyeket osztunk” – beszélgetés a POSZT-válogatásról

A Magyar Színházi Társaság és a Színház folyóirat beszélgetéssorozatán a POSZT versenyprogramja volt a téma. A két válogatóval, Gulyás Gáborral és Zalán Tiborral, valamint Turbuly Lillával, a Színházi Kritikusok Céhének elnökével Veiszer Alinda beszéltetett.
Klasszikus

Különdíjat érdemelt Kokas Dóra Bécsben

A Vienna Classic Strings zenei versenyen különdíjban részesült Kokas Dóra csellóművész. A döntőben Alexey Shor kortárs szerző és Sosztakovics darabjait játszotta.
Zenés színház

Az Operett új vezetése bemutatta új évadát

A 2019/20-as évad legfontosabb bemutatója a Csárdáskirálynő lesz, de Mohács tragédiája is megjelenik egy új rockmusicalben.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus tévé

Tudod, mit énekel latinul a kórus a Mr. Bean-sorozat főcímében?

Az eredeti Mr. Bean-sorozat főcímében elhangzik egy latin nyelvű kórus, amelynek a szövegére senki sem figyelt. Pedig mély mondanivalót hordoz!
Klasszikus gyerek

Hogyan érzi magát egy diák, ha elmegy a Zeneakadémiára?

Régi panasz, hogy a fiatalok nem járnak klasszikus zenei hangversenyre. A problémáról eddig mindenkit megkérdeztek már, csak épp a gyerekeket nem. Most ők mondják el, hogyan éltek meg egy koncertet.
Klasszikus ajánló

Válogatás az Óbudai Társaskör programjaiból

Felolvasószínház, Seress Rezső-est, filmzenei és születésnapi koncertek –  az évad végén is műfaji sokszínűség várja a vendégeket az Óbudai Társaskörben.
Klasszikus ajánló

Schubertiáda a kismartoni Esterházy kastélyban

Schubertiádák: így nevezték az 1820-as évek elejétől azokat a társasági összejöveteleket, amelyeknek középpontjában Franz Schubert és muzsikája álltak és ezt a címet viseli a classic.Esterházy koncertsorozat következő, június 15-i koncertje is.
Klasszikus cselló

Különdíjat érdemelt Kokas Dóra Bécsben

A Vienna Classic Strings zenei versenyen különdíjban részesült Kokas Dóra csellóművész. A döntőben Alexey Shor kortárs szerző és Sosztakovics darabjait játszotta.