Klasszikus

Összművészet-párbaj

2010.11.11. 07:21
Ajánlom
Ha a szakma két legjobbja találkozik és párbajra hívják egymást, ma már nem kell aggódnunk egyikőjük elvesztéséért sem.

Különösen akkor nem, ha a párviadal nem a pillanat hevében születik, hanem a hajdani Meistersingerek erőpróbáihoz hasonló rangos esemény meghirdetése folytán. Egyre népszerűbbek szerte a világon a hangversenytermek e nyilvános zenei párharcai, még akkor is, ha nemes döntetlenre végződnek, mint legutóbb 2009-ben, amikor a párizsi Thierry Escaich és a berlini Wolfgang Seifert mérte össze tudását a Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermben.

2010. november 14-én a helyszín és az egyik párbajhős változatlan, Thierry Escaich kihívója azonban ez alkalommal Fassang László orgonaművész, az előző párbaj koordinátora lesz. A mesterek mellett segédek is helyet foglalnak majd a színpadon, hogy a versengés még gördülékenyebb, még izgalmasabb legyen. A középkori Meistersinger versengés szabályait a Tabulaturban rögzítették, amit a Merkel felügyelt. Jól ismerjük e versengés zenei rendszerét Richard Wagner híres operájából, A nürnbergi mesterdalnokokból. A 21. századi forma persze merőben más lesz, hiszen nem is dalköltőkről, hanem orgonaművészekről van szó. A párbaj vigyázói a hazai zenei élet kimagasló alakjai lesznek, a házigazda szerepét ismét Batta András, a Zeneakadémia rektora látja el, az orgonaszakértő és a moderátor tisztjét Ruppert István tölti be.

Orgonán játszani maga is összművészet. A pontos, stílusos játék, az ujjak és a lábak tökéletes kiművelése mellett éppoly fontos a regisztráció művészete és végül, de nem utolsósorban a technika adta lehetőségek határtalan kiaknázása. A Müpa orgonáján „mindössze" 92 regisztert, 5 manuált, összesen 6712 sípot lehet és kell mozgósítani. Az orgonista jelen esetben 92 féle hangszín karmestere, amely egy szimfonikus zenekarra kivetítve ugyanennyiféle hangszert jelent. Határtalan lehetőséggel, bőséggel és felelősséggel bír ennek birtokba vétele, s egyben tökéletes kelléke a párbajozó felek közti viaskodásnak is.

A manuáloknak és a pedálnak saját regiszterei vannak, amelyek külön szélládákon, az orgona különböző emeletein foglalnak helyet. A Müpa hangszerében valójában hat kisebb orgona összessége alkotja a nagy egészet. A térhatás fontos eleme az orgonaépítésnek, valamint az orgonán való játék megtervezésének egyaránt. A legtöbb nagyorgonán a pedálmű a sípokat tartalmazó kamra két oldalán, míg a többi manuál sípjai középen helyezkednek el. A Müpa ötödik manuáljához mindössze három regiszter tartozik, hangerejük mégis az összes többinél erősebb: ezek a homlokzatban jól látható spanyol trombiták, amelyek bearanyozzák az orgona hangját. A mindenkori párbajok főszereplője e kimeríthetetlenül gazdag hangzás, a hangszerek királynőjének e tökéletes pompája.

Egy zenei párbajban a publikum részvétele nemcsak a tetszésnyilvánításban merül ki, hanem aktívan részt vesz témák felvetésében és egyéb szabályok alkotásában. Ma újra reneszánszát kezdi élni az a barokk gyakorlat, amelyben rendszeresen bevonták a közönséget vagy híres embereket és komponáltak, rögtönöztek témáikra. Hogy a zenetörténet leghíresebb példáját említsük, ily módon született Johann Sebastian Bach műve, a Musikalisches Opfer (BWV 1079) egy II. (Nagy) Frigyes porosz király által megadott témára, amely tíz kánont, két fúgát és egy triószonátát tartalmaz.

A 21. században az előadói ideál a rögtönzésről, az improvizációról áthelyeződött a zeneművek mesteri és tökéletes megszólaltatására, s ez egyre nagyobb követelmények elé állítják az előadót. Ennek függvényében zeneoktatásunk is átalakult, a hangszeresek képzésében nagyon kevés hely jut ma az improvizációnak. Nem is vállalkozik rá szívesen minden muzsikus. Azonban mindig voltak olyan tehetséggel megáldottak, akik bátran engedték szabadjára zenei fantáziájukat, ötvözve azt makulátlan zenei képzésükkel, s egyre nagyobb teret engedtek pályájukon az improvizációnak. Thierry Escaich és Fassang László mindenképpen ezek közé a mesterek közé tartozik. Számos versenyen szerzett díj, koncert- és lemezfelvétel tanúskodik ez irányú művészetükről. A francia előadó 1997 óta - Maurice Duruflé kései utódaként - a párizsi St-Etienne-du-Mont templom orgonistája, a francia orgonistaiskola nagy múltú improvizációs hagyományának világszerte elismert követe. Messze híres játékának színessége, improvizációinak kiszámíthatatlansága, ötletessége. Technikai tévedhetetlensége, játékának könnyedsége, valamint határokat nem ismerő képzelőereje okán a kritika többször zseniként írt róla.

Egy vetélkedésben mindenképpen nagy szerepet kap a rögtönzés. Fassang László írja legújabb improvizációs lemezén a következőket: „Számomra az improvizáció létjogosultsága abban rejlik, hogy általa olyan zene születik, melyet lekottázva nem lehetne létrehozni. Ez a meggyőződés vezérelt a zenei témák kiválasztásában és párosításában, miközben nem állt szándékomban egy konkrét zenei stílus és forma követése vagy elvetése."

Azonban a zenei párbaj csak egy részét alkotja az improvizáció, hiszen nem zeneszerzők mérkőznek egymással, hanem előadók. Azonos zenei feladattal megbirkózni az egyik legfontosabb mérhetőség az előadók között: ugyanazt a szerzeményt meghallgatva több előadótól bőséges lehetőség nyílik a zenei párbajozók közötti különbségek feltérképezésére. Ilyen mesteri tökéletesség fokán álló előadók esetében azonban a darabok minden bizonnyal csak mássá válnak, nem a jó és a rossz verzió fog találkozni. A zsűrinek nem lesz könnyű dolga, és a párbaj kimenetele nagy izgalmakra ad majd okot. Az ötletek kifogyhatatlansága a rendezőket is minden bizonnyal jellemezni fogja, Thierry Escaich és Fassang László mesterien összeállított küzdelem részesei lesznek. Talán azért bekötött szemmel vagy letakart kézzel nem kell majd orgonálniuk, mint a gyermek Mozartnak a császári udvarban. Bár ki tudja? Biztosan nem rettennének vissza hasonló feladatoktól sem.

2010. november 14. 19:30 - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

„Orgona-párbaj" - Thierry Escaich (Párizs) és Fassang László (Budapest)


Házigazda és műsorvezető: Batta András
Orgonaszakértő és moderátor: Ruppert István

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Száz ólomkatonát cserélt egy vetítőgépre és az egész élete megváltozott

70 film, öt feleség, kilenc gyerek. A 100 éve született Ingmar Bergman titkát próbálják megfejteni hozzátartozók, munkatársak, kutatók, köztük a rendező egykori asszisztense, a magyar származású Katinka Faragó a legendás svédről készült dokumentumfilmben.
Jazz/World

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg júliusban!

Új – régóta időszerű – sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent magyar és külföldi kiadványok közül. Az első cikk jogán megengedjük magunknak, hogy az előző hónapok terméséből is válogassunk.
Vizuál

Kiállítják Freud titkos gyűrűit

Az osztrák neurológus és pszichiáter a megajándékozotthoz kötődő mitológiai alakot vésetett az ékszerbe, amelyet csak a kiválasztottaknak ajándékozott.
Zenés színház

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Klasszikus

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Gödöllőn megfér egymás mellett Bach és Django Reinhardt

Klasszikus műveket és crossover produkciókat is bemutat a Barokk Randevú elnevezésű zenei fesztivál augusztus 10-én és 12-én a Gödöllői Királyi Kastélyban.
Klasszikus Beatrice Rana

Piknik Beethovennel a kastélyparkban, a zene szárnyán Párizsba és Londonba

Július 21-én szombaton este és július 22-én vasárnap délelőtt újra piknikkoncertek a kismartoni Esterházy-kastély parkjában.
Klasszikus ajánló

Óbudai Nyár az Óbudai Társaskör kertjében

Az elmúlt évek hagyományait folytatva idén nyáron is várja közönségét az Óbudai Társaskör kertje, ahol július 4. és augusztus 5. között tizenhét estén át klasszikus és könnyűzenei koncertek, zenés színház, opera és színházi előadás közül válogathatnak az érdeklődők.
Klasszikus magazin

A minimalista zene már 1797-ben létezett

Ismerősen cseng Anton Reicha neve? Ugye, hogy nem. Épp ezért döntött úgy Ivan Ilić zongoraművész, hogy a videósorozatban mutatja be ennek a cseh-francia zeneszerzőnek az életét.
Klasszikus magazin

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.