Klasszikus

Orgonabemutató a váci Bartók Béla Zeneiskolában és a Ferences templomban

Egyedülálló programsorozat indult nemrég a Fidelio fórumosainak civil kezdeményezésében: neves építők és orgonaművészek mutatják be ingyenes program keretében az érdeklődőknek a fővárosi és vidéki templomok, koncerttermek legszebb, legérdekesebb orgonáit. A hatodik bemutatóra a váci Bartók Béla Zeneiskolában és a Ferences templomban került sor.

Dobi Bálint: "Retro feeling" barokk felhangokkal – a formálódó "Fidelio orgonabarátok körének" látogatása Vácott

Aki a nyolcvanas években Bach orgonalemezekhez akart hozzájutni Magyarországon, nagy valószínűséggel botlott bele Lehotka Gábor és Elekes Zsuzsa lemezeibe, melyeket a váci zeneiskola orgonáján rögzítettek. Magam ezekről a lemezekről ismertem meg a bachi orgonairodalom gerincét. Mint a lemezborítókról és a későbbi Lehotka-könyvből megtudhattuk, ez a hangszer forradalmian újat hozott a hazai orgonaépítészetbe, gyakorlatilag ennek nyomán kezdtek újra mechanikus orgonákat építeni. A másik oldalról viszont éppen orgonaépítőktől hallottam később az orgona hangjáról meglehetősen kritikus véleményt.

Ilyen előzetes élmények után nagy várakozással jelentkeztem a váci orgonatúrára. Mi lehet az igazság? Az orgonaépítésénél bábáskodó Lehotka Gábor túloz, vagy az építők véleményének hátterében egyszerű szakmai féltékenységet kell sejteni? És egyáltalán milyen teremben állhat ez a képekről már jól ismert, megjelenésében egyszerre klasszikusan fenséges, ugyanakkor piros festése, és a metróállomásokra jellemző eligazodást segítő nyilakból és körökből álló sormintát idéző díszítése miatt kissé bohókás hangszer?

Nos, megérkezésünkkor egymás után jöttek a meglepetések. A zeneiskola szigorú ritmusú betonépületében néhány lépés után egészen váratlanul elénk tárult a jól ismert orgona homlokzat, és aztán a terem is. Gyakorlatilag egy klasszikus ’70-es évekbeli moziterem – felcsapódó faszékekkel – színpadán áll a pompás orgona. Bár nem erre számítottam, a személyesen még sosem látott régi ismerős látványa valahogy mégis megindító volt. Miután a társaság helyet foglalt, Mészáros Károly orgonaépítő mester röviden összefoglalta az 1976-ban készült hangszer orgonaépítészeti jelentőségét. Hamar világossá tette, hogy az építő Jemlich cég valóban egy addig ismeretlen orgonaépítészeti kultúrával szembesítette a hazai szakmát. A későbbi tanulmányutak, a német munkakultúra átvétele valóban új pályára állították a hazai orgonaépítészetet.

Az élvezetes beszámoló után Bednarik Ansztázia szólaltatta meg a hangszert. A ritkán hallható Pikéthy: Improvizáció a Himnusz fölött erőteljes indítása után Bach C-dúr Toccatája csendült fel. És itt rajzolódtak ki igazán az ismerős vonások, hiszen ez a darabot gyakorlatilag ezzel a regisztrációval ismertem meg, ezzel a hangzásélménnyel vésődött be jó 20 éve. Bár megtudhattuk, hogy a néhány évvel ezelőtti generálozásnál a hangszíneket kicsit finomították, kétség nem fért hozzá, ez a hangszer szólt a rongyosra hallgatott Lehotka lemezeken. Egy triószonáta tétellel a kamararegisztráció finomságát élvezhettük, majd jött az újabb rég nem hallott ismerős: Farkas Ferenc Régi magyar táncok című szvitje. Ezt is úgy 20 éve hallottam az orgonára átdolgozó Lehotka Gábortól, amikor is szokásos nyári koncertjein többször is hallhattunk. Ez a darab az a sokréteges dobostorta, ami mindenkinek ízlik, bárhol, bármikor.

Az orgona hangzásával kapcsolatban természetesen nem lehet a „katedrális hangzást” számon kérni, de jelen állapotában én semmi kivetnivalót nem éreztem a hangjában. Játszani kényelmes rajta, a pozitív mű közeli sípjaival való intim kapcsolat pedig olyan érzetet keltett, mintha az ember nem is az ujjaival, hanem egyenesen a gondolataival irányítaná a hangszert – megelőzve a billentyűk lenyomását.

A Ferences templom orgonája szintén lemezről ismerős, hiszen – megint csak – Lehotka Gábor játszott felvételre ezen az orgonán egy lemezre való Handel orgonaversenyt. Ez alapján egy diszkrét hangú, amolyan ékszerdoboz-orgonára számítottam.

Bednarik Anasztázia Mozart sokszínű f-moll fantáziájával mutatta be a hangszert. Ez a darab nem tartozik a kedvenceim közé, de ebben az előadásban minden együtt volt, a monumentalitás, elmélyültség és a rokokó finomsága egyaránt. Az orgonáról pedig kiderül – számomra egészen meglepően –, hogy egy jó hangú, templomot megtöltő, sokszínű, nem is olyan visszafogott hangszer, mint ahogy azt a lemezen kamara funkcióban hallhatjuk. Az építéséről megtudhattuk, hogy a zeneiskolai orgonából tanultakat képezték le a hazai mesterek három évvel később igen sikeresen.

A bemutatót tartó Bednarik Anasztázia és Mészáros úr derűs személyisége meghatározta a találkozó fesztelen jellegét. Az orgonákat bárki bátran kipróbálhatta, semmi nem számított „cikinek”. A pogácsa, és stílusosan meggy-márka melletti beszélgetés méltó lezárása volt a napnak. Mi, legkitartóbbak még rövid sétát tettünk a Duna parton, majd a nemrégiben felújított főtér barokk házait csodáltuk meg.

A két hangszer megismerése rávilágított a mechanikus orgonák szépségének XX. századi újbóli felfedezésének egy nagyon izgalmas hangszertörténeti időszakára, a ’70-e évek második felére. És hogy ez a két orgona egy városban, egymástól mindössze pár száz méterre áll, annak csak örülhetett a lelkes kis csapatunk.

Szabó Bernadett váci élményei: Számomra hatalmas élmény volt az egész napot betöltő program. Általános iskolában hét évig tanultam zongorázni, az orgonálást csak hobbi szinten űzöm, de ez a nap igencsak felkeltette érdeklődésemet a hangszer iránt. Három éve vagyok gimnazista Vácott, de még egyik hangszerrel sem állt módomban megismerkedni.

A Bartók Béla Zeneiskola előterében gyűlt össze szombaton 11 órakor a Fidelio fórumozó csapata; nagyjából 25 érdeklődő ember, mindannyian kíváncsi várakozással: vajon milyen az épület szívébe rejtett, 1976-ban épült hangszer? Az orgona először szóban került bemutatásra, majd Bednarik Anasztázia művésznő néhány gyönyörű darabon, így pl. J. S. Bach: C-dúr toccata és fúgáján keresztül előcsalta csodálatos és igen változatos hangszíneit. Ezután bárki kipróbálhatta az orgonát, Mészáros Károly kinyitotta az orgonaszekrényt, így a kíváncsi szemek előtt feltárult a traktúrák és egyéb alkatrészek kicsit sem egyszerű rendszere.

Ez a Jehmlich-orgona történelmet írt, ugyanis felújításakor fellendült az orgonaépítés Magyarországon. Így hangja nem csak a német orgonagyárat dicséri, hanem a dunakeszi BKM orgonaüzem kiváló munkáját is. Furcsa érzés volt játszani egy teljesen mechanikus orgonán. Az ember először azt gondolná, hogy nehéz billenteni rajta, de nem így van; viszont nagyon pontos játéktechnikát követel. Legnagyobb meglepetésemre a regisztergombok is igen könnyedén jártak. Ámulattal hallgattam a többiek játékát is, mert mindenki nagyon szépen játszott.

Miután búcsút vettünk a zeneiskola orgonájától, a Konstantin téren át átmentünk a Ferences templomba. Anasztázia művésznő röviden elmesélte a templom történetét, ezután azt javasolta, hogy maradjunk lenn a szentélyben amíg játszik, mert egészen másképpen hangzik úgy a zene, ha az ember lentről hallgatja. Bizonyára ez igaz, de én úgy gondolom, hogy Mozartnak ez a Fantáziája a kóruson is ilyen csodálatosan hatott volna.

Miután eljátszotta, mi is felmentünk a kórusra, ahol ismét Mészáros Károly orgonaépítő mesélte el a hangszer felépítésének különböző nehézségeit, ismét megmutatván az orgonaszekrény rejtette csodákat. Mindezek után ezt az orgonát is sokan kipróbáltuk, s elmondhatom, itt már jóval nehezebb volt billenteni. Ez persze attól is függ, hogy mennyi regisztert kapcsol be az ember. A sípok kissé messze vannak a játszóasztaltól, ezért valóban másképpen hangzik odafent, amit az ember játszik, de Anasztázia tanárnő szavaival élve: aki tud orgonálni, az mindenütt tud. A bemutató végén baráti beszélgetésre és egy kis sütizésre ültünk le a volt kolostor hittantermében. Mészáros Károly és Bednarik Anasztázia sok személyes élményüket mesélték el, ezeken mi jókat derültünk, és hozzáfűztük sajátjainkat is.

Sok kedves zeneszerető embert ismertem meg ezen a napon. Habár úgy gondolom, hogy a magam 17 évével én voltam ott a legfiatalabb, ezt mégsem éreztette velem senki, és ebből adódóan nagyon jól éreztem magam. Nem hiába, hiszen a hangszerek királynője most is jó társaságot hozott össze. Köszönet a szervezőknek mindenért. Éljenek a síporgonák!

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Pakold meg magad könyvekkel a Líra raktárában pár száz forintért!

Mi már tudjuk az igazi könyvmolyok szombati programját. Raktárvásár lesz a Lírában.
Könyv

Családi találkozót rendeznek Petőfi rokonai Kiskunfélegyházán

Igen, jól olvasta a címet! Míg egyesek a költő sírjának felkutatásával vannak elfoglalva, mások az élőkre koncentrálnak és családi találkozót hirdettek, amelyen eddig állítólag 66 utód jelezte a részvételét.
Tánc

Száz éve született Margot Fonteyn, aki Nurejevvel karöltve forradalmasította a balettet

1919. május 18-án született Margot Fonteyn, a brit Royal Ballet prímabalerinája, akit egy Nurejevvel közös előadása után 89-szer tapsolt vissza a közönség, és aki börtönben is ült.
Klasszikus

Öt éves lett a Virtuózok, így ünnepelnek

Jubileumi ünnepi hangversenyen lépnek fel a Virtuózok klasszikus zenei tehetségkutató műsor elmúlt öt évének legtehetségesebb résztvevői december 30-án a Müpában.
Vizuál

Elhunyt I. M. Pei, a Louvre üvegpiramisának tervezője

A kínai-amerikai építész 102 éves volt. Ő tervezte a Louvre üvegpiramisát és a washingtoni National Gallery of Art épületét is.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Hat orosz zeneszerzőt mutat be Szabó Marcell fesztiválja

Budapesten és Debrecenben rendezik meg október 7. és 13. között az Orosz Zenei Fesztivált, amelyen minden koncert egy-egy zeneszerzőt állít a középpontba.
Klasszikus virtuózok

Öt éves lett a Virtuózok, így ünnepelnek

Jubileumi ünnepi hangversenyen lépnek fel a Virtuózok klasszikus zenei tehetségkutató műsor elmúlt öt évének legtehetségesebb résztvevői december 30-án a Müpában.
Klasszikus interjú

Mikołaj Górecki: „Nem vagyok zeneszerző, csak egy fickó, aki komponál”

Egy ismert komponista gyermekének lenni nem mindig kiváltság, különösen ha a gyermek a szülői pályát kívánja követni. Mikołaj Górecki egyik művét a Liszt Ferenc Kamarazenekar előadásában hallhatja majd a közönség május 25-én. Ennek kapcsán tettünk fel néhány kérdést az Amerikában élő lengyel komponistának.
Klasszikus kritika

Ilyen volt: Baráti Kristóffal zenélt a Kodály Filharmonikusok a reptéren

A négy őselem, a tűz, a víz, a föld és a levegő szolgált mottóként a debreceni Kodály Filharmonikusok nagyszerű koncertjének műsorában. Kritika.
Klasszikus ajánló

Fassang László templomépítésért koncertezik

A Liszt Ferenc-díjas művész jótékonysági orgonaestjét május 19-én tartják a Deák téri evangélikus templomban. A befolyt összeggel a budakeszi evangélikus templom építését támogatják.