Klasszikus

Öröm a zene

2013.11.21. 07:05
Ajánlom
A Pannon Filharmonikusokról egy ideje már tudjuk, hogy jók. November 15-én hallott budapesti koncertjük után viszont már nem kérdés: a pécsi székhelyű együttes Magyarország top-zenekara. Koncertjükön egy új magyar mű ősbemutatója valamint Igor Stravinsky Tavaszi áldozata szerepelt. KRITIKA

Hogy a fejlődés milyen szembetűnő, arról a koncert második felében elhangzó Stravinsky-darab tudósított. Amikor néhány éve hallottam (2009. május 16.), úgy éreztem, hogy az együttes a mű által támasztott követelményeknek „épphogy csak" megfelel, a darab műsorra tűzése még aránytalanul nagy kockázatvállalást jelent. Ezúttal azonban magától értődő könnyedséggel, nagy stílusbiztonsággal, koncentráltan és precízen muzsikáltak. S nem csak a részletek megmunkálása révén vált ez az interpretáció igen meggyőzővé, a nagyléptékű formálásról, a karmesteri stratégia testületi képviseletéről is csak az elismerés hangján szólhatunk. Bogányi Tibor nagyszerűen vezényelt, takarékosan és kifejezően. Intései révén végig feszes maradt a játék, a sok-sok hangszerszóló viszont megőrizte szubjektív karakterét. A hangzásarányok gondos beállításról és érzékenységről tanúskodtak, s még a zenekar legtávolabbi pontjain helyet foglaló muzsikusok között is zavartalanul működtek az interakciók. A nézőtérről figyelve úgy tűnt, hogy a magasra tett lécet a Pannon Filharmonikusok magabiztosan ugrotta át: az együttes és a karmester kitartóbb és lelkesültebb tapsot is megérdemelt volna.

A hangverseny az Amadinda Ütőegyüttes produkciójával indult. Elsőként Fritz Kreisler népszerű karakterdarabjának (Tambourin chinois) átirata szólalt meg, a „hegedűszólót" Holló Aurél játszotta, a „zongorakíséretet" Rácz Zoltán, Váczi Zoltán és Bojtos Károly. A most hallott átdolgozás alapja George Hamilton Green xilofonra és zongorára adaptált változata lehetett. Az „Amadinda-remix" az eredetinél (hegedű+zongora) és a Hamilton-féle verziónál is nagyobb élvezeti értékkel rendelkezett. A dallamhangszereken előadott darab után hangolatlan ütősökön megszólaltatott kínai tradicionális zene következett, s nem kizárólag az örömzene jegyében: képet kaphattunk arról, hogy tematikus funkcióval nem csak melodikus elemek, hanem ritmusképletek vagy hangszínek is rendelkezhetnek. E tapasztalat Gyöngyösi Levente ősbemutatóként felcsendülő művében is kamatoztathatónak bizonyult.

Az új darab - Sinfonia concertante 4 ütőhangszerjátékosra és zenekarra - komponistája tökéletesen tisztában volt azzal, hogy a választott műfaj (sinfonia concertante) nem a világmegváltás terepe, ugyanakkor maga a műfaj izgalmas kompozíciós kérdéseket és hangszerelési problémákat vet fel. Gyöngyösi ennek megfelelően nem váltotta meg a világot, de a műfaji kérdésekre rendre szellemes válaszokat adott, hangszerelése pompás, partitúrája színes, de nem csiricsáré, nem csábult el az Amadina hangszerparkjától. Minden játékosnak adott egy-egy dallamhangszert (marimbát, vibrafont, xilofont, harangjátékot) és néhány hangolatlan ütős instrumentumot. A háromtételes darab formálása világos, sémákra épül, de nem sematikus, a formaelv felismerése tehát élményszerű. Engem például kifejezetten frappírozott, hogy az első tétel formastratégiájában felismerhető volt Beethoven c-moll szonátájának (op. 13) nyitótétele: a három nagy formaszakaszt (az expozíciót, a kidolgozást, és a kódát) Gyöngyösi is hasonló anyagú lassú bevezetőkkel jelezte, ám míg Beethovennél a patetikus-szenvedélyes hang megerősítését szolgálta, addig Gyöngyösinél a kontraszthatás érvényesült: a római légiók ünnepi vonulását (bevezető) egy higanymozgású, jazzes akcentusokban gazdag főtéma-anyag ellenpontozta.

Mondhatnánk, hogy a darab maga a tömény eklektika, ám Gyöngyösinek valahogy sikerült elérni, hogy a különböző hangütések dacára egységes profilú zenei folyamat jött létre. A lényeg talán maga a folyamatosság, az első tétel az ökonomikus zenei anyagkezelés és problémátlan építkezés iskolapéldája is lehetne, s mint ilyen, igencsak ritka tünemény a kortárs zene palettáján. A második tételben mintha továbbélne a beethoveni minta: kezdetben itt is egy lírai hangvételű kvartett-anyag szólal meg. A folytatás némileg eltér, a zene fokozatosan oldódik fel, mintha valamiféle anyagtalanság elérése lenne a zene célja. A hallgató szinte várja, hogy a harmadik tétel ebből a „semmiből" robbanjon ki vagy fokozatosan emelkedjen fel a „párából", tehát attacca, azaz szünet nélkül következzék. Nem így történt, a harmadik tétel - ez az előzményekhez képest kissé túlkomplikált finálé - önálló egységként állt elénk, pazar játéklehetőségeket biztosítva a szólistáknak és a zenekarnak. Az Amadinda és a zenekar élt is a pazar lehetőségekkel, Gyöngyösi Levente és új darabja méltán aratott nagy sikert.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Díjakkal ismerte el művészei munkáját az Operaház

A 2017/18-es évad zárásaként a Csillagóra Gálaesten az intézmény legrangosabb kitüntetéseit adták át, először jutalmazva Balett- és Énekkari Kamaraművészt is.
Klasszikus

Horgas Eszter és Vásáry Tamás Budapest díszpolgára lett

A kitüntetés posztumusz díjazottja Burger Barna fotóművész és Hazay István Kossuth-díjas geodéta, az MTA tagja.
Klasszikus

Kiállítás nyílik Bősze Ádám antikváriumának kottagyűjteményéből

Sopronban, az Ünnepi Hetek Alkalmából nyílik meg Bősze Ádám Zenei Antikváriumának kiállítása, amely a két háború közötti különleges kottacímlapjait mutatja meg az érdeklődőknek.
Jazz/World

„Rockopera, csak nem rock és nem opera”

Izgalmas programzenei kísérletbe fogott a Premecz Mátyás Hammond orgonista vezette, idén 10 éves Kéknyúl Band: a bűnügyi filmek világát idézik meg a Müpa színpadán június 20-án, olyan vendégszólistákkal, mint Palya Bea és Sena. Erről kérdeztük Premecz Mátyást.
Jazz/World

Gyönyörű örmény népdalfeldolgozással jelentkezik az Antal Gábor Trió

Nem sokkal a megalakulásuk után máris nemzetközi versenyről hozta el a fődíjat a trió, akiknek örmény népzenéből ihletett új szerzeménye most a Fidelión debütál. Cikkünkben a zenekar történetéről és terveikről is mesélnek.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Senki nem akart négyoldalas Mozart-kéziratot venni 163 millióért

A Figaro házassága utolsó felvonásának egyik zenei vázlata az előzetes becslések szerint 500 ezer euróért kelhetett volna el egy árverésen. Nem vette meg senki.
Klasszikus ajánló

„A kezdetekben minden zene kamarazene volt”

Kokas Katalin és Kelemen Barnabás világhírű hegedűművészek által alapított Fesztiválakadémiát június 23-29-ig rendezik a Liszt Ferenc Zeneakadémián.
Klasszikus

Kiállítás nyílik Bősze Ádám antikváriumának kottagyűjteményéből

Sopronban, az Ünnepi Hetek Alkalmából nyílik meg Bősze Ádám Zenei Antikváriumának kiállítása, amely a két háború közötti különleges kottacímlapjait mutatja meg az érdeklődőknek.
Klasszikus fszek

Új helyre költözik a FSZEK Zenei Gyűjteménye

Épületfelújítás miatt augusztus 6-ától várhatóan 2019 augusztusáig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárának épületében működik a Zenei Gyűjtemény.
Klasszikus díszpolgár

Horgas Eszter és Vásáry Tamás Budapest díszpolgára lett

A kitüntetés posztumusz díjazottja Burger Barna fotóművész és Hazay István Kossuth-díjas geodéta, az MTA tagja.