Klasszikus

Örömzene a világ körül

2014.07.17. 15:38
Ajánlom
Sokszínűség, korok és helyek zenéjének kavalkádja, több százféle hangszer a színpadon. Hogy kikről van szó? Természetesen a Talambáról. Magával ragadó a zenéjük és az előadásmódjuk is: aki még nem próbálta, könnyen függővé válhat július 20-án a Városmajori Szabadtéri Színpadon. A zenekar múltjáról, jelenéről Zombor Leventével beszélgettünk. INTERJÚ

- Általában az "elképesztően sokszínű" jelzővel illetik a Talamba zenéjét, ahol békésen megélnek egymás mellett a legkülönfélébb műfajok. A kezdet kezdetén milyen zenekart, milyen zenét álmodtatok?

- 1999-ben, amikor a Talamba alakult, mindannyian a debreceni Zeneművészeti Főiskolán tanultunk, ahol nagyon sokféle dolgot el kellett sajátítanunk a barokk zenétől egészen a kortárs zenéig. Az ütőhangszerekről azt kell tudni, hogy nagyon sokszínűek: a különböző egzotikus népek kultúráját úgy tudjuk legjobban bemutatni, ha azokat a hangszereket használjuk, amikkel ők is zenélnek. Így előadásaink szükségszerűen nagyon szerteágazóak, nem lehet egyetlen fiókba betenni a Talambát. A klasszikus zenében gyökerezik a zenekar munkássága, de adott esetben egy riói karnevál hangulatát is a színpadra tudjuk varázsolni.

-  Talán emiatt is rengeteg hangszeretek van. Amibe beleszerettek, azt beszerzitek?

- Valóban több száz hangszerünk van, de ha belegondolunk abba, hogy a világon mintegy négy-ötezer különféle ütőhangszer létezik, akkor bizony van még mit összegyűjtenünk. Általában egy-egy koncertprojekt kapcsán bővítjük a készletet. Mindig autentikus forrásból próbálunk meg hangszerekhez jutni, tehát az afrikai koncerthez Afrikából, a latin-amerikai koncerthez pedig Dél-Amerikából. Természetesen van egy alap hangszerparkunk, amilyet az ütőegyüttesek általában használnak - marimbák, vibrafonok, harangok, harangjátékok, különféle dobok és cintányérok, amiket aztán kiszínezünk egzotikus Európában ritkán előforduló hangszerekkel.

- Van, aki egész életében egy hangszeren játszik, évtizedeken keresztül csiszolgatja a tudását. Mekkora technikai tudásra van szükség ahhoz, hogy lebonyolítsatok egy átlagos koncertet, ahol számtalan hangszert megszólaltattok?

- Zeneművészeti Főiskolát végzett a Talamba összes tagja, így az alapvető hangszeres tudásunk adott, az pedig, hogy valaki Európa közepén hogyan tud szert tenni egy afrikai hangszer megszólaltatására egyéni munkán és kitartáson múlik. A szívünk csücskének mondhatom ezeket a kultúrákat, nagyon sok egzotikus zenét hallgatunk, és ma ezeket a zenéket már a saját ízlésünk szerint játsszuk. Ugyanúgy gyakorolni és fejlesztgetni kell minden egyes hangszer játékmódját, mint mondjuk egy zongora esetében, a különbség az, hogy nálunk ez akár ötezer hangszert is jelenthet. De éppem emiatt nem válik unalmassá.

- Mennyire lehet ebből megélni? Hogy látod a hazai közönség fogadókészségét?

- Van fogadókészség. Amikor tizenöt évvel ezelőtt elkezdtük, volt egy óriási űr az ütőegyüttesek terén. Bárhova elmentünk játszani, nagyon sokan arra számítottak, hogy dobolni fogunk, és nagy csinnadrattát csinálunk. Pedig egyáltalán nem erről van szó. Az ütőhangszerek ugyanúgy alkalmasak a lélek megjelenítésére, a szerelmi vallomásokra, mint bármely más hangszer. Olyan útra tévedtünk akkor, ahol nagy kihívásokkal kellett megküzdenünk. Be kellett bizonyítanunk, hogy nem csak a hangos dobolásokról szól ez a műfaj. Úgy vélem ez sikerült is: azt kell, hogy mondjam, ahova egyszer "betettük a lábunkat", ott óriási rajongótáborra tudtunk szert tenni, és folyamatosan haladunk előre ezen az úton.

- A zenekar munkásságának fontos része a fiatal korosztály zenei nevelése. Milyen formában teszitek ezt?

- Már az első percben szembesültünk azzal, hogy sokan még a felnőttek közül sem tudják, mi is az az ütőhangszer. Ezért úgy gondoltuk, hogy akár a Filharmóniával karöltve, akár saját szervezésben, elkezdjük járni az országot, az óvodákat, iskolákat, és játékos, interaktív formájú hangszerbemutató koncerteket szervezünk, ahol a két összeütött kavics adta hangból eljutunk az egészen különleges hangszerekig. A gyerekek nagyon szeretik az ilyen, sok humorral és izgalmas történettel fűszerezett világkörüli utazásokat. Úgy gondoltuk, hogy ezzel a módszerrel lényegében kineveljük magunknak a jövő közönségét, és így, 15 év távlatából valóban látjuk is ennek az eredményét. Például a Művészetek Palotájában volt egy koncertünk, ami után odajött hozzánk egy fiatal hölgy, aki elmondta, hogy korábban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az iskolájában vett részt egy koncertünkön, ezért jött el bennünket meghallgatni. Ez tényleg egy hosszú távú befektetés. Csak ki kell tudni várni.

- Mire számíthat a közönség a Városmajori Szabadtéri Színpadi koncerten? Mit kell tudni a Spirit of Life-ról?

A Harmónia Gardennel - akik közül többel is csoporttársak voltunk - közös produkcióról van szó, amely abból a kérdésből született, hogy a Talamba világát hogyan lehetne összeegyeztetni a múlt század eleji budapesti kávéházak hangulatával. Így született meg a Spirit of Life, amiben három tehetséges szólótáncos és a Fricska Táncegyüttes is részt vesz. A műsorban Liszt-és Hacsaturján-feldolgozások, orosz cigányzene, valamint igazi Talambás zenék hangzanak majd el, Afrikától egészen a Karib-térségig. Igazi vérpezsdítő örömzenének lehetnek majd fültanúi a koncert hallgatói.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Szabó István filmje nyitja a ma kezdődő Magyar Mozgókép Szemlét

A szombatig tartó rendezvényen 59, Magyar Filmdíjra jelölt művet, valamint számos versenyen kívüli filmet vetítenek a Corvin moziban.
Vizuál

Szabó István nem veszi át életműdíját

Az Oscar- és Kossuth-díjas rendező kitüntetését a közelmúltban többen kritizálták Szabó István ügynökmúltja miatt.
Klasszikus

A lipcsei kántor, aki mindannyiunkat összeköt – Jön a Bach Bridges fesztivál

Bach és Beethoven lesz a főszereplője az idei Bach Bridges Fesztiválnak március 31. és április 3. között a Budapest Music Centerben. A két korszakalkotó zseni munkássága a jelenkor perspektívájából és a nyugatitól eltérő esztétika fénytörésében is megmutatkozik a fesztivál változatos programjában.
Vizuál

Elhunyt Szentandrássy István festőművész

A 62 éves korában elhunyt művész 2012-ben kapott Kossuth-díjat a cigányság ősi, balladisztikus hagyományait és alakjait ábrázoló műveiért.
Klasszikus

A mi Kodályunk – Zenés ismeretterjesztő film a mozikban

Március 6-a Kodály Zoltán, a világhírű zeneszerző és népzenekutató halálának évfordulója. A 20. század korszakalkotó zenetudósa előtt tisztelegve, március 11-től érkezik a mozikba A mi Kodályunk című rendhagyó dokumentumfilm, amely Kodály kevéssé ismert fiatalkorát dolgozza fel két kimagaslóan tehetséges ifjú muzsikus szemszögéből, egy 1910-es szerzői estet állítva középpontba.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Húszállomásos Kárpát-medencei turnéra indul Bogányi Gergely

Útjára indul Bogányi Gergely 2020-as koncertturnéja, a zongoraművész 20 koncerten 20 különböző műsort ad elő szerte a Kárpát-medencében.
Klasszikus ajánló

Fiatal lengyel ugrik be a koronavírus miatt Olaszországban ragadt zongoraművész helyett

Piotr Pawlak nyitja meg a március 1-én induló Chopin Fesztivált az Óbudai Társaskörben, miután Alberto Nosé a koronavírus-járvány olaszországi terjedése miatt nem tud eljönni Budapestre.
Klasszikus ajánló

A Ránki-család koncertjével várja fiatalok jelentkezését a kőszegi Altalena Nyári Akadémia

Augusztus elején rendezik meg Kőszegen a BMFest Altalena Nyári Akadémiáját, amelyre 14-32 év közötti fiatal zenészek jelentkezését várják. Vendégei között a Ránki-család, Fejérvári Zoltán, Bősze Ádám, a Berecz-család és Dukay Barnabás.
Klasszikus ajánló

Országos programot indít az ifjúsági kóruséneklésért a KÓTA

Országos programsorozat indult Hangról hangra... az ifjúsági kóruséneklésért címmel az idén 50 éves Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége (KÓTA) szervezésében.
Klasszikus ajánló

A mi Kodályunk – Zenés ismeretterjesztő film a mozikban

Március 6-a Kodály Zoltán, a világhírű zeneszerző és népzenekutató halálának évfordulója. A 20. század korszakalkotó zenetudósa előtt tisztelegve, március 11-től érkezik a mozikba A mi Kodályunk című rendhagyó dokumentumfilm, amely Kodály kevéssé ismert fiatalkorát dolgozza fel két kimagaslóan tehetséges ifjú muzsikus szemszögéből, egy 1910-es szerzői estet állítva középpontba.