Klasszikus

Ötven év után végre újra szól a Zeneakadémia nagyorgonája: befejezték a felújítást

2018.10.18. 10:00
Ajánlom
Felújították és eredeti helyére visszaállították a Zeneakadémia egyedülálló orgonáját, amelyet 1967 óta nem hallhatott a közönség. A különleges hangszert ünnepi koncerten avatják fel október 22-én, Liszt Ferenc születésnapján.

Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora felidézte, hogy a hangszer a karlsruhei Voit & Söhne cég műhelyében készült, együtt épült a Zeneakadémia Liszt Ferenc téri épületével és a ház ünnepélyes átadásakor játszottak rajta először 1907. május 15-én. Vigh Andrea kiemelte, hogy a világon összesen három ilyen hangszer van és a budapesti Zeneakadémiáé Magyarország elsőként épült koncerttermi orgonája, amely egyben az építők legnagyobb hangszere is volt.

A hangszer történetéről elmondta, hogy 1967-ben lebontották az orgonát és alkatrészeit a Fővárosi Művészi Kézműves Vállalat udvarán egy hullámpalából készített ideiglenes raktárban tárolták. Az orgona részeit aztán felosztották és templomi hangszerekbe, valamint két vidéki orgonába építették be azokat. Az egyiket a soproni Liszt-teremben állították fel, a másikat Győr kapta meg egy új koncertterem számára. A bontás, majd a vidéki átépítések miatt megsérült a sípanyag, szélládák, szerkezeti elemek, regiszterek semmisültek meg.

A 4 manuállal és 74 regiszterrel készített orgona felújítása a kormány 800 millió forintos támogatásával valósult meg mintegy tíz év alatt.

A szakemberek mindent elkövettek azért, hogy a sípokat újra összegyűjtsék.

Ez azért volt fontos, mert az ötvözetet, amiből a sípok eredetileg készültek, ma már nem tudják pontosan ugyanúgy előállítani. A sípok jelentős részét sikerült megtalálni és összegyűjteni, így elindulhatott a rekonstrukció.

 

 

Posted by Zeneakadémia on Tuesday, October 16, 2018

 

Kiemelte, hogy a kutatómunkának köszönhetően az orgonát az eredeti elképzeléseknek megfelelően és pontosan az eredeti állapotába állították vissza, beleértve a terem belsőépítészetét is figyelembe vevő visszaépítést. Megtartották az orgonakarzaton azt az átjárható hidat, amely eredetileg is ott volt és szépen harmonizál a teremmel.

A tíz éves, minden részletre kiterjedő rekonstrukciós munka eredményeképpen az orgonát október 22-én hallhatja ismét a közönség. Az esten négy mű szólal meg hol zenekar, hol pedig énekkar kíséretében. Liszt, Kodály, valamint Richard Strauss és Max Reger műve mellett a hangversenyen egy kortárs mű is elhangzik, az orgonista-zeneszerző Szathmáry Zsigmond erre az alkalomra írt szimfonikus orgonaversenye. Az újjáépített orgonát az ünnepi hangversenyen Fassang László, Pálúr János, Ruppert István és Szabó Balázs szólaltatja meg a Zeneakadémia Alma Mater Kórusa és Szimfonikus Zenekara közreműködésével, Madaras Gergely és Somos Csaba vezényletével.

A rektor felidézte, hogy 1907-ben Antalffy Zsiross Dezső szólaltatta meg először az orgonát, aki növendékként is látta, hogy ez a hangszer milyen fantasztikus vívmányokkal bír és mennyire modern.

Most pedig Szabó Balázs volt az, aki utat tört, felkutatta a sípokat és Fassang Lászlóval együtt szakértőként működött együtt a rekonstrukciót végző mesteremberekkel és cégekkel.

Vigh Andrea kitért arra is, hogy a hangszer felavatása után az orgonatanárok is hangverseny-sorozatot indítanak, amelyben Antalffy művei is elhangzanak.

orgona-darabos-gyorgy-870-095828.jpg

A Zeneakadémia orgonája (Fotó/Forrás: Darabos György / Zeneakadémia)

A megújult orgonát jellemezve Vigh Andrea kiemelte: olyan gépezeteket és technikai megoldásokat tudtak visszaépíteni bele, ami bársonyos, puha, kerek hangzást hoz létre. Sokszínű, fantasztikus regisztrációs lehetőségeket tartalmazó orgona épült, megtartva az eredeti játszóasztalt is, ami nagyon légies, a regiszterkapcsolók pedig piros-fehér-zölddel vannak jelölve. Az egyenletes szélellátást biztosító gépezetnek köszönhetően a legerősebb és a leghalkabb hangok is azonos szépséggel és intenzitással tudnak megszólalni.

Vigh Andrea szerint az oktatásra hatalmas hatást fog gyakorolni, hogy a fiatalok olyan hangszeren játszhatnak, amely nemcsak a regisztrációkkal, a hangszínekkel, hanem a technikai újdonságokkal is megismerteti őket. „Ha egy hangszer ilyen briliánsan épül föl, az kihat a zenei képzelőerőre és a zenei megformálásra is” – mutatott rá, hozzátéve: ez olyan zeneiségre inspirálja majd a fiatalokat, ami egyedülálló és többek között ebben rejlik ennek az orgonának a felbecsülhetetlen értéke.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Ez az időszak próbatétel, nem büntetés

Kokas Katalin és Kelemen Barnabás nagycsaládi körben töltik az önkéntes izoláció idejét: fiuk, Gáspár oktatóvideókat készít, ők Leclair-műveket tanulnak. Ez az időszak próbatétel és kihívás, mondják.
Klasszikus

Az interneten közvetítik a János-passiót a lipcsei Tamás-templomból

A koronavírus-járvány ellenére fel fog csendülni Johann Sebastian Bach János-passiója a lipcsei Tamás-templomban nagypénteken, az eseményt az interneten élőben közvetítik, és együtt éneklésre biztatják a nézőket.
Plusz

„A legelsők közt omlott össze és az utolsó lesz, ami talpra áll” – válságban a magyar zeneipar 

A hazai könnyűzene és azt működtető zeneipar szinte a járvány első pillanatában leállt és lefagyott. Koncertek, turnék, fesztiválok maradnak el, egy teljes iparág maradt az egyik pillanatról a másikra munka és bevétel nélkül, s persze a kreativitás terepei is beszűkültek és átalakultak. Zenészeket és zeneipari embereket – szervezőket, menedzsereket, sajtósokat, újságírókat – kérdeztünk arról, hogy mi történik velük most, hogyan élik meg a járványidőszakot és a válságot.
Színház

Gálvölgyi János: „Nem engedheti el magát az ember”

Azt mondja Gálvölgyi János, a korlátozás világában sem engedheti el magát, s ha most bármelyik reggel kapna egy telefont, hogy este előadása van, nem kezdene el kapkodni, készen állna. Interjúnkban arról is beszél, a színháznak az online tér igazából a karantén.
Vizuál

A népharag miatt nem pótolta a Milói Vénusz karjait a Louvre restaurátora

A karokon kívül ékszerek és festék is volt eredetileg a szobron. Kétszáz éve, 1820. április 8-án fedezte fel az alkotást egy földműves.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Passiók, minden mennyiségben!

A húsvéti ünnepek alatt Johann Sebastian Bach több műve is felcsendül az online térben. A Máté-passiót a Concertgebouw Zenekar szólaltatja meg, a János-passiót pedig két előadásban is élvezhetjük.
Klasszikus hír

Az interneten közvetítik a János-passiót a lipcsei Tamás-templomból

A koronavírus-járvány ellenére fel fog csendülni Johann Sebastian Bach János-passiója a lipcsei Tamás-templomban nagypénteken, az eseményt az interneten élőben közvetítik, és együtt éneklésre biztatják a nézőket.
Klasszikus portré

A japán, akit szívébe zárt Magyarország: 80 éves Kobajasi Kenicsiró

Április 9-én ünnepli 80. születésnapját Kobajasi Kenicsiró japán karmester, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar örökös elnök-karnagya, a Magyar Televízió I. Nemzetközi Karmesterversenyének győztese.
Klasszikus Művészi szabadság

Ez az időszak próbatétel, nem büntetés

Kokas Katalin és Kelemen Barnabás nagycsaládi körben töltik az önkéntes izoláció idejét: fiuk, Gáspár oktatóvideókat készít, ők Leclair-műveket tanulnak. Ez az időszak próbatétel és kihívás, mondják.
Klasszikus Hangszertár

Gyakran ismételt kérdések a hárfáról – Razvaljajeva Anasztázia válaszol

Új sorozatunkban, amelynek címe: Hangszertár, zenekari művészeket és szólistákat kértünk arra, mutassák be szakmájuk legfontosabb eszközét. Razvaljajeva Anasztázia a klasszikus zenei színtér egyik legizgalmasabb hangszerese. Egyértelmű volt, hogy ha hárfáról van szó, hozzá kell fordulnunk.