Klasszikus

Öröklét és szeretet

2015.11.17. 10:06
Ajánlom
A Müpa és a Budafoki Dohnányi Zenekar sorozatának első előadásán, november 21-én a zeneirodalom egyik legnagyobb szabású zeneműve, Mahler VIII. szimfóniája csendül fel, melyet az Ezrek szimfóniája melléknévvel illetett az utókor.

"Az örökkévalóság pillanatai" című közös sorozat az emberi lét és a művészet egyik legnagyobb kérdését, az örökkévalósághoz való viszonyt helyezi középpontjába. A késő romantika jellegzetes alakjaként Gustav Mahler hétköznapi létünk és az örökkévalóság konfrontációját fogalmazza meg alkotásaiban, melyhez egyre táguló eszközrendszert vesz igénybe. Életműve és egyúttal a késő romantika egyik tetőpontja VIII. szimfóniája, amely valóban a zenetörténet legmonumentálisabb oratóriuma. A két nagy létszámú vegyeskarra, gyermekkarra, hét szólistára és több mint száztagú zenekarra elképzelt mű felépítésében és gondolatiságában is talányos alkotás. Formabontó a felépítésében, hiszen Mahler nem követi a szimfóniák szerkesztésének négy tételét, de még saját szokását sem, hogy hozzátold egy ötödik tételt. A zenemű gyakorlatilag 2 oratórium összefűzése, melyben a formán túl a másik gyakorlati talányt a két szöveg összeegyeztetése okozza.

Hollerung Gábor

Hollerung Gábor

A kéttételes kompozíció szövegeinek párosítása szintén igen szokatlan: első látásra a Veni creator spiritus középkori latin himnusza témájában és gondolatiságában sem illik Goethe Faustja második részének zárójelenetéhez. A két részt összekötő gondolatot azonban Mahler szerint az alábbi vezérelv testesíti meg: a szeretet világmegváltó ereje, mely egy magasabb kegyelem megtestesítője is. E két elv a földi ember számára a gyengeségben és az emberek tökéletlenségében nyilvánul meg, melynek következménye az ember mindig jobbra törekvése, és a megvilágosodás iránti vágya. A szeretet és kegyelem együttesen képes a lélek megtisztulását előidézni, és az embert ezáltal az örökkévalóság szférájába emelni. Mahler elképzelésében az alkotó ember, Faust áll a mű középpontjában, aki a világmindenség, a teremtés és az emberi lét előbb felsorolt dilemmáival küzd. Némileg leegyszerűsítve az első tétel az alkotóerő végtelenségének dicsőítése, míg a második az alkotó emberi lét dilemmájára adott goethei válasz zenei megfogalmazása, mely az örök nőiség megváltó erejét mintegy isteni beavatkozásként, kegyelemként hirdeti. Mahler ezt zenei nyelven is csodálatosan fogalmazza meg, és fűzi ezzel egybe a látszólag két eltérő szöveget: az első részben a latin himnusz „Accende lumen sensibus infunde amorem cordibus” (Érzékeinkbe gyújts Te fényt, szívünk szerelmed töltse be) szövegére írt monumentális kettősfúga a második részben Goethe csodálatos szövegére visszatér, és csodálatosan felépített apoteózisban éri el tetőpontját –Goethe szerint egyébként ez a pár sor Faust megváltásának kulcsmomentuma. Ezt követi Goethe Faust című műve utolsó sorainak zenei megdicsőülése, ahol a szeretet megváltó ereje ismét az égbe emeli a lelket.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Klasszikus

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Vizuál

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Jazz/World

Borbély Mihály: "Pénzért vagy egoizmusból nincs értelme zenélni"

A több hangszeren és műfajban jártas Borbély Mihály minden zenei és emberi szituációban az átjárhatóságot kutatja. Legközelebb A népzene ünnepén hallhatjuk őt február 23-án a Müpában, tavasszal pedig új jazzlemezét is bemutatja saját formációjával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Hogy lesz egy párkapcsolati drámából krimi?

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása február 23-án lesz hallható a 92.1-en, benne interjú hallható Kálid Artúrral, Szigetvári Dáviddal, Tóth Endrével és Zsuráfszky Zoltánnal.
Klasszikus interjú

Bencze Máté: "Sikerült olyan átütő erővel játszanom, hogy ez a közönségnek is átjöjjön"

Virtuózok közönségdíjas, Eurovision Young Musicians döntős, és múlt hétvégén a szerbiai FEMUS 2019 nemzetközi fúvósverseny minden elérhető díját is besöpörte. Európa egyik legmagasabb klasszikus zenészével, a 203 centis, 18 éves hajdúböszörményi szaxofonossal, Bencze Mátéval beszélgettünk.
Klasszikus hírek

José Cura a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek állandó vendégművésze lesz

A jövő évadtól induló együttműködés részeként november 13-án Verdi Requiemjét vezényli a Müpában az argentin művész.
Klasszikus ajánló

Hogyan hangzik Jerikó lerombolása a zene nyelvén? Händel a Zeneakadémián

Händel a barokk kor monumentális komponistája, zenéjének fensége máig megőrizte fényét. A Joshua viszont még hozzá képest is grandiózus.
Klasszikus interjú

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.