Klasszikus

Összegzés előtt

2008.05.05. 00:00
Ajánlom
Öt évvel ezelőtt a vidéki szimfonikus zenekarok közül elsőként a Pannon Filharmonikusok indított budapesti bérletsorozatot. Azóta a törzsközönségük nemcsak Pécsett, hanem a fővárosban is kialakult, Hamar Zsolt kétéves szerződést kapott a Zürichi Operaháztól, 2010-ben, amikor a baranyai megyeszékhely Európa Kulturális Fővárosa lesz, átadják majd a pécsi hangversenytermet is. Ezekről az eredményekről és a jövőbeni tervekről beszélt Horváth Zsolt, a zenekar igazgatója.

Horváth Zsolt

Fidelio Súgó: Miért vált fontossá, hogy Budapesten is jelen legyen a zenekar?

Horváth Zsolt: A Pannon Filharmonikusok életét a megújulás első napjától alaposan felépített stratégia vezérli, s ennek a része volt a fővárosi megmérettetés. A budapesti, zenei kínálatban bővelkedő közönség véleménye azért volt fontos, mert tudnunk kellett, hogy az együttes megállja-e a helyét az igazi "piacon", Pécsett ugyanis nem volt és nincs is másik zenekar. Szerencsére nem vallottunk kudarcot, közönségünk 70 százaléka már törzsvásárló, és szinte kivétel nélkül teltház előtt játszunk. De a sorozatnak két másik oka is van. Egyrészt be akartunk kerülni a szakmai és a kulturális sajtó látószögébe. A másik ok az, hogy a gazdasági élet döntéshozói jórészt a fővárosban működnek, így a megfelelő szponzorációs bevétel eléréséhez szintén elengedhetetlen a budapesti jelenlét.

FS: Mit jelent ma a "vidéki zenekar" jelző?

HZS: A "vidéki" jelző természetesen fájó pont, de nem azért, mert nem vagyunk fővárosiak, és azok szeretnénk lenni, hanem mert Magyarország rendkívül Budapest-központú, az igazi, a döntésekben megvalósuló decentralizáció nem történik meg érdemben semmilyen területen. Csak bízni tudok abban, hogy a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa projekt némiképp változtat ezen.

FS: Értékítéletet mondjon más, de pár év után mégis érdemes számvetést végezni: hol tart most a zenekar, s mi az elérendő cél?

HZS: Öt év alatt eljutottunk arra a szakmai és megbecsülési szintre, amelyet önerőnkből el tudtunk érni. A szakmai célunk természetesen az, hogy ezt a minőségi szintet megtartsuk, fejlesszük, növekedjen a bel- és külföldi fellépések száma, valamint a zenekar anyagi támogatása.

FS: Tényleg kilenc betöltetlen státusz van a PFZ-nél, ahogyan az együttes zeneigazgatója, vezető karmestere, Hamar Zsolt említette a bérletsorozatot indító budapesti sajtóbeszélgetésen? Miért nem mennek "le" Pécsre zenészek, miközben Budapesten állások szűnnek meg?

HZS: Kiemelkedő budapesti muzsikusok szerződnének a Pannon Filharmonikusokhoz, ám a "vidékiségnek" egy nagy hátránya biztosan van: a "központi", "nemzeti" intézmények, melyek érdemi finanszírozást kapnak, soha nem vidéken találhatók. A Pannon Filharmonikusok reálértékben ugyanannyi forrásból tartja fenn magát, mint öt évvel ezelőtt. Olyan egzisztenciális ajánlatot, hogy a fővárosi muzsikusok elköltözzenek az ország másik végébe, mi nem tudunk nyújtani.

FS: Nehezíti a munkát, hogy Hamar Zsolt Zürichben, a világ egyik legrangosabb operaházában kapott kétéves szerződést, vagy ez azért előnyökkel is jár?

HZS: Közvetlen előnnyel ez nem jár a zenekar számára, ám erkölcsi értelemben sokat számít. Hamar Zsolt nemzetközi szinten elismert karmester, s ez a tény az általa vezetett zenekarhoz is pozitív hozzáállást eredményez. Olyan kiemelt szólisták fogadják el felkérésünket, akik korábban a létezésünkről se tudtak, mert számukra a zeneigazgató személye is egyfajta referenciát jelent. Természetesen nehezíti a gyakorlati munkát, hogy Zsolt sokat dolgozik Zürichben, de megéri vállalni ezt a nehézséget.

FS: Önt mint a zenekar igazgatóját szakmai vagy anyagi gondok gyötrik inkább?

HZS: A szakmai feladatok jó kezekben vannak Hamar Zsoltnál, engem inkább azok az anyagi gondok gyötörnek, amelyek gátolják a szakmai feladatok beteljesülését. Például az, hogy előteremtsem a szerződtetni kívánt muzsikusok gázsiját, vagy hogy rangos művészeket hívhassunk meg.

FS: Az EKF művészeti tanácsadói testületének tagjaként milyen feladatai vannak?

HZS: A művészeti tanács 2008. április 30-ig kapta megbízatását, feladata pedig az, hogy kidolgozza a 2010-es év művészeti koncepcióját, meghatározza a stratégiát, elvi keretet, amely alapján a programok koncepcionális keretbe illeszthetők.

FS: Mi a zenekar szerepe a fölvezető években és a 2010-es esztendőben?

HZS: Meg kell ismerkednünk Pécs és a régió potenciális közönségével, s a koncertlátogatókban olyan minőségi igényt kell ébresztenünk, amelyre építhetnek aztán a 2010-re felépülő pécsi hangversenyterem majdani működtetői. Műsorpolitikánk meghatározása igazi stratégiai feladat, hiszen az EKF kiemelt évével esik egybe a pécsi zenekar alapításának 200. évfordulója. Összegzésre készülünk tehát, minden tekintetben.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

„Az operettek a szüleim, a musicalek pedig a férjeim” – 90 éve született Galambos Erzsi

Balerinának készült, az operettek és musicalek koronázatlan királynője lett. Már gyerekkorában megtalálták a kisebb szerepek, később pedig olyan színészlegendákkal lépett színpadra, mint Somlay Artúr, Básti Lajos, Latabár Kálmán vagy Honthy Hanna. 1931. december 5-én született Galambos Erzsi.
Klasszikus

Magnificat, az örömteli várakozás himnusza

Számos zeneszerzőt megihletett a bibliai szövegre épült keresztény himnusz, a Magnificat, mely hagyományosan az adventi várakozás során szokott elhangozni.
Jazz/World

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Plusz

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.
Klasszikus

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Muzsika a vizek felett – séta a hamburgi Elbphilharmonie-ban

Januárban lesz öt éve, hogy megnyitotta kapuit Európa egyik legkülönlegesebb koncertterme, a hamburgi Elbphilharmonie. A hullámokat formázó épület egy pompás akusztikájú, nagy koncerttermet és egy kisebb kamaratermet rejt magában.
Klasszikus ajánló

Fiatal karmestertehetség vezényli az Óbudai Danubia Zenekart

Holly Hyun Choe, az Eötvös Péter Alapítvány mentorprogramjának résztvevője lesz az Óbudai Danubia Zenekar december 7-i koncertjének karmestere. A műsoron a szintén mentorált zeneszerző, Donghoon Shin egy műve is elhangzik.
Klasszikus interjú

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt
Klasszikus magazin

Magnificat, az örömteli várakozás himnusza

Számos zeneszerzőt megihletett a bibliai szövegre épült keresztény himnusz, a Magnificat, mely hagyományosan az adventi várakozás során szokott elhangozni.
Klasszikus magazin

Bach és a létezés szakrális matematikája

Milyen zeneeszmény vezette Johann Sebastian Bachot odáig, hogy saját és Isten nevét egyetlen ütemben rejtse el a kottában? A lipcsei zeneszerzőt gyakran emeljük a legmagasabb piedesztálra, miközben merőben máshogy gondolkodott a zenéről, mint ahogy mi tesszük. Nem öncélú önkifejezésnek tartotta, hanem egy magasabb igazság keresésének.