Klasszikus

Örömzene kórusra és három hangra

2016.01.19. 09:57
Ajánlom
Áradó életöröm, archaikus hangulat, modern ritmusok: Carl Orff 1937-ben bemutatott kantátája, a középkori világi dalokra írt Carmina Burana a klasszikus zene legnépszerűbb alkotásai közé tartozik. A Müpa közönsége legközelebb január 21-én, a Szimfonikus felfedezések sorozatban hallhatja a kantátát Mahler X. szimfóniájának ritkán megszólaló első tételével párba állítva.

A bajorországi Benediktbeuern monostorában talált, latin és középfelnémet nyelvű dalgyűjtemény az élet szépségét ünneplő verseivel ihlette meg a német zeneszerzőt. A Carmina Burana hamisítatlanul 20. századi mű, ám a kortárs szerzők számos kompozíciójával ellentétben egyszerű harmóniákkal dolgozik. Ez a zenei világ, párosulva a lüktető ritmussal, egyszerre teszi a darabot ősi erejűvé és ellenállhatatlanná azok számára is, akik a klasszikus zenét unalmasnak vagy monotonnak tartják. Három fő részét (Tavasszal/A zöldben; A borospincében; Szerelmi udvarlás) monumentális nyitó és záró kórus fogja keretbe, az énekkar mellett azonban fontos szerep jut a három szólistának is.

Alexandru Aghenie

Alexandru Aghenie

Tavasszal/A zöldben – Alexandru Aghenie

A gregorián jellegű első tételt követő baritonszólót, akárcsak később a harmadik rész bordalát, a brassói operaház tagja, Alexandru Aghenie énekli, akit a magyar közönség onnan ismerhet, hogy tavaly megnyerte az I. Nemzetközi Marton Éva Énekverseny első díját. A román művész Olaszországban, Comóban debütált Donizetti operájában, a Lammermoori Luciában, majd Gounod Faustjában mutatkozott be Brassóban, nálunk pedig 2015 nyarán, Miskolcon láthatta a közönség A trubadúrban. Ugyanebben a darabban lép majd színre az idén az Erkel Színházban is, és mint elmondta, szeretne máskor is visszatérni hozzánk, mivel nagyon szereti az országot, számos magyar barátja van, és még a nyelvet is beszéli egy kicsit. A drámai hősökhöz illőn délceg megjelenésű énekes tizenhat éves koráig rocker volt, Doorst hallgatott, Led Zeppelint meg Pink Floydot, miközben az anyukájának folyton arra panaszkodtak a szomszédok, hogy a fia egész nap énekel, és ráadásul milyen hangosan. Középiskolásként még a számítógép programozás érdekelte, és nagyobb nyilvánosság előtt csak vasárnaponként, a templomban énekelt, míg egy nap az édesanyja megkérdezte tőle, milyen pályát szeretne választani.

„A válasz nagyon egyszerű volt: énekelni akarok! Így kezdődött”

– emlékszik vissza a művész, akit Mozart és Verdi nyert meg az operának.

„A Carmina Burana az egyik kedvencem, ha fáradt vagyok, vezetek, vagy csak ki akarok kapcsolódni, mindig ezt hallgatom – mondja a műről. – Nagyon élvezem a saját szerepemet, mert lehetek benne hol vicces, hol dühös, hol rosszfiú. Minden zenei műfajnak megvan a maga közönsége, a gond csak az, hogy a fiatalok néha túl későn fedezik fel a klasszikus zenét. Az ilyen remekművek, mint ez, kiválóan alkalmasak arra, hogy közel vigyék hozzájuk a komolyzenét.”
Csaba Péter

Csaba Péter (Fotó/Forrás: MÁV Szimfonikusok)

A borospincében – Kristofori Ferenc

A mű második részében a tavernába látogatunk: előbb bordalt hallunk, majd tenorszóló siratja el a tányérba került libát. Ezt a hol nagy magasságokba szárnyaló, hol mulatságosan elcsukló dalt Kristofori Ferenctől hallhatjuk.

„A felkérés után, a darab mélyebb megismerését követően fedeztem fel a kiváló lehetőséget, hogy próbára tegyem magam egy számomra szokatlan szerepben – fogalmaz a művész. – A szerep éneklése közben mintha időalagútba lépnék, átveszem a darab korának életérzését. Meg kell mondanom, hogy élvezem! Ugyanakkor azt is, ahogy utána visszalépek a saját mindennapjaimba.”

A tenoristát gyerekkorában ragadta magával az egyházi zene hangzásvilága és polifóniája, mivel a nagyszülei gyakran magukkal vitték őt a szomszédos templomba, ahol egy jól képzett kántor játszott a régi, de karbantartott orgonán. Kamaszkora Mozart bűvöletében telt, ekkor került fel álomszerepei listájára a Don Giovanniból Don Ottavio, valamint Csajkovszkij Anyeginjéből Lenszkij szerepe. „Amikor ezekben a szerepekben először színpadra állhattam, gyerekkori álmom vált valóra.” A művész sok merész, nemzetközi álmot szövögető fiatallal ellentétben itthon szeretne maradni. Mint mondja, különös fantáziát érez a magyar közönségben, főként a zenei hagyományokhoz való sajátos viszonyulás miatt.

„A klasszikus zene nem erőlködik, hanem csábít és felemel. Erőteljesen foglalkoztat a klasszikus művek megújítása, persze éppígy érdeklődöm a modern operairodalom iránt is, hiszen ennek a kornak is tovább kell örökítenie valamit saját zenei terméséből – vallja. – Folyamatosan dolgozom egy saját művészeti módszertanon, amely nemcsak a műveltebbeket, hanem az egyszerűbb, de mélyebb értékekre fogékony fiatalokat is képes megérinteni.”

Szerelmi udvarlás: Ihring Anna

Ihring Anna gyerekként még arról álmodozott, hogy felnőve színésznő lesz, mert mindig nagyon szeretett énekelni, táncolni, szavalni. Aztán hetedik osztályos korában meghallotta Purcell Dido és Aeneas című operáját, és ezzel eldőlt, hogy inkább ezt a pályát választja. Számos alkalommal énekelte már országszerte a Szolnoki Szimfonikus Zenekarral A varázsfuvolából az Éj Királynője, egy másik Mozart-műből, a Szöktetés a szerájból című operából Constanze szerepét. „Terveim között szerepel, hogy a barokkban, a klasszikus és a modern stílusokban minél nagyobb repertoárt sajátítsak el” – mondja.

Alexandru Aghenie

Alexandru Aghenie (Fotó/Forrás: Tuba Zoltán)

A Carmina Buranát gyermekkorában ismerte meg, a kórusrészeket énekelte benne. A mű hangzásvilága már akkor megragadta, és titokban abban reménykedett, hogy később majd a szoprán szólót is elénekelheti.

„A lendületes, sokszínű zene, a kompozíció a régmúlt korok emlékét idézi fel, egyszerű ritmikája és könnyen megjegyezhető dallamai szinte euforikus érzéseket keltenek, a közönség és az előadók lelkét valósággal egybeolvasztja a boldogság. Izgalmas feladat egy felnőtté válás határán álló lányt alakítani, akinek gyermeki, játékos érzelmeit felváltja egy új érzés, a szenvedélyes szerelem”

– meséli szerepéről az énekesnő. Abban a korban azonban nem szívesen élt volna, amelyből a dalok származnak, hiszen, mondja, akkoriban a nők nem énekelhettek, játszhattak közönség előtt. „Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy a 21. században élhetek.”

A koncerten a Cantemus Vegyeskart és a MÁV Szimfonikusokat Csaba Péter vezényli majd.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

10 érdekesség a ma 75 éves Marton Éváról

Június 18-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Marton Éva Kossuth-díjas operaénekes, a Magyar Szent István-rend birtokosa, a Corvin-lánc kitüntetettje, a nemzet művésze.
Zenés színház

DaCapo: lehet kétszer is érdekes ugyanaz a produkció?

Ismerik azt a keserédes érzést, amikor felvirrad egy várva várt esemény utolsó napja? Ezzel ébredtünk ma Miskolcon immár túl operabáron, régi keresztény hagyományokat idéző felvonuláson, és a RockGiovanni második előadásán is.
Zenés színház

Spontán, közös énekléssel zárult a miskolci operafesztivál

Dupla gálakoncerttel, utcabállal, remek hangulatban ért véget tegnap este a 18. Bartók Plusz. A friss Kossuth-díjas Sümegi Eszter még meg is énekeltette a Miskolci Nemzeti Színház közönségét.
Vizuál

Frida Kahlo személyes tárgyai a Victoria és Albert Múzeumban

A Frida Kahlo: Making Her Self Up (Hogyan építette fel magát Frida Kahlo) című kiállítás több mint 200 tárgyat mutat be a művész mexikóvárosi szülőházából, a Kék Házból, ahol 1954-ben, 47 éves korában meghalt. Festményei július elején Budapestre érkeznek.
Vizuál

Száz év magyar plakátjai a Magyar Nemzeti Múzeumban

Sör és vetőmag plakátok, színházi és politikai hirdetések is megtalálhatóak a Tolongó idők című időszaki kiállításon.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus fszek

Új helyre költözik a FSZEK Zenei Gyűjteménye

Épületfelújítás miatt augusztus 6-ától várhatóan 2019 augusztusáig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárának épületében működik a Zenei Gyűjtemény.
Klasszikus díszpolgár

Horgas Eszter és Vásáry Tamás Budapest díszpolgára lett

A kitüntetés posztumusz díjazottja Burger Barna fotóművész és Hazay István Kossuth-díjas geodéta, az MTA tagja.
Klasszikus

Ha kottát nyomtatsz egy pólóra, legalább csináld jól

Valami nagyon nem a kotta szerint alakult az Amazonon.
Klasszikus gyász

87 évesen elhunyt Gennagyij Rozsgyesztvenszkij

A világhírű orosz karmester több ízben járt Magyarországon is. Több mint félszáz művet írtak neki kortárs zeneszerzők.
Klasszikus virtuózok

Daganatos betegségből gyógyuló sorstársainak gyűjt a Virtuózok döntőse

Lukács Gergely tavaly a döntőig jutott a Virtuózok tehetségkutató műsorban. A tubaművész most egy fontos ügy érdekében kéri közönségének támogatását. A rákból felépült művész a Démétér ház daganatos betegségből gyógyuló lakóinak szeretne segíteni, akik ugyanazt a nehéz utat járják végig, amit egykor ő.