Klasszikus

Örömzene kórusra és három hangra

2016.01.19. 09:57
Ajánlom
Áradó életöröm, archaikus hangulat, modern ritmusok: Carl Orff 1937-ben bemutatott kantátája, a középkori világi dalokra írt Carmina Burana a klasszikus zene legnépszerűbb alkotásai közé tartozik. A Müpa közönsége legközelebb január 21-én, a Szimfonikus felfedezések sorozatban hallhatja a kantátát Mahler X. szimfóniájának ritkán megszólaló első tételével párba állítva.

A bajorországi Benediktbeuern monostorában talált, latin és középfelnémet nyelvű dalgyűjtemény az élet szépségét ünneplő verseivel ihlette meg a német zeneszerzőt. A Carmina Burana hamisítatlanul 20. századi mű, ám a kortárs szerzők számos kompozíciójával ellentétben egyszerű harmóniákkal dolgozik. Ez a zenei világ, párosulva a lüktető ritmussal, egyszerre teszi a darabot ősi erejűvé és ellenállhatatlanná azok számára is, akik a klasszikus zenét unalmasnak vagy monotonnak tartják. Három fő részét (Tavasszal/A zöldben; A borospincében; Szerelmi udvarlás) monumentális nyitó és záró kórus fogja keretbe, az énekkar mellett azonban fontos szerep jut a három szólistának is.

Alexandru Aghenie

Alexandru Aghenie

Tavasszal/A zöldben – Alexandru Aghenie

A gregorián jellegű első tételt követő baritonszólót, akárcsak később a harmadik rész bordalát, a brassói operaház tagja, Alexandru Aghenie énekli, akit a magyar közönség onnan ismerhet, hogy tavaly megnyerte az I. Nemzetközi Marton Éva Énekverseny első díját. A román művész Olaszországban, Comóban debütált Donizetti operájában, a Lammermoori Luciában, majd Gounod Faustjában mutatkozott be Brassóban, nálunk pedig 2015 nyarán, Miskolcon láthatta a közönség A trubadúrban. Ugyanebben a darabban lép majd színre az idén az Erkel Színházban is, és mint elmondta, szeretne máskor is visszatérni hozzánk, mivel nagyon szereti az országot, számos magyar barátja van, és még a nyelvet is beszéli egy kicsit. A drámai hősökhöz illőn délceg megjelenésű énekes tizenhat éves koráig rocker volt, Doorst hallgatott, Led Zeppelint meg Pink Floydot, miközben az anyukájának folyton arra panaszkodtak a szomszédok, hogy a fia egész nap énekel, és ráadásul milyen hangosan. Középiskolásként még a számítógép programozás érdekelte, és nagyobb nyilvánosság előtt csak vasárnaponként, a templomban énekelt, míg egy nap az édesanyja megkérdezte tőle, milyen pályát szeretne választani.

„A válasz nagyon egyszerű volt: énekelni akarok! Így kezdődött”

– emlékszik vissza a művész, akit Mozart és Verdi nyert meg az operának.

„A Carmina Burana az egyik kedvencem, ha fáradt vagyok, vezetek, vagy csak ki akarok kapcsolódni, mindig ezt hallgatom – mondja a műről. – Nagyon élvezem a saját szerepemet, mert lehetek benne hol vicces, hol dühös, hol rosszfiú. Minden zenei műfajnak megvan a maga közönsége, a gond csak az, hogy a fiatalok néha túl későn fedezik fel a klasszikus zenét. Az ilyen remekművek, mint ez, kiválóan alkalmasak arra, hogy közel vigyék hozzájuk a komolyzenét.”
Csaba Péter

Csaba Péter (Fotó/Forrás: MÁV Szimfonikusok)

A borospincében – Kristofori Ferenc

A mű második részében a tavernába látogatunk: előbb bordalt hallunk, majd tenorszóló siratja el a tányérba került libát. Ezt a hol nagy magasságokba szárnyaló, hol mulatságosan elcsukló dalt Kristofori Ferenctől hallhatjuk.

„A felkérés után, a darab mélyebb megismerését követően fedeztem fel a kiváló lehetőséget, hogy próbára tegyem magam egy számomra szokatlan szerepben – fogalmaz a művész. – A szerep éneklése közben mintha időalagútba lépnék, átveszem a darab korának életérzését. Meg kell mondanom, hogy élvezem! Ugyanakkor azt is, ahogy utána visszalépek a saját mindennapjaimba.”

A tenoristát gyerekkorában ragadta magával az egyházi zene hangzásvilága és polifóniája, mivel a nagyszülei gyakran magukkal vitték őt a szomszédos templomba, ahol egy jól képzett kántor játszott a régi, de karbantartott orgonán. Kamaszkora Mozart bűvöletében telt, ekkor került fel álomszerepei listájára a Don Giovanniból Don Ottavio, valamint Csajkovszkij Anyeginjéből Lenszkij szerepe. „Amikor ezekben a szerepekben először színpadra állhattam, gyerekkori álmom vált valóra.” A művész sok merész, nemzetközi álmot szövögető fiatallal ellentétben itthon szeretne maradni. Mint mondja, különös fantáziát érez a magyar közönségben, főként a zenei hagyományokhoz való sajátos viszonyulás miatt.

„A klasszikus zene nem erőlködik, hanem csábít és felemel. Erőteljesen foglalkoztat a klasszikus művek megújítása, persze éppígy érdeklődöm a modern operairodalom iránt is, hiszen ennek a kornak is tovább kell örökítenie valamit saját zenei terméséből – vallja. – Folyamatosan dolgozom egy saját művészeti módszertanon, amely nemcsak a műveltebbeket, hanem az egyszerűbb, de mélyebb értékekre fogékony fiatalokat is képes megérinteni.”

Szerelmi udvarlás: Ihring Anna

Ihring Anna gyerekként még arról álmodozott, hogy felnőve színésznő lesz, mert mindig nagyon szeretett énekelni, táncolni, szavalni. Aztán hetedik osztályos korában meghallotta Purcell Dido és Aeneas című operáját, és ezzel eldőlt, hogy inkább ezt a pályát választja. Számos alkalommal énekelte már országszerte a Szolnoki Szimfonikus Zenekarral A varázsfuvolából az Éj Királynője, egy másik Mozart-műből, a Szöktetés a szerájból című operából Constanze szerepét. „Terveim között szerepel, hogy a barokkban, a klasszikus és a modern stílusokban minél nagyobb repertoárt sajátítsak el” – mondja.

Alexandru Aghenie

Alexandru Aghenie (Fotó/Forrás: Tuba Zoltán)

A Carmina Buranát gyermekkorában ismerte meg, a kórusrészeket énekelte benne. A mű hangzásvilága már akkor megragadta, és titokban abban reménykedett, hogy később majd a szoprán szólót is elénekelheti.

„A lendületes, sokszínű zene, a kompozíció a régmúlt korok emlékét idézi fel, egyszerű ritmikája és könnyen megjegyezhető dallamai szinte euforikus érzéseket keltenek, a közönség és az előadók lelkét valósággal egybeolvasztja a boldogság. Izgalmas feladat egy felnőtté válás határán álló lányt alakítani, akinek gyermeki, játékos érzelmeit felváltja egy új érzés, a szenvedélyes szerelem”

– meséli szerepéről az énekesnő. Abban a korban azonban nem szívesen élt volna, amelyből a dalok származnak, hiszen, mondja, akkoriban a nők nem énekelhettek, játszhattak közönség előtt. „Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy a 21. században élhetek.”

A koncerten a Cantemus Vegyeskart és a MÁV Szimfonikusokat Csaba Péter vezényli majd.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Ki milyen jövőt képzel el a Szabad Tér Színháznak? – Az aspiránsokat kérdeztük

Hárman adtak be pályázatot a Szabad Tér Színház vezetésére: Bán Teodóra jelenlegi ügyvezető mellett Benkő Nóra színművész és Somogyi Szilárd rendező. Lapunk megszólaltatta a három jelöltet.
Zenés színház

Apukák, korhelyek, Alberich, gonosz vagy borvirágos pasik

Nem is igazi basszus, inkább bariton, mondja magáról. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a legjelentősebb operajátszó helyekre hívják. Pünkösdkor például Salzburgba, de az alábbi beszélgetéshez is Párizsba telefonáltunk. Márciusban A Mester és Margarita premierjén láthatjuk színpadon.
Plusz

Fáy Miklós: Hány CD elegendő egy életre?

Fáy Miklós kritikus ezúttal többek között a Philharmonia Orchestra válogatásalbumával, a Honvéd Férfikar születésnapi koncertjével, Michael Chabon új kötetével és a Szentendrei Képtár A nagy könyvlopás című tárlatával foglalkozik.
Vizuál

Női vámpír, vérszívó zenetanár és magyar Drakula – 10 érdekesség a vámpírokról

Mi a retró vámpír film rendezőjének kedvenc vérszívó fun fact-je? Mi az, ami nem fért már be Nagy Zsolt és Walters Lili figurájába? A Drakulics elvtárs rendezőjével összegyűjtöttünk tíz meglepő infót a vámpírokról.
Jazz/World

A jazz nagyágyúi érkeznek a Müpába

A jazz élő legendái, Roy Ayers, Lee Ritenour, Dave Grusin, Kamasi Washington és Wynton Marsalis érkeznek a Müpa Jazztavasz sorozatába.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Az univerzum titkát tárja fel a Pannon Filharmonikusok

A pécsi zenekar Müpában adott sorozatának negyedik koncertjén Kelemen Barnabás egy finn csemegét játszik, majd csillagközi utazásra csábít Bogányi Tibor vezető karmesterrel március 6-án.
Klasszikus ajánló

Ízelítő a BTF idei fellépőiből

Akram Khan Company, Third Coast Percussion, Tank and the Bangas, Joep Beving, Horváth Charlie és Manu Delago – újabb neveket és programokat jelentett be a 40. Budapesti Tavaszi Fesztivál.
Klasszikus ajánló

Márciusi kínálat az Óbudai Társaskörben

Bach, Bartók, Beethoven, Sztravinszkij – nagy zeneszerzők és különleges estek az Óbudai Társaskör márciusi programkínálatában.
Klasszikus lemez

Richter, Ojsztrah és Rosztropovics közös Beethoven-felvétele, ami borzalmasan sikerült

Maga Richter is azt mondta rá, nem hajlandó vállalni, de nem volt mit tenni, az EMI klasszikus zenei supergroup-ot álmodott magának.
Klasszikus hír

Kaposváron rendezik az idei ZeneVarázslat zongoraversenyt

Március 5. és 8. között Kaposvár ad otthont a ZeneVarázslat elnevezésű nemzetközi négykezes zongoraversenynek és az ahhoz tartozó kurzusnak.