Klasszikus

Ötven év után végre újra szól a Zeneakadémia nagyorgonája: befejezték a felújítást

2018.10.18. 10:00
Ajánlom
Felújították és eredeti helyére visszaállították a Zeneakadémia egyedülálló orgonáját, amelyet 1967 óta nem hallhatott a közönség. A különleges hangszert ünnepi koncerten avatják fel október 22-én, Liszt Ferenc születésnapján.

Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora felidézte, hogy a hangszer a karlsruhei Voit & Söhne cég műhelyében készült, együtt épült a Zeneakadémia Liszt Ferenc téri épületével és a ház ünnepélyes átadásakor játszottak rajta először 1907. május 15-én. Vigh Andrea kiemelte, hogy a világon összesen három ilyen hangszer van és a budapesti Zeneakadémiáé Magyarország elsőként épült koncerttermi orgonája, amely egyben az építők legnagyobb hangszere is volt.

A hangszer történetéről elmondta, hogy 1967-ben lebontották az orgonát és alkatrészeit a Fővárosi Művészi Kézműves Vállalat udvarán egy hullámpalából készített ideiglenes raktárban tárolták. Az orgona részeit aztán felosztották és templomi hangszerekbe, valamint két vidéki orgonába építették be azokat. Az egyiket a soproni Liszt-teremben állították fel, a másikat Győr kapta meg egy új koncertterem számára. A bontás, majd a vidéki átépítések miatt megsérült a sípanyag, szélládák, szerkezeti elemek, regiszterek semmisültek meg.

A 4 manuállal és 74 regiszterrel készített orgona felújítása a kormány 800 millió forintos támogatásával valósult meg mintegy tíz év alatt.

A szakemberek mindent elkövettek azért, hogy a sípokat újra összegyűjtsék.

Ez azért volt fontos, mert az ötvözetet, amiből a sípok eredetileg készültek, ma már nem tudják pontosan ugyanúgy előállítani. A sípok jelentős részét sikerült megtalálni és összegyűjteni, így elindulhatott a rekonstrukció.

 

 

Posted by Zeneakadémia on Tuesday, October 16, 2018

 

Kiemelte, hogy a kutatómunkának köszönhetően az orgonát az eredeti elképzeléseknek megfelelően és pontosan az eredeti állapotába állították vissza, beleértve a terem belsőépítészetét is figyelembe vevő visszaépítést. Megtartották az orgonakarzaton azt az átjárható hidat, amely eredetileg is ott volt és szépen harmonizál a teremmel.

A tíz éves, minden részletre kiterjedő rekonstrukciós munka eredményeképpen az orgonát október 22-én hallhatja ismét a közönség. Az esten négy mű szólal meg hol zenekar, hol pedig énekkar kíséretében. Liszt, Kodály, valamint Richard Strauss és Max Reger műve mellett a hangversenyen egy kortárs mű is elhangzik, az orgonista-zeneszerző Szathmáry Zsigmond erre az alkalomra írt szimfonikus orgonaversenye. Az újjáépített orgonát az ünnepi hangversenyen Fassang László, Pálúr János, Ruppert István és Szabó Balázs szólaltatja meg a Zeneakadémia Alma Mater Kórusa és Szimfonikus Zenekara közreműködésével, Madaras Gergely és Somos Csaba vezényletével.

A rektor felidézte, hogy 1907-ben Antalffy Zsiross Dezső szólaltatta meg először az orgonát, aki növendékként is látta, hogy ez a hangszer milyen fantasztikus vívmányokkal bír és mennyire modern.

Most pedig Szabó Balázs volt az, aki utat tört, felkutatta a sípokat és Fassang Lászlóval együtt szakértőként működött együtt a rekonstrukciót végző mesteremberekkel és cégekkel.

Vigh Andrea kitért arra is, hogy a hangszer felavatása után az orgonatanárok is hangverseny-sorozatot indítanak, amelyben Antalffy művei is elhangzanak.

orgona-darabos-gyorgy-870-095828.jpg

A Zeneakadémia orgonája (Fotó/Forrás: Darabos György / Zeneakadémia)

A megújult orgonát jellemezve Vigh Andrea kiemelte: olyan gépezeteket és technikai megoldásokat tudtak visszaépíteni bele, ami bársonyos, puha, kerek hangzást hoz létre. Sokszínű, fantasztikus regisztrációs lehetőségeket tartalmazó orgona épült, megtartva az eredeti játszóasztalt is, ami nagyon légies, a regiszterkapcsolók pedig piros-fehér-zölddel vannak jelölve. Az egyenletes szélellátást biztosító gépezetnek köszönhetően a legerősebb és a leghalkabb hangok is azonos szépséggel és intenzitással tudnak megszólalni.

Vigh Andrea szerint az oktatásra hatalmas hatást fog gyakorolni, hogy a fiatalok olyan hangszeren játszhatnak, amely nemcsak a regisztrációkkal, a hangszínekkel, hanem a technikai újdonságokkal is megismerteti őket. „Ha egy hangszer ilyen briliánsan épül föl, az kihat a zenei képzelőerőre és a zenei megformálásra is” – mutatott rá, hozzátéve: ez olyan zeneiségre inspirálja majd a fiatalokat, ami egyedülálló és többek között ebben rejlik ennek az orgonának a felbecsülhetetlen értéke.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Egy világrend utolsó pillanata – szubjektív gondolatok a Gurre-dalok kapcsán

Habár a Magyar Állami Operaház kommunikációja mindvégig az optimizmus hangját ütötte meg az Erkel Színháztól vett búcsú alkalmából, szimbolikus jelentőséget kapott a tény, hogy épp Arnold Schönberg monumentális opuszát, a Gurre-dalokat adták elő.
Klasszikus

Tág keretek között mozog a Zeneakadémia rektori pályázati kiírása

Az intézmény vezetésére március 17-ig lehet jelentkezni, a pályázatokat május 15-ig bírálják el. Sajtóértesülések két főbb jelöltet prognosztizálnak.
Vizuál

„Jót tesz nekünk, ha rácsodálkozunk a világra” – elstartolt a jubileumi Berlinale

Több mint egy héten keresztül Berlinre figyel a nemzetközi filmélet: a világ egyik legrangosabb A-kategóriás szemléje a hétvégén startolt el, a fesztivált Tom Tykwer új rendezése nyitotta meg, de bemutatták Burhan Qurbani új alkotását is, amelyben a III. Richárd történetét ültette át a jelenbe.
Színház

Bejelentés: Novák János támogatja Zalán János művészi koncepcióját

A Kolibri Színház oldalán jelent meg Zalán János és Novák János február 17-én kelt levele, amelyben az intézményt március elsejétől vezető új igazgató arról ír, nem változik a Kolibri profilja, amire az alapító támogatása a garancia. Zalán február 19-én találkozik a társulattal.
Vizuál

Presser Gábor és Parti Nagy Lajos nyitja meg a Godot Intézet új kiállítását

A Godot Intézet különleges megnyitóestre készül: február 28-án Presser Gábor játszik zongorán, és Parti Nagy Lajos gondolatai kísérik végig a látogatókat Szüts Miklós és Vojnich Erzsébet megindító festészeti világán.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Tág keretek között mozog a Zeneakadémia rektori pályázati kiírása

Az intézmény vezetésére március 17-ig lehet jelentkezni, a pályázatokat május 15-ig bírálják el. Sajtóértesülések két főbb jelöltet prognosztizálnak.
Klasszikus beszámoló

Egy világrend utolsó pillanata – szubjektív gondolatok a Gurre-dalok kapcsán

Habár a Magyar Állami Operaház kommunikációja mindvégig az optimizmus hangját ütötte meg az Erkel Színháztól vett búcsú alkalmából, szimbolikus jelentőséget kapott a tény, hogy épp Arnold Schönberg monumentális opuszát, a Gurre-dalokat adták elő.
Klasszikus hír

Bayreuthban is koncertezik a Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar

Az együttes ausztriai és bajorországi turnéra indul Mahler 4. szimfóniájával a tél végén, míg júliusban a német zenei központban játsszák a Mendelsshon testvérek műveit.
Klasszikus gyász

Elhunyt Zimán János hegedűművész

Fájdalmas veszteség érte a Szegedi Szimfonikus Zenekart: február 11-én tragikus hirtelenséggel elhunyt Zimán János, a zenekar második hegedű szólamának szólamvezetője – adta hírül az együttes. A művész hatvanhat évet élt.
Klasszikus ajánló

Szenvedélyes olasz melódiákkal tér vissza Budapestre Vittorio Grigolo

Olasz dalesttel készül operaházi bemutatkozására Vittorio Grigolo. A világhírű olasz tenor partnere a Sztárestek zongorával című sorozat február 16-i estjén Cristiano Manzoni zongoraművész lesz.