Klasszikus

Összeomlás előtt a kottakiadás

2005.12.16. 00:00
Ajánlom
A tragikusnál is rosszabbnak tartják a hazai kottakiadás helyzetét az érintettek. A kereslet gyors visszaeséséért szerintük egyértelműen az elharapódzó fénymásolás a felelős, mivel a piac - a zenét tanulók és a hivatásos zenészek változatlan számából adódóan - elvileg nem csökkent.

Drámai hangú felhívással fordult a közelmúltban a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetségéhez (KÓTA) a legnagyobb magyar zeneműkiadó: az Editio Musica Budapest (EMB) szerint a kották fénymásolása elviselhetetlen terheket okoz a szerzőknek és a kiadóknak, s a jelenség immár a hazai kottakiadás létét veszélyezteti. Az EMB arra szeretné rávenni a kórustagokat, hogy évente vásároljanak fejenként legalább egy darab jogtiszta kottát. (Idehaza 130 ezren tanulnak az alapfokú zeneoktatásban. A közép- és felsőfokú zenei tanulmányokat folytatókkal, a zenetanárokkal, a több mint 100 ezer kórustaggal és a művészekkel együtt mintegy félmillió potenciális kottavásárlóval lehet számolni.)

A KÓTA honlapján közölt felhíváshoz a szervezet vezetője, Kollár Éva elnök kiegészítést fűzött. Eszerint a kórusok azért is jól járnának a legális kottaforgalom fellendítésével, mert ellenkező esetben a szerzői jogvédők sűrűbb és szigorúbb ellenőrzéseire számíthatnak.

Amúgy az évi egy kóruskotta beszerzése nem jelentene túl nagy anyagi áldozatot. Az EMB - éppen azért, hogy a másolók motivációját csökkentse - tavaly tavasszal jelentősen (az addigi átlagos 300-500 forintról 50-100 forintra) csökkentette a lapkották árát, még a bestsellerekét is. A kezdeményezésnek azonban Boronkay Antal igazgató szerint nem volt foganatja, a forgalomcsökkenés azóta is töretlen.

- Ha elmegyünk egy zeneiskolai bemutatóra, ott öt kottából négy biztosan fénymásolt. Pedig a legnagyobb és legbiztosabb piacot épp az oktatási kiadványok jelentenék, hiszen a zenét tanulók száma viszonylag állandó - hangsúlyozza. Az igazgató úgy látja, a másolás leginkább a kóruskották piacát lehetetleníti el: a kis partitúrákat inkább hajlamosak megvenni az előadók, ha viszont egy húsztagú kórusnak kottára van szüksége, legfeljebb egy példányt vesznek, a többit lemásolják.

- 2001 és 2003 között a reprográfiai törvény biztosított némi kompenzációt az eladott fénymásolók árából, amit a kiadók és a szerzők megkaptak. Ezt a lehetőséget azonban a jogalkotók egy EU-ajánlásra hivatkozva megszüntették. Az ajánlás szerint tilos a magáncélú kottamásolás, ezt azonban nálunk úgy értelmezték, hogy nincs is, tehát nem jár érte kompenzáció - kesereg az igazgató.

Boronkay Antal szerint a szolfézskották piaca még mindig jelentős (minden zeneiskolás tanul szolfézst), a hangszeres kottákat azonban a magyar piac már nem tudná eltartani, ezért is kényszerülnek rá, hogy négynyelvű, gyakorlatilag az egész világon eladható és játszható kottákat adjanak ki, minden másodikat exportra (a fő külpiacot Franciaország, Anglia, az USA, Spanyolország, Hollandia és Belgium mellett a szomszéd országok jelentik). Az igazgató azt is megjegyezte: a kortárs komolyzene kiadása, ami az EMB privatizációjakor átmenetileg háttérbe szorult, kezd újra erőre kapni. - Ezt nem a rövid távú piaci szemlélet indokolja, egy szerző "felépítése" esetleg csak évtizedek múlva térül meg - hangsúlyozta, példaként a náluk megjelenő, most már világszerte nagy példányszámban eladott Kurtág-műveket említve.

A pangó kottabiznisz a zenemű-kereskedőket is érzékenyen érinti. Hutira Albin, a budapesti Rózsavölgyi zeneműbolt vezetője szerint a kottaforgalom visszaesése már a tragikus szinten is túl van. - Régebben csak a kórusirodalmat nem érte meg kiadni a fénymásolók miatt, ma viszont egyetlen olyan szelete sincs a kottakiadásnak, amelyen keresni lehetne - állítja, hozzátéve, hogy a kis kiadók (az EMB-vel együtt 20-22 cég foglalkozik Magyarországon kották megjelentetésével) vannak a legsúlyosabb helyzetben. - A kezdő Zongoraiskolából egy évtizede még évi negyvenezer fogyott, nagyjából ennyien kezdenek egy évben zongorán tanulni. A számuk ma is változatlan, az 1600 forintba kerülő kötetből viszont legfeljebb tízezer fogy, a többit másolják - említ egy érzékletes példát, azt is megjegyezve: újabban a zenei könyvtárakban is fénymásolt kotta van, vagyis már a könyvtárak is másolással szerzik be az újdonságok egy részét.

| Ha nem is az egész kottapiacot, de a klasszikus kiadványokét hosszú távon mindenképpen felforgathatja a Nemzeti Kottatár (NK) mintegy százezer önálló kottát tartalmazó állományának nemrég bejelentett digitalizálása. A közintézmény 1952 óta a hazai zenekarok, zeneiskolák, énekkarok, szólisták számára az ország egész területén biztosítja zenekari anyagok, partitúrák és zongorakivonatok kölcsönzését. A rendszeres kikölcsönzés fokozott igénybevételt jelent a nyomtatott kiadványoknál (sok a régi, forrásértékű, csak egy példányban meglévő darab). A digitalizálás célja egyrészt az állománymegóvás, másrészt a kölcsönzés leegyszerűsítése, amely digitális anyagok esetén helytől függetlenül bárhol megoldható. A távlati tervekben a szerzői jogvédelem alá már nem eső, illetve az egyetemes, klasszikus kultúra részét képező kották internetes elérésének megvalósítása is szerepel. A program szoftver- és hardverhátterét adományként az IBM biztosítja, ugyanez a cég digitalizálta például az Ermitázs és az Egyiptomi Múzeum gyűjteményét is.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Elmaradnak a Billy Elliot előadásai

Tizenöt előadás marad el a két éve futó Billy Elliotból. A közelmúltban kormányközeli oldalról kritizált musicalnek egy ezernyolcszáz férőhelyes színházat kellene megtöltenie gyakran naponta kétszer.
Vizuál

Amit ne hagyjon ki a Múzeumok Éjszakáján

Hasznos tudnivalók és szerkesztőségünk tagjainak tippjei.
Klasszikus

Kiállítás nyílik Bősze Ádám antikváriumának kottagyűjteményéből

Sopronban, az Ünnepi Hetek Alkalmából nyílik meg Bősze Ádám Zenei Antikváriumának kiállítása, amely a két háború közötti különleges kottacímlapjait mutatja meg az érdeklődőknek.
Színház

Működik a kémia Vecsei H. Miklós és Mészáros Blanka között

Megkezdődtek a Szegedi Szabadtéri Játékok új Shakespeare-bemutatójának, a Rómeó és Júlia próbái Hegedűs D. Géza vezetésével.
Jazz/World

Gyönyörű örmény népdalfeldolgozással jelentkezik az Antal Gábor Trió

Nem sokkal a megalakulásuk után máris nemzetközi versenyről hozta el a fődíjat a trió, akiknek örmény népzenéből ihletett új szerzeménye most a Fidelión debütál. Cikkünkben a zenekar történetéről és terveikről is mesélnek.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus

Ez a klarinétos nem jutott be álmai iskolájába, mert a barátnője hamis elutasító levelet küldött neki

Szegény Eric Abramovitz hétéves kora óta egy Los Angeles-i konzervatóriumban akart tanulni, de a barátnője nem akarta, hogy a fiú olyan messze költözzön tőle, és akcióba lépett.
Klasszikus ajánló

Fidelio Klasszik: Ha leszáll az éj, írni kezd

A Fidelio és a Klasszik Rádió 92.1 közös magazinműsorának június 23-i adásában vendégünk lesz Érdi Szabó Márta, Dr. Földvári-Oláh Csaba, Horváth János Antal és Vaskor Gréta.
Klasszikus hír

Magyar Örökség Díjat kap az Óbudai Danubia Zenekar

A fennállásának 25. évfordulóját ünneplő együttest az MTA dísztermében tüntetik ki szombaton további hat díjazottal együtt.
Klasszikus hír

Senki nem akart négyoldalas Mozart-kéziratot venni 163 millióért

A Figaro házassága utolsó felvonásának egyik zenei vázlata az előzetes becslések szerint 500 ezer euróért kelhetett volna el egy árverésen. Nem vette meg senki.
Klasszikus ajánló

„A kezdetekben minden zene kamarazene volt”

Kokas Katalin és Kelemen Barnabás világhírű hegedűművészek által alapított Fesztiválakadémiát június 23-29-ig rendezik a Liszt Ferenc Zeneakadémián.