A MÁV Szimfonikus Zenekar az új év első hangversenyén, 2024. január 12-én híres orosz zeneszerzők remekműveit szólaltatja meg a Zeneakadémián, Takács-Nagy Gábor vezényletével.
A hangverseny műsora „kirándulás” az orosz zene hallatlanul színes világába. Elsőként Csajkovszkij Rómeó és Júlia nyitányfantáziája csendül fel, amely remekül adja vissza Shakespeare egyik legismertebb drámájának lényegét. A nyitány nem programzene, tehát nem a dráma cselekményét mondja el a szerző zenében, hanem annak költői lényegét ragadja meg:
az igaz szerelem erősebb minden emberi hatalomnál, gonoszságnál, még a halálnál is.
Ezt követi Sosztakovics I. hegedűversenye, amely a világháború szörnyű nyomása után a sztálini önkényuralom árnyékában íródott. A hegedűversenyt, amelyet Sosztakovics David Ojsztrah számára komponált, aki 1955-ben be is mutatta, Baráti Kristóf előadásában hallhatja a közönség. A hegedűszólam rendkívül nehéz és igényes, a zeneszerző az ötvenes években írt más versenyműveihez hasonlóan (Zongoraverseny, Gordonkaverseny) itt is finom színeket, kamarazenei hangzásokat alkalmaz, és fontos szerepet juttat a cselesztának, a hárfának és a xilofonnak is.
Takács-Nagy Gábor és a MÁV Szimfonikus Zenekar (Fotó/Forrás: Steirer Máté / MÁV Szimfonikus Zenekar)
A hangverseny második részében Rogyion Scsedrin orosz zeneszerző Bizet Carmen című operájából, vonós zenekarra és ütőhangszerekre írt Carmen-szvitje hangzik el.
Igyekeztem hű maradni Bizet zsenijéhez, de nem szolgai, hanem alkotó módon, ami azt jelenti, hogy a lehető legnagyobb mértékben ki akartam használni a hangszerek virtuóz lehetőségeit
– írta a zeneszerző.
Az új mű szólamai igazi feladatot, egyszersmind hálás lehetőséget adnak a zenekarok vonósainak, az ütősök pedig óriási hangszertáruk minden színét és játéklehetőségét bemutathatják. A szvit azóta mindenütt a világon kedvelt hangversenydarabbá vált. A darab érdekessége továbbá, hogy a balett címszerepét Rogyion felesége, a világhírű balettművész, Maja Pliszeckaja táncolta.
Közreműködik Kolics Máté, Láng Zénó, Szilvási Attila, Tóth Attila – a MÁV Szimfonikus Zenekar ütőhangszeres művészei.
Takács-Nagy Gábor, a MÁV Szimfonikus Zenekar állandó vendégkarmestere, hegedűművészként kezdte sikeres pályafutását. Az általa alapított vonósnégyes – Takács Quartet – ösztöndíjat kapott az Egyesült Államokban Coloradóban, így tagjai ott telepedtek le. Rövid idő alatt világhírre tettek szert, számos lemezük jelent meg, díjakat nyertek. 1992-ben Takács-Nagy Gábor kivált az együttesből, és közel húsz év után visszaköltözött Európába, azóta Svájcban él, a genfi Zeneakadémia tanára, emellett a világ számos pontján vezet kamarazenei mesterkurzusokat. A Londoni Királyi Zeneakadémia tiszteletbeli professzora. Visszatért Magyarországra is: 1992-től 2001-ig rendszeresen vendégszerepelt a Budapesti Fesztiválzenekarban mint koncertmester, valamint 1999-től új vonósnégyesben – Mikrokozmosz – játszott, amellyel felvették Bartók összes vonósnégyesét a Hungaroton Bartók-sorozatához. 2002 óta vezényel. 2007 óta a Verbier Festival (Svájc) Kamarazenekarának zeneigazgatója, koncertjeiken világhírességek szerepelnek. 2011-től kezdődően az angol Manchester Camerata zenekar szerződtette vezető karmesteréül.
A MÁV Szimfonikus Zenekarban 2005-től kezdve művészeti tanácsadóként irányította a vonósok műhelymunkáját.
2008 óta a zenekar első vendégkarmestere, 2010-től 2012-ig pedig az együttes vezető karmestere és művészeti vezetője volt. 2014-től 2016-ig a Budapesti Fesztiválzenekar első vendégkarmestere, 2018-tól a MÁV Szimfonikus Zenekar állandó vendégkarmestere. Magyarországon 2017-ben Bartók–Pásztory-díjjal, 2021-ben Prima Primissima díjjal tüntették ki.
Vezényletével a múlt évben jelent meg a Deutsche Gramophone kiadásában Beethoven összes szimfóniája a Verbier Fesztivál Zenekarának előadásában.
Baráti Kristóf (Fotó/Forrás: Marco Borggreve)
Baráti Kristóf hegedűművész 1979-ben született. Kétéves korában szüleivel Venezuelába költözött, ott kezdte zenei tanulmányait. Rendkívüli tehetsége igen hamar kiütközött: nyolcéves korában már nyilvános hangversenyt adott a Maracaibói Szimfonikus Zenekarral. Tanára ekkoriban a híres Emil Friedman volt. Budapestre való visszatérése után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán tanult tovább, majd több éven keresztül Párizsban folytatta tanulmányait. Előkelő helyezéseket ért el a Lipizer Nemzetközi Hegedűversenyen Goriziában, a párizsi Long-Thibaud Versenyen, Brüsszelben a Queen Elizabeth Versenyen, 2010-ben pedig Moszkvában első díjat nyert a Nemzetközi Paganini Versenyen. Vendégszerepelt a világ minden táján, Észak- és Dél-Amerikában, Japánban. A Long-Thibaud Versenyen figyelt fel rá Eduard Wulfson, a Nemzetközi Stradivari Társaság elnöke, aki azóta művészeti tanácsadóként és menedzserként segíti pályáját.
A Stradivari Társaság jóvoltából az 1703-ban készült, Lady Harmsworth nevű Stradivari hegedűn játszik.
Itthon zenekari és kamarazenei hangversenyek gyakori szereplője. Kitüntették Junior Prima-, Liszt- és Kossuth-díjjal, Bartók-Pásztory-díjjal és Prima Primissima díjjal. Elmélyült karmesteri tanulmányokat is folytatott, egyre több alkalommal lép fel zenekari hangversenyek karmestereként.
Orosz klasszikusok
január 12. 19:00, Zeneakadémia
Csajkovszkij: Rómeó és Júlia – nyitányfantázia
Sosztakovics: I. (a-moll) hegedűverseny, op. 77
Bizet-Scsedrin: Carmen-szvit
Közreműködik: Baráti Kristóf – hegedű
Vezényel: Takács-Nagy Gábor
A koncertről további információ itt érhető el. >>>
Fejléckép: Takács-Nagy Gábor (fotó/forrás: Felvégi Andrea / MÁV Szimfonikus Zenekar)
hírlevél
