Klasszikus

Ötös, csillag nélkül

2015.05.24. 06:58
Ajánlom
Két Brahms-szimfónia. Ennyi. Se sztárvendég, se ismeretlen szerző, se meghökkentő darab a műsoron. BFZ, Fischer Iván, Brahms – Kell ennél több? KRITIKA

Minden bizonnyal nem kell. Végre nem vonja el semmi a figyelmünket, lehet csak az előadókra és a zenére koncentrálni. Május 15-17. között háromszor adta elő a Budapesti Fesztiválzenekar Brahms első két szimfóniáját a Művészetek Palotájában. Két teljesen egyenlő prioritású félidő, két önálló, párdarabot / felvezetést nem igénylő remekmű. Brahms már 43 éves volt, mikor megjelent nyomtatásban az első szimfóniája. Mindaddig súlyos Beethoven-frusztrációban élt (hiszen ki ne érezte volna a nyomást egy ilyen mester szimfóniái után?!), és csak próbálgatta a szimfonikus zenekar adta lehetőségeket. Az 1876-os szimfóniája nem aratott osztatlan sikert, de Brahms számára felszabadulást hozott, így egy évre rá megjelentette a másodikat is. A két darab tehát teljesen azonos szerzői időszakból származik, hangulatában mégis homlokegyenest különbözőek.

A BFZ mostani koncertje egy tavaly őszi hangverseny folytatása, hiszen a zenekar szeptember 13-án Fischer Iván vezénylete alatt eljátszotta Brahms III. és IV. szimfóniáját. A mostani három koncert közül az utolsót volt szerencsém hallani, és nem tudom, mit higgyek: vajon a harmadik előadásra elfáradhat egy ilyen nívós együttes? Vagy valami más okozta a BFZ-koncerteken számomra eleddig ismeretlen hiányérzetet? Akárhogy is, aznap nem történt meg a csoda, nem kaptunk újító interpretációt. Direkt használom az újító szót, hiszen a hangversenyt úgy emlegették, mint két újító elme (ti. Brahms és Fischer) találkozása. Brahms újító mivoltát nem vonjuk kétségbe, Fischer azonban mintha nem kívánta volna kiemelni ezeket az újító mozzanatokat, illetve jóval kevesebbet adott abból a fáradhatatlan kreativitásból, amihez közönsége hozzászokhatott.

Az előadás természetesen hibátlannak nevezhető. Vagy hívjuk inkább korrektnek? Pontos belépések, precíz intonációk, ízléses vibrátók, fegyelmezett crescendo-decrescendo átmenetek, valamint a tételvégeken gyakori tutti pizzicatók szinkronitása jellemezték a zenekar játékát. Fischer Iván csendre intő színpadi jelenléte, és az ebből fakadó drámaian hatásos darab eleji be- és darab végi leintés ezúttal sem maradt el. Az első szimfóniát nyitó súlyos és sejtelmes akkordok még az említett feszült csendben gomolyogtak. Az izgalmasnak tűnő építkezés azonban idővel megakadt, és - kisebb kitörések és lírai szakaszok kivételével - az addig elért szint jellemezte a következő fél órát.

Hiányoltam a dinamikai szélsőségeket. (Bár azonnal le kell szögeznem, hogy az I. szimfónia 3. tételében egy irigylésre méltó pianóból indult el a hosszas építkezés.) Mindkét félidőben a középhangerő uralta az előadást, s bár kétségtelenül hatalmasat szólt egy-egy tutti, ezek a részek pusztán hangosak voltak, nem pedig intenzívek. Hiányzott belőlük az elszántság, a lelkesedés. És most nem arról van szó, hogy hány zenész mimikáján és testbeszédén látszik, hogy élvezi és átéli-e, amit csinál. Aznap este úgy éreztem, Fischer Iván megfékezte zenekarát, igyekezett kerülni minden stílustalannak, Brahms művészetéhez méltatlannak gondolt megoldást. A dinamikán túl ugyanerre utalt a ritmika is. A pontozott ritmusok, a pregnáns futamok és néhol a staccatók megvalósítása is biztonsági játéknak tűnt. Az apró beékelt szünetek nem váltották ki a megakasztás, a törés vagy éppen a lélegzetelállítás hatását.

Számos, nüánszokról szóló szőrszálhasogatásomból úgy tűnhet, a BFZ nem volt formában aznap. Annyiban így is van, hogy a világklasszis együttes minden hangversenyén tud valami olyan új színt hozni egy-egy mű előadásába, amelytől kiérdemli a "világklasszis" jelzőt, ezúttal azonban nem érzékeltem a Brahms-szimfóniák fischerivanizálódását. A szokásos megismételhetetlenül egyedi interpretáció helyett most egy extráktól mentes, mezei tökéletes produkciót kaptunk.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Generációk csellista példaképe: 75 éves lenne Jacqueline du Pré

Tragikusan fiatalon hunyt el, de egyetlen évtized alatt beírta nevét a legfontosabb modern előadóművészek közé. Jacqueline du Pré inspiráció sokak számára ma is, egykori hangszerén pedig magyar művész játszik.
Könyv

A Tüskevár írója volt gazdatiszt, de uszálykísérő, patkányirtó és napszámos is

Bár elsősorban ifjúsági és "állatregényíróként" emlegetik, még utóbbi köteteiben is - csak úgy mellékes könnyedséggel - zseniális emberábrázoló. 1900. január 25-én született Fekete István író.
Könyv

75 éve verték halálra az Utas és holdvilág szerzőjét

Hetvenöt éve, 1945. január 27-én halt meg Szerb Antal. 1968-ban Balfon emlékművet avattak, amelyen az író szavai olvashatók: „A szabadság nemcsak egy nemzet magánügye, hanem az egész emberiségé is.”
Klasszikus

Bionikus kesztyűben újra képes zongorázni a brazil zongoraművész

Több mint 20 év után ismét képes mindkét kezével zongorázni Joao Carlos Martins brazil zongoraművész, Johann Sebastian Bach zenéjének egyik legnevesebb előadója.
Klasszikus

Elhunyt Kraszna László klarinétművész, tanár

Halálhírét a Snétberger Zenei Tehetség Központ közölte, ahol az utóbbi években tanított. Korábban az Állami Hangversenyzenekar művésze volt, ő alapított a Budapesti Klarinétegyüttest.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Magyar és tajvani zeneműveket mutatott be Eötvös Péter alapítványa Berlinben

Berlinbe érkezett a világhírű zeneszerző és karmester, Eötvös Péter alapítványának felkérésére írt új zeneműveket bemutató nemzetközi turné, a hangversenyt múlt héten csütörtökön tartották a német főváros magyar kulturális intézetében, a Collegium Hungaricum Berlinben (CHB).
Klasszikus hír

Itt a lehetőség: felvételt hirdet a Magyar Rádió Gyermekkórusa

Nagycsoportos óvodások és általános iskolás gyermekek jelentkezését várja a magyar és külföldi zeneélet elismert énekkara.
Klasszikus portré

Generációk csellista példaképe: 75 éves lenne Jacqueline du Pré

Tragikusan fiatalon hunyt el, de egyetlen évtized alatt beírta nevét a legfontosabb modern előadóművészek közé. Jacqueline du Pré inspiráció sokak számára ma is, egykori hangszerén pedig magyar művész játszik.
Klasszikus lemez

Nicola Benedetti is fellép a Grammy-átadón

A skót hegedűművész is ott lesz január 26-án az egyik legnagyobb zenei díj átadóján. Az is lehet, hogy kap valamit.
Klasszikus hír

Bionikus kesztyűben újra képes zongorázni a brazil zongoraművész

Több mint 20 év után ismét képes mindkét kezével zongorázni Joao Carlos Martins brazil zongoraművész, Johann Sebastian Bach zenéjének egyik legnevesebb előadója.