Klasszikus

Örmény-magyar est a Mini-Fesztiválon

2005.01.31. 00:00
Ajánlom
Idén tizenhetedik alkalommal rendezték meg az új zene háromnapos téli seregszemléjét, a Mini-Fesztivált. Ennek keretében két kamarahangversenyt, egy délutáni kóruskoncertet és egy zenekari estet hallhatott a közönség. A Mini-Fesztivál – jó hagyományt folytatva – idén is teret adott néhány külföldi kompozíciónak; ezúttal örmény–magyar estre került sor a Fesztivál nyitókoncertjeként.

Farkas Ferenc (1905–2000) 1970 és 1972 közt írta meg Vonósnégyesét. A háromtételes mű belső kohézióját azzal erősíti a szerző, hogy – Bartók VI. kvartettjéhez hasonlóan – minden tétel élén azonos zenei anyagból formált mottó áll. Hogy a kompozíció most nem tett rám különösebb benyomást, azt elsősorban az interpretáció számlájára kell írnom. A Somogyi Vonósnégyes meglehetősen enerváltan játszott; adós maradt a partitúrában rejlő karakterek életre keltésével és a differenciált vonósnégyes-hangzással is. Arno Babajanjan (1921–1983) zongorára írt Három képe volt az est első örmény alkotása. Jaghatspanyan Gayane imponáló felkészültséggel, kotta nélkül adta elő a művet, amely azonban így sem hagyott különösebb emlékeket maga után: a túl sok hang szükségtelenül leterhelte a hallgató figyelmét. Kósa György (1897–1984) Arany János verseire írt Őszikéivel folytatódott a hangverseny. Ha az előző darab esetében a túl sok hangra panaszkodtam, itt éppen az ellenkezője volt a baj: a tengernyi szöveget csupán néhány hangra szorítkozó zongorakísérettel látta el a szerző. A mind ritmikailag, mind dallamilag meglehetősen szürke énekszólam és a szűkszavú zongora-kommentárok nem hoztak létre valódi zenei szövetet; a szöveg elnyelte a zenét.

A három múlt századi alkotás után négy egészen friss következett. Az 1958-ban született Suren Zakarjan Legendája számomra a koncert egyik legszebb élménye volt. A fuvolára és ütőhangszerekre írt mű ugyan nem él sem a fuvola, sem az ütők ma divatos új megszólaltatási módjaival, de a maga szabta technikai kereteken belül érzékeny, hatásos hangzásvilágot teremt. Zakarjan kompozíciója Drahos Béla és Láng Zénó ihletett tolmácsolásában hangzott el. A szünet után hallhattuk az egyetlen ősbemutatót a koncerten, Decsényi János (1927) II. vonósnégyesét. A Preludio minduntalan nekilendülő, majd leálló zenéje után a II. tétel ritmikus, sok ostinatót alkalmazó anyaga izgalmasnak hatott. A III. tétel variációsor, melyben többek közt egy valcer is helyet kap, de maga a téma csak a tétel végén jelenik meg, szordinált, éteri hangzással. A Somogyi Vonósnégyes ezúttal az előbbinél jóval kedvezőbb színben tűnt fel. Sugár Miklós (1952) Vihar után című darabja – a szerző több más munkájához hasonlóan – úgynevezett élő-elektronikus kompozíció: cimbalomra és elektronikus eszközökre íródott. Sajnos Szakály Ágnes pontos interpretációja sem tudta elfedni az előre felvett zenei anyag technikai kezdetlegességét és csúnya hangzását.

Az est legfiatalabb zeneszerzője, Vacse Sarafjan (1966) maga is részt vett Felsejlő Kemancsa című darabjának előadásában. A címben említett kemancsa egy Örményországban is igen elterjedt vonós-húros hangszer. Ez azonban ténylegesen nem jelenik meg a műben, amely a zongorán és csellón kívül az örmények egyik legismertebb instrumentumát, az oboával rokon dudukot szerepelteti. Kellemes meglepetést okozott, hogy milyen jól harmonizál a duduk – engem leginkább a szaxofonéra emlékeztető – hangzása a nyugati zene két képviselőjének hangszínével. A darab középső szakaszában a duduk-játékos a zurna nevű hangszerre vált, melynek rendkívül éles hangzása a zongorát majdnem, a csellót azonban teljesen hallhatatlanná teszi. Sarafjan csellószólama hol szélesen gesztikulál, hol ostinatót játszva vonul a háttérbe; a különlegesen finom zongoraszólam inkább csak az akusztikai hátteret biztosítja. A Mini-Fesztivál nyitókoncertjének végén jól esett autentikus örmény népzenét is hallani dudukon, Onczay Csaba orgonapontja fölött.

(2005. január 28. 19:30 ELTE Jogi Kar Díszterme – Mini-Fesztivál, Örmény-magyar est; Farkas: Vonósnégyes; Babajanjan: Három kép; Kósa: Őszikék; Zakarjan: Legenda; Decsényi: II. vonósnégyes; Sugár: Vihar után; Sarafjan: Felsejlő Kemancsa; km.: Somogyi Vonósnégyes (tagjai: Somogyi Péter, Lendvai György, Tóth Balázs, Pólus László), Jaghatspanyan Gayane (zongora), Jekl László (ének), Kósa Gábor (zongora), Drahos Béla (fuvola), Láng Zénó (ütő), Szakály Ágnes (cimbalom), Horváth István (hangmérnök), Gevorg Dabaghjan (duduk), Onczay Csaba (gordonka), Vacse Sarafjan (zongora)

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Elhunyt Venczel Vera

A Jászai Mari-díjas színművész idén márciusban töltötte be 75. életévét. Több mint ötven éven át volt a Vígszínház tagja, halálának hírét színháza tette közzé.
Színház

Új bemutatóval ünnepli Szakonyi Károlyt a Rózsavölgyi Szalon

Október 26-án, Szakonyi Károly 90. születésnapján mutatja be a Rózsavölgyi Szalon a drámaíró A hatodik napon című darabját, melyet Dicső Dániel rendező és Hárs Anna dramaturg bújtatott modern köntösbe.
Zenés színház

Kiemelkedő alkotókat díjaztak a Magyar Operett Napján

A hagyományokhoz híven idén is átadták a Budapesti Operettszínházban az évad legjobb musical- és operettszínészének járó kitüntetéseket, valamint díjazták a legígéretesebb pályakezdőt. Emellett elismerést adott át a Musica Hungarica Kiadó képviseletében Éliás Tibor, a kiadó alapítója is.
Jazz/World

Magyarországon lép fel a norvég jazzdíva, Rebekka Bakken

November 2-án pótolja tavaly elmaradt koncertjét a Müpában Rebekka Bakken, aki zenéjével előszeretettel távolodik el a hagyományos műfaji kategóriáktól és otthonosan mozog a pop, illetve blues világában is.
Vizuál

Ahol a diákok szombaton is iskolába akarnak járni - Erős István rektor a Képzőművészeti Egyetem jubileumi évéről

A jubileumi, 150. tanév gazdag programsorozatáról, a képzőművészet újrapozicionálásáról, pedagógiai módszerekről és új tanszékek indításáról beszélgettünk a Magyar Képzőművészeti Egyetem nemrég kinevezett rektorával, Erős Istvánnal, aki azt is elárulta, hogy mitől tart a legjobban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Minden hangjegy közös érdek – interjú Kelemen Barnabással és Keller Andrással

Az ’56-os forradalom évfordulóján egész napos programmal tiszteleg a hősök előtt a Concerto Budapest. A Magyar Kincsek Ünnepén olyan zeneművek is elhangoznak, amelyekkel máskor nemigen lehet találkozni. Az érdeklődőket pedig talán kellemes meglepetésként éri, milyen gazdag a zeneirodalmunk.
Klasszikus ajánló

Díjnyertes női zeneszerzők az Óbudai Danubia Zenekar műsorán

Missy Mazzoli és Dobrinka Tabakova műve is szerepel azon a Zeneakadémiai koncerten, melynek karmestere és brácsaszólistája az Óbudai Danubia Zenekar visszatérő vendége, Maxim Rysanov lesz.
Klasszikus magazin

Az 1956-os forradalom zenéi

Akár a történelem kötötte össze őket október 23-a eseményeivel, akár a szerző akart ily módon emléket állítani a forradalomnak, sok zenemű létezik, mely mára elválaszthatatlanná vált 1956-tól. Egy csokorra valót gyűjtöttünk belőlük.
Klasszikus interjú

„Olyan ez, mint új partnerrel táncolni” – interjú Vadim Gluzmannal

A világszerte ismert hegedűművész a Liszt Ferenc Kamarazenekar meghívására jött hozzánk, és október 25-én a Zeneakadémia színpadán a koncertmesteri széket is elfoglalja. Csupán rövid időre, mert az est második felében már kettősversenyt játszik Várdai Istvánnal. Az első próba után beszélgettünk vele.
Klasszikus hír

Kezdődik a Bartók Világverseny

Október 25. és 31. között rendezik meg a Zeneakadémián a Bartók Világversenyt. Az idei évben vonósnégyesek mérkőznek meg, a fordulókat élőben és online is követheti a közönség.