Klasszikus

Ősi és modern - Tan Dun Budapesten

2017.10.04. 09:41
Ajánlom
A karmester és zeneszerző nevét szerte a világban ismerik, ha másért nem, hát Oscar-díjas filmzenéje kapcsán. Tan Dun zenei világa nem egyszerűen a távol-keleti és a nyugati kultúra keveredése, hanem a két világrész olyan alkímiája, amelyre egyaránt hatott az avantgárd, a minimalizmus, a természet, a multimédia, a tradícionális kínai művészet, az ősi hangszerek és a sámánizmus.

Tan Dunt a nagymamája nevelte fel a kínai Hunan tartomány egyik különleges szegletében, amely különleges nyelvi és kulturális hagyományokat ápolt, többek között a sámánok kultúráját. A hatvanas években Mao Ce-tung kulturális forradalmának köszönhetően Tan Dun számára, mint oly sokan mások, kemény fizikai munkát írtak elő a rizsföldeken. Hogy túlélje ezeket a nehéz éveket, a fiú a zenét hívta segítségül. Hallgatta és le is jegyezte a népzenét.

Hunan tartomány ezen részét a kormányzat temetőként használta. "Ide hozták az öregeket eltemetni. Nagyon, nagyon ijesztő volt" – mesélte később Tan Dun. "A növényeken ősz hajszálak lógtak, siratóénekek és gyászdalok között nőttem fel." A zeneszerző másik meghatározó élménye egy 1966-os eset. A kulturális forradalom részeként a cenzúra betiltotta a tradícionális dalokat, csönd ereszkedett Kínára. "Aztán egy nap megütötte a fülemet valami: dong-dong-dong! A kínai vörös hadsereg katonái lerombolták a helyi kampuszt, és tíz zongorát sorakoztattak fel barikádul.

A zongorák hangja szólt, ahogy a gépfegyverek eltalálták őket!

Az anyám kiabált utánam, hogy menjek vissza, őrült vagyok, de nekem oda kellett rohannom – a gépfegyverek zongorán játszanak. Gyönyörű volt!"

Tan Dun

Tan Dun (Fotó/Forrás: tandun.com)



A fiatal Tan Dun számára minden hangszerül szolgálhatott (és ez professzionálisként is elmondható róla). Átiratokat készített a folkzenéből, ezekhez pedig gyakran használt mezőgazdasági eszközöket. Erhun, a kínai vonós hangszeren játszott, és mire tizenhét évesen már ő volt a falu zenei vezetője. Amikor a közelben egy pekingi opera társulata számos zenésze meghalt egy hajószerencsétlenségben, Tan Dunt küldték a zenekarba.

Húszéves volt, amikor először hallotta Bach zenéjét.

"Ott állsz a romokon. A családodat tönkretették, a kultúrát szétverték.

Senki nem érintkezhetett semmivel, ami nyugati vagy ősi. És akkor hirtelen megszólal Bach. Olyan volt, mint egy orvosság, gyógyír minden bajomra."

Amikor 1978-ban újranyitották Kína központi zeneakadémiáját, Tan Dun a sokezer jelentkező közül kiválasztott harminc tanuló között volt. Többek között Hans Werner Henzétől tanult zeneszerzést, és első sikereire sem kellett sokat várni. Egy évvel később írta Li Sao című szimfóniáját, amelyben ősi hunani siratókat használt fel. 1983-ban egy vonósnégyesével megnyerte a nemzetközi Weber-díjat. Ugyanebben az évben a cenzorok és a hatalom is felfigyelt rá. Támadást intéztek a Tan Dun által is képviselt Új Hullám stílusa ellen, amelyet szellemi szennyezésnek neveztek. A nemzetközi porondon is egyre ismertebb zeneszerzőnek már nem árthattak. 1985-ben A taoizmusról című zenekari műve átütő sikert aratott, és sokan méltatták, amiért megörökítette a keleti esztétikát a nyugati szimfonikus zenekar segítségével. 1986-ban a zeneszerző New Yorkba költözött, a várost ma is otthonának tartja.

Tan Dun

Tan Dun (Fotó/Forrás: tandun.com)

Tan Dun hírneve a kilencvenes évektől töretlen és egyre nő.

Öt operát írt, a legutóbbit (Az utolsó császár) Plácido Domingo számára. Ezek a zenés színpadi művek a végletekig tágították a műfaj határait, illetve közelítették egymáshoz a nyugati és a keleti változatait. Az 1989-es Kilenc ének például egy ősi, sámánisztikus dalciklus. A Marco Polóban felbomlik a lineáris idő és a szereplők identitása, a színen pedig olyan szereplők jelennek meg, mint Kubla kán, Dante, Mahler és Li Po, a 8. századi kínai költő. Az operai jelleg Tan Dun számos koncertdarabján is érződik, mivel a zeneszerző számára a hang útja éppolyan drámai történet, mint egy-egy librettó sztorija. "Még ha egy koncertdarabon dolgozok is, minden hangjegy olyan, mint az élet" – mondja. – "Sámánisztikus vagy színházi szempontból kutatva mindig azt figyelem, hogy honnan jön ez a hang, hogyan lehetne vele játszani, és hová küldhetném. Számomra ez egy operai jellegű dolog."
A "zenekari színház" (orchestral theater) Tan Dun találmánya, lényegéhez hozzátartozik, hogy a közönséget úgy vonja be az előadásba, mint egy rituáléba. "A zene újra egy rituális kötelék lehet a teremtés és az újrateremtés folyamata között."

Persze Tan Dun írt "nyugatibb", számunkra konvencionálisabbnak tűnő műveket is, de alapvetően mindig célja, hogy máshogy használjon minden nyugati hangszert.

Ha rizst adsz nekem, nem fogok belőle rizottót főzni, mert ahhoz nem értek. De főzök rizsgolyót, rizskását és rizslevest.

Ha egy hegedűt kapok, nem nézek utána, hogy hogyan használta azt Respighi vagy Schönberg. De tudom, hogy lehet úgy játszani rajta, mint a pipán, vagy a kotón (ősi kínai hangszerek - a szerk.), és úgy használni, mint egy sámán."

10 kortárs zenemű, amit hallanod kell, miután meghalsz

Kapcsolódó

10 kortárs zenemű, amit hallanod kell, miután meghalsz

„Az életben nem akarok többet ilyen zagyvaságot hallgatni!” – Tiszteletben tartjuk, ha mondtál már valaha valami hasonlót, ezért készítettünk egy listát azokról a kihagyhatatlan zenékről, amiket soha nem akarsz hallani ebben az életben… de talán érdemes visszatérni rájuk, miután meghaltál.

Tan Dun számos művet írt "organikus hangszerekre", olyan tárgyakra, dolgokra, anyagokra, mint a víz, a papír, a fém, a kő és a kerámiák. Ilyen az 1998-as Water Concerto és a 2000-ben írt Water Passion after St Matthew (Vízi passió Máté evangélista szerint). "A víz a múló és az örökké tartó egyesülésének metaforája, a fizikai és a spirituális világ egyesüléséé, ahogy a keresztség, a megújulás, a feltámadás  szimbóluma is."

Tan Dun mindig is érdeklődött a zene nem zenei elemei iránt, használta a multimédiás eszközöket és a legmodernebb technikát. Nem csoda, hogy felkéréseket kapott Hollywoodból is, melyeknek legismertebb példája az Ang Lee filmjéhez, a Tigris és sárkányhoz írt zene.

5 vizes zene, hogy megússza szárazon

Kapcsolódó

5 vizes zene, hogy megússza szárazon

Elkezdődött a vizes vébé, de ha Ön inkább zenét hallgatna, abban is tudunk segíteni. Összegyűjtöttünk tíz muzsikát, amelynek főszereplője a víz – tenger, folyó, tó vagy akár csak egy szökőkút.

A zeneszerző október 6-án este 19:30-kor lép fel a Müpában a Concerto Budapest élén a CAFe Budapest részeként. Bartók A csodálatos mandarin című szvitje mellett Nu Shu című darabját vezényli majd.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Nincs lezárva – kritika Az ember tragédiája 2.0-ról

Ilyet még nem láttunk. Éva a Titanic első tisztjével, Ádám a nagyváradi gettóban, Lucifer a spanyol kommunista párt főtitkáraként. Aztán mindhárman fennakadnak egy csendes-óceáni szemétszigeten. Négy kortárs író variációja Az ember tragédiájára.
Klasszikus

Elhunyt Wilheim András zenetörténész

Január 20-án, hetvenhárom éves korában elhunyt Wilheim András, a 20. századi zene szakértője – tette közzé a Editio Musica Budapest.
Klasszikus

„A csúcsbarokk leginkább félreismert zeneszerzője” – Beszélgetés Vashegyi Györggyel

Egy elfeledett alkotó, aki a legnagyobb mesterekkel lehet egyenrangú, évszázadokon keresztül előadatlanul szunnyadó remekművek, melyek a közismert alkotásokat is új megvilágításba helyezhetik – Vashegyi Györggyel a Cziffra100 keretében tartott, január 26-i koncert kapcsán beszélgettünk.
Vizuál

Síbalesetben elhunyt Gaspard Ulliel francia színész

A 37 éves művész az Alpokban szenvedett súlyos balesetet síelés közben, adta hírül a telex.hu az AFP értesüléseire hivatkozva.
Vizuál

„A traumatizált ember nem tud meggyőző lenni” – új magyar film az erőszak hatásáról

Aktuális és fontos kérdéseket feszeget Lőrincz Nándor és Nagy Bálint első játékfilmje, a Legjobb tudomásom szerint. Az év vége meglepetésfilmje a szexuális bántalmazás hatásait állítja középpontba – rendhagyó módon nem az áldozat, hanem annak férje szemszögéből. Interjú az alkotókkal.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Otthon a zenében – Ismerd meg Borsos Kata hegedűművésznőt!

Ki gondolná, hogy a finom vonású, fiatal hegedűművésznő idejét a doktori képzés és három gyermek tölti ki? A Zeneakadémia fiatal tehetségeit bemutató portrésorozatunk első részében Borsos Katával ismerkedhet meg a közönség, akinek DLA zárókoncertjére január 25-én kerül sor a Solti Teremben.
Klasszikus hír

Február 10-ig lehet jelentkezni a Virtuózokba

2022-ben öt ország, Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Szlovénia fiatal művészei mérkőzhetnek meg a nemzetközi sztárokból álló szuperzsűri és a televíziónézők előtt.
Klasszikus magazin

Kulcsok a hétvégi Richard Strauss-maratonhoz

A 20. század egyik legnépszerűbb zeneszerzője, Richard Strauss bőségesen merített a mitológia és az irodalom legfontosabb történeteiből. Kik is voltak azok a személyek, valós és kitalált alakok, akik a komponista legnépszerűbb műveit ihlették? Kislexikonunk a Müpa hétvégi Richard Strauss-maratonjához is vezérfonalul szolgálhat.
Klasszikus ajánló

Versenyművet ihletett az Oscar-díjas filmzene

A Pannon Filharmonikusok a tőle megszokott lendülettel, különleges zenetörténeti érdekességgel indítja az új évet a Müpában közönségének. A január 28-án pénteken, 19.30-tól felhangzó műsor egyik főszereplője „a vörös hegedű”, amelyet a káprázatos Elina Vähälä hegedűművésznő szólaltat meg.
Klasszikus gyász

Elhunyt Wilheim András zenetörténész

Január 20-án, hetvenhárom éves korában elhunyt Wilheim András, a 20. századi zene szakértője – tette közzé a Editio Musica Budapest.