Klasszikus

Összeomlás előtt a kottakiadás

2005.12.16. 00:00
Ajánlom
A tragikusnál is rosszabbnak tartják a hazai kottakiadás helyzetét az érintettek. A kereslet gyors visszaeséséért szerintük egyértelműen az elharapódzó fénymásolás a felelős, mivel a piac - a zenét tanulók és a hivatásos zenészek változatlan számából adódóan - elvileg nem csökkent.

Drámai hangú felhívással fordult a közelmúltban a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetségéhez (KÓTA) a legnagyobb magyar zeneműkiadó: az Editio Musica Budapest (EMB) szerint a kották fénymásolása elviselhetetlen terheket okoz a szerzőknek és a kiadóknak, s a jelenség immár a hazai kottakiadás létét veszélyezteti. Az EMB arra szeretné rávenni a kórustagokat, hogy évente vásároljanak fejenként legalább egy darab jogtiszta kottát. (Idehaza 130 ezren tanulnak az alapfokú zeneoktatásban. A közép- és felsőfokú zenei tanulmányokat folytatókkal, a zenetanárokkal, a több mint 100 ezer kórustaggal és a művészekkel együtt mintegy félmillió potenciális kottavásárlóval lehet számolni.)

A KÓTA honlapján közölt felhíváshoz a szervezet vezetője, Kollár Éva elnök kiegészítést fűzött. Eszerint a kórusok azért is jól járnának a legális kottaforgalom fellendítésével, mert ellenkező esetben a szerzői jogvédők sűrűbb és szigorúbb ellenőrzéseire számíthatnak.

Amúgy az évi egy kóruskotta beszerzése nem jelentene túl nagy anyagi áldozatot. Az EMB - éppen azért, hogy a másolók motivációját csökkentse - tavaly tavasszal jelentősen (az addigi átlagos 300-500 forintról 50-100 forintra) csökkentette a lapkották árát, még a bestsellerekét is. A kezdeményezésnek azonban Boronkay Antal igazgató szerint nem volt foganatja, a forgalomcsökkenés azóta is töretlen.

- Ha elmegyünk egy zeneiskolai bemutatóra, ott öt kottából négy biztosan fénymásolt. Pedig a legnagyobb és legbiztosabb piacot épp az oktatási kiadványok jelentenék, hiszen a zenét tanulók száma viszonylag állandó - hangsúlyozza. Az igazgató úgy látja, a másolás leginkább a kóruskották piacát lehetetleníti el: a kis partitúrákat inkább hajlamosak megvenni az előadók, ha viszont egy húsztagú kórusnak kottára van szüksége, legfeljebb egy példányt vesznek, a többit lemásolják.

- 2001 és 2003 között a reprográfiai törvény biztosított némi kompenzációt az eladott fénymásolók árából, amit a kiadók és a szerzők megkaptak. Ezt a lehetőséget azonban a jogalkotók egy EU-ajánlásra hivatkozva megszüntették. Az ajánlás szerint tilos a magáncélú kottamásolás, ezt azonban nálunk úgy értelmezték, hogy nincs is, tehát nem jár érte kompenzáció - kesereg az igazgató.

Boronkay Antal szerint a szolfézskották piaca még mindig jelentős (minden zeneiskolás tanul szolfézst), a hangszeres kottákat azonban a magyar piac már nem tudná eltartani, ezért is kényszerülnek rá, hogy négynyelvű, gyakorlatilag az egész világon eladható és játszható kottákat adjanak ki, minden másodikat exportra (a fő külpiacot Franciaország, Anglia, az USA, Spanyolország, Hollandia és Belgium mellett a szomszéd országok jelentik). Az igazgató azt is megjegyezte: a kortárs komolyzene kiadása, ami az EMB privatizációjakor átmenetileg háttérbe szorult, kezd újra erőre kapni. - Ezt nem a rövid távú piaci szemlélet indokolja, egy szerző "felépítése" esetleg csak évtizedek múlva térül meg - hangsúlyozta, példaként a náluk megjelenő, most már világszerte nagy példányszámban eladott Kurtág-műveket említve.

A pangó kottabiznisz a zenemű-kereskedőket is érzékenyen érinti. Hutira Albin, a budapesti Rózsavölgyi zeneműbolt vezetője szerint a kottaforgalom visszaesése már a tragikus szinten is túl van. - Régebben csak a kórusirodalmat nem érte meg kiadni a fénymásolók miatt, ma viszont egyetlen olyan szelete sincs a kottakiadásnak, amelyen keresni lehetne - állítja, hozzátéve, hogy a kis kiadók (az EMB-vel együtt 20-22 cég foglalkozik Magyarországon kották megjelentetésével) vannak a legsúlyosabb helyzetben. - A kezdő Zongoraiskolából egy évtizede még évi negyvenezer fogyott, nagyjából ennyien kezdenek egy évben zongorán tanulni. A számuk ma is változatlan, az 1600 forintba kerülő kötetből viszont legfeljebb tízezer fogy, a többit másolják - említ egy érzékletes példát, azt is megjegyezve: újabban a zenei könyvtárakban is fénymásolt kotta van, vagyis már a könyvtárak is másolással szerzik be az újdonságok egy részét.

| Ha nem is az egész kottapiacot, de a klasszikus kiadványokét hosszú távon mindenképpen felforgathatja a Nemzeti Kottatár (NK) mintegy százezer önálló kottát tartalmazó állományának nemrég bejelentett digitalizálása. A közintézmény 1952 óta a hazai zenekarok, zeneiskolák, énekkarok, szólisták számára az ország egész területén biztosítja zenekari anyagok, partitúrák és zongorakivonatok kölcsönzését. A rendszeres kikölcsönzés fokozott igénybevételt jelent a nyomtatott kiadványoknál (sok a régi, forrásértékű, csak egy példányban meglévő darab). A digitalizálás célja egyrészt az állománymegóvás, másrészt a kölcsönzés leegyszerűsítése, amely digitális anyagok esetén helytől függetlenül bárhol megoldható. A távlati tervekben a szerzői jogvédelem alá már nem eső, illetve az egyetemes, klasszikus kultúra részét képező kották internetes elérésének megvalósítása is szerepel. A program szoftver- és hardverhátterét adományként az IBM biztosítja, ugyanez a cég digitalizálta például az Ermitázs és az Egyiptomi Múzeum gyűjteményét is.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Mi az a tritónusz, és miért nevezték az ördög hangközének?

Schiff András egy interjúban nemrégen a tritónusz hangközével jellemezte Magyarországot. De vajon tudjuk, mi ez? És tényleg be volt tiltva a középkorban?
Klasszikus

A zene olyan, mint a pszichoanalízis

Fejérvári Zoltán november 20-án, illetve a rá következő két estén a Budapesti Fesztiválzenekarral lép pódiumra a Müpában. A külföldön is sikeres zongoraművész beszélgetésünkben elmondta, hogy miért jó egyedül zenélni, miért jó kamarázni, és mi köze mind ennek a pszichoterápiához.
Zenés színház

Először csendült fel az Egyesült Államokban a Bánk bán

Tizenötezer néző volt kíváncsi a magyar kultúrát népszerűsítő, vasárnap zárult kéthetes rendezvénysorozat előadásaira New Yorkban.
Klasszikus

Elkápráztatnak új Rameau-lemezükkel Vashegyi György együttesei

Vashegyi György együttesei, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar lemezre vették Rameau ma már ritkaságnak számító operáját, a Naïst, és a kritika elismerését is kivívták.
Klasszikus

Akit Kodály még személyesen instruált – Perényi Miklós

Azt vallja, egy zeneművet eljátszani csak a kezdet: elmélyedni, újrajátszani, folyton keresni, mint az aranyásó, ez a zenész feladata. Perényi Miklós Kult50-ben megjelent portréja.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hangfelvétel

Ezt hallani kell: Rahmanyinov Chopint játszik

Az orosz zeneszerző, aki negyvenöt éves korában határozta el, hogy zongoraművész lesz, egy 1919-es felvételen Chopin Asz-dúr keringőjét játssza. Lélegzetelállító!
Klasszikus beszámoló

Átkelni az Urálon Berezovszkijjal

Egyszerre különleges, és első pillantásra kissé rendhagyó összeállítással készült Borisz Berezovszkij A Zongora című sorozatban rendezett idei koncertjére, melyet a Zeneakadémia Nagytermében adott november 9-én.
Klasszikus virtuózok

Plácido Domingo fia végigfényképezte a Virtuózok koncertjét – íme a fotók!

„Istenem! Annyi érzelem van bennem a Virtuózokkal kapcsolatban!” – mondta a koncert után José Plácido Domingo, a világhírű tenor fia.
Klasszikus kult50

Akit Kodály még személyesen instruált – Perényi Miklós

Azt vallja, egy zeneművet eljátszani csak a kezdet: elmélyedni, újrajátszani, folyton keresni, mint az aranyásó, ez a zenész feladata. Perényi Miklós Kult50-ben megjelent portréja.
Klasszikus hír

Draskóczky Gábort díjazta az Amerikai Hegedűtársaság

A clevelandi hangszertársaság minden évben díjakat ad át a legjobb vonós hangszerek és vonók készítőinek.