Klasszikus

Öröm a zene

2013.11.21. 07:05
Ajánlom
A Pannon Filharmonikusokról egy ideje már tudjuk, hogy jók. November 15-én hallott budapesti koncertjük után viszont már nem kérdés: a pécsi székhelyű együttes Magyarország top-zenekara. Koncertjükön egy új magyar mű ősbemutatója valamint Igor Stravinsky Tavaszi áldozata szerepelt. KRITIKA

Hogy a fejlődés milyen szembetűnő, arról a koncert második felében elhangzó Stravinsky-darab tudósított. Amikor néhány éve hallottam (2009. május 16.), úgy éreztem, hogy az együttes a mű által támasztott követelményeknek „épphogy csak" megfelel, a darab műsorra tűzése még aránytalanul nagy kockázatvállalást jelent. Ezúttal azonban magától értődő könnyedséggel, nagy stílusbiztonsággal, koncentráltan és precízen muzsikáltak. S nem csak a részletek megmunkálása révén vált ez az interpretáció igen meggyőzővé, a nagyléptékű formálásról, a karmesteri stratégia testületi képviseletéről is csak az elismerés hangján szólhatunk. Bogányi Tibor nagyszerűen vezényelt, takarékosan és kifejezően. Intései révén végig feszes maradt a játék, a sok-sok hangszerszóló viszont megőrizte szubjektív karakterét. A hangzásarányok gondos beállításról és érzékenységről tanúskodtak, s még a zenekar legtávolabbi pontjain helyet foglaló muzsikusok között is zavartalanul működtek az interakciók. A nézőtérről figyelve úgy tűnt, hogy a magasra tett lécet a Pannon Filharmonikusok magabiztosan ugrotta át: az együttes és a karmester kitartóbb és lelkesültebb tapsot is megérdemelt volna.

A hangverseny az Amadinda Ütőegyüttes produkciójával indult. Elsőként Fritz Kreisler népszerű karakterdarabjának (Tambourin chinois) átirata szólalt meg, a „hegedűszólót" Holló Aurél játszotta, a „zongorakíséretet" Rácz Zoltán, Váczi Zoltán és Bojtos Károly. A most hallott átdolgozás alapja George Hamilton Green xilofonra és zongorára adaptált változata lehetett. Az „Amadinda-remix" az eredetinél (hegedű+zongora) és a Hamilton-féle verziónál is nagyobb élvezeti értékkel rendelkezett. A dallamhangszereken előadott darab után hangolatlan ütősökön megszólaltatott kínai tradicionális zene következett, s nem kizárólag az örömzene jegyében: képet kaphattunk arról, hogy tematikus funkcióval nem csak melodikus elemek, hanem ritmusképletek vagy hangszínek is rendelkezhetnek. E tapasztalat Gyöngyösi Levente ősbemutatóként felcsendülő művében is kamatoztathatónak bizonyult.

Az új darab - Sinfonia concertante 4 ütőhangszerjátékosra és zenekarra - komponistája tökéletesen tisztában volt azzal, hogy a választott műfaj (sinfonia concertante) nem a világmegváltás terepe, ugyanakkor maga a műfaj izgalmas kompozíciós kérdéseket és hangszerelési problémákat vet fel. Gyöngyösi ennek megfelelően nem váltotta meg a világot, de a műfaji kérdésekre rendre szellemes válaszokat adott, hangszerelése pompás, partitúrája színes, de nem csiricsáré, nem csábult el az Amadina hangszerparkjától. Minden játékosnak adott egy-egy dallamhangszert (marimbát, vibrafont, xilofont, harangjátékot) és néhány hangolatlan ütős instrumentumot. A háromtételes darab formálása világos, sémákra épül, de nem sematikus, a formaelv felismerése tehát élményszerű. Engem például kifejezetten frappírozott, hogy az első tétel formastratégiájában felismerhető volt Beethoven c-moll szonátájának (op. 13) nyitótétele: a három nagy formaszakaszt (az expozíciót, a kidolgozást, és a kódát) Gyöngyösi is hasonló anyagú lassú bevezetőkkel jelezte, ám míg Beethovennél a patetikus-szenvedélyes hang megerősítését szolgálta, addig Gyöngyösinél a kontraszthatás érvényesült: a római légiók ünnepi vonulását (bevezető) egy higanymozgású, jazzes akcentusokban gazdag főtéma-anyag ellenpontozta.

Mondhatnánk, hogy a darab maga a tömény eklektika, ám Gyöngyösinek valahogy sikerült elérni, hogy a különböző hangütések dacára egységes profilú zenei folyamat jött létre. A lényeg talán maga a folyamatosság, az első tétel az ökonomikus zenei anyagkezelés és problémátlan építkezés iskolapéldája is lehetne, s mint ilyen, igencsak ritka tünemény a kortárs zene palettáján. A második tételben mintha továbbélne a beethoveni minta: kezdetben itt is egy lírai hangvételű kvartett-anyag szólal meg. A folytatás némileg eltér, a zene fokozatosan oldódik fel, mintha valamiféle anyagtalanság elérése lenne a zene célja. A hallgató szinte várja, hogy a harmadik tétel ebből a „semmiből" robbanjon ki vagy fokozatosan emelkedjen fel a „párából", tehát attacca, azaz szünet nélkül következzék. Nem így történt, a harmadik tétel - ez az előzményekhez képest kissé túlkomplikált finálé - önálló egységként állt elénk, pazar játéklehetőségeket biztosítva a szólistáknak és a zenekarnak. Az Amadinda és a zenekar élt is a pazar lehetőségekkel, Gyöngyösi Levente és új darabja méltán aratott nagy sikert.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

10+1 kihagyhatatlan program a Múzeumok Éjszakáján

Tárlatvezetések, komoly- és könnyűzenei koncertek, filmvetítések, táncelőadások, kézműves foglalkozások és még táncház is vár minket a 2022-es Múzeumok Éjszakáján. Összegyűjtöttünk 10+1 helyszínt, amelyet semmiképp sem érdemes kihagyni június 25-én. 
Klasszikus

Visszatérés a Walhallába

A Covid miatti kényszerű kihagyás miatt idén végre visszatérhetett a Budapesti Wagner-napok közönsége a Müpába, ahol már az első fanfárként felcsendülő Walhalla-motívum közben sokan érezték, ismét egy különleges utazás részesei lehetnek. Beszámoló az első Ring-sorozatról és a Rienziről.
Vizuál

Bereményi Géza belemegy a játékba

Élvezetes, szerethető és szívet melengető portréfilm lett a Bereményi kalapja, amelyet elsősorban az irónia hat át, mintsem a túlzott komolyság és drámaiság. Mindazonáltal szép, őszinte pillanatoknak is szemtanúi lehetünk a napjaink egyik legnagyobb alkotójáról szóló filmben.
Klasszikus

Schiff András kapta az idei Bach-medált

A Lipcse városa által 2003-ban alapított díjat Johann Sebastian Bach műveinek kimagasló interpretációjáért ítélték oda Schiff Andrásnak. Korábban többek között Gustav Leonhardt, Sir John Eliot Gardiner, Ton Koopman, Nikolaus Harnoncourt vagy Robert Levin munkásságát ismerték el a díjjal.
Vizuál

Nyári hangulat a Virág Judit Galériában

Egry József, Csók István, Vaszary János, Szőnyi István egy-egy műve is megidézi a kánikulát a Virág Judit Galéria legújabb kiállításán. Az idén huszonöt éves galéria új, ingyenesen megtekinthető kamaratárlatán minden egyes alkotás megvásárolható.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus beszámoló

Visszatérés a Walhallába

A Covid miatti kényszerű kihagyás miatt idén végre visszatérhetett a Budapesti Wagner-napok közönsége a Müpába, ahol már az első fanfárként felcsendülő Walhalla-motívum közben sokan érezték, ismét egy különleges utazás részesei lehetnek. Beszámoló az első Ring-sorozatról és a Rienziről.
Klasszikus hír

Fiatal művészeknek szervez mesterkurzust Miranda Liu

A New Millenium Nemzetközi Akadémia (NMIA) minőségi oktatást és online tanulási lehetőségeket kínál feltörekvő kreatív művészeknek, akik egy mesterkurzus keretein belül tanulhatnak világhírű zenészektől, művészmenedzserektől és szakértőktől.
Klasszikus ajánló

Újabb fellépőket jelentett be a Liszt Ünnep – jön az első Isolation Budapest 

Elton John kedvenc előadóját, a berlini Berghaint is meghódító, sötét, intim hangulatú balladáiról ismert torontói énekesnőt, és a brit The Times 2021-es favoritját is elhozza Budapestre a Liszt Ünnep és az Akvárium Klub vadonatúj zenei minifesztiválja, amelyre június 24-én kezdődik meg a jegyértékesítés.
Klasszikus hír

Schiff András kapta az idei Bach-medált

A Lipcse városa által 2003-ban alapított díjat Johann Sebastian Bach műveinek kimagasló interpretációjáért ítélték oda Schiff Andrásnak. Korábban többek között Gustav Leonhardt, Sir John Eliot Gardiner, Ton Koopman, Nikolaus Harnoncourt vagy Robert Levin munkásságát ismerték el a díjjal.
Klasszikus ajánló

Országszerte ingyenes koncerteket adnak a Magyar Rádió Művészeti Együttesei

Június 24-én Budapesten, 25-26-án pedig számos vidéki helyszínen hallgathatja meg a közönség a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának és Énekkarának művészeit. A Zenélő Magyarország keretében tartott hangversenyeken barokk darabok, vonós kamarazene, rézfúvósegyüttes és énekszó is szerepel majd.