Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora felidézte, hogy a hangszer a karlsruhei Voit & Söhne cég műhelyében készült, együtt épült a Zeneakadémia Liszt Ferenc téri épületével és a ház ünnepélyes átadásakor játszottak rajta először 1907. május 15-én. Vigh Andrea kiemelte, hogy a világon összesen három ilyen hangszer van és a budapesti Zeneakadémiáé Magyarország elsőként épült koncerttermi orgonája, amely egyben az építők legnagyobb hangszere is volt.
A hangszer történetéről elmondta, hogy 1967-ben lebontották az orgonát és alkatrészeit a Fővárosi Művészi Kézműves Vállalat udvarán egy hullámpalából készített ideiglenes raktárban tárolták. Az orgona részeit aztán felosztották és templomi hangszerekbe, valamint két vidéki orgonába építették be azokat. Az egyiket a soproni Liszt-teremben állították fel, a másikat Győr kapta meg egy új koncertterem számára. A bontás, majd a vidéki átépítések miatt megsérült a sípanyag, szélládák, szerkezeti elemek, regiszterek semmisültek meg.
A 4 manuállal és 74 regiszterrel készített orgona felújítása a kormány 800 millió forintos támogatásával valósult meg mintegy tíz év alatt.
A szakemberek mindent elkövettek azért, hogy a sípokat újra összegyűjtsék.
Ez azért volt fontos, mert az ötvözetet, amiből a sípok eredetileg készültek, ma már nem tudják pontosan ugyanúgy előállítani. A sípok jelentős részét sikerült megtalálni és összegyűjteni, így elindulhatott a rekonstrukció.
Posted by Zeneakadémia on Tuesday, October 16, 2018
Kiemelte, hogy a kutatómunkának köszönhetően az orgonát az eredeti elképzeléseknek megfelelően és pontosan az eredeti állapotába állították vissza, beleértve a terem belsőépítészetét is figyelembe vevő visszaépítést. Megtartották az orgonakarzaton azt az átjárható hidat, amely eredetileg is ott volt és szépen harmonizál a teremmel.
A tíz éves, minden részletre kiterjedő rekonstrukciós munka eredményeképpen az orgonát október 22-én hallhatja ismét a közönség. Az esten négy mű szólal meg hol zenekar, hol pedig énekkar kíséretében. Liszt, Kodály, valamint Richard Strauss és Max Reger műve mellett a hangversenyen egy kortárs mű is elhangzik, az orgonista-zeneszerző Szathmáry Zsigmond erre az alkalomra írt szimfonikus orgonaversenye. Az újjáépített orgonát az ünnepi hangversenyen Fassang László, Pálúr János, Ruppert István és Szabó Balázs szólaltatja meg a Zeneakadémia Alma Mater Kórusa és Szimfonikus Zenekara közreműködésével, Madaras Gergely és Somos Csaba vezényletével.
A rektor felidézte, hogy 1907-ben Antalffy Zsiross Dezső szólaltatta meg először az orgonát, aki növendékként is látta, hogy ez a hangszer milyen fantasztikus vívmányokkal bír és mennyire modern.
Most pedig Szabó Balázs volt az, aki utat tört, felkutatta a sípokat és Fassang Lászlóval együtt szakértőként működött együtt a rekonstrukciót végző mesteremberekkel és cégekkel.
Vigh Andrea kitért arra is, hogy a hangszer felavatása után az orgonatanárok is hangverseny-sorozatot indítanak, amelyben Antalffy művei is elhangzanak.
A Zeneakadémia orgonája (Fotó/Forrás: Darabos György / Zeneakadémia)
A megújult orgonát jellemezve Vigh Andrea kiemelte: olyan gépezeteket és technikai megoldásokat tudtak visszaépíteni bele, ami bársonyos, puha, kerek hangzást hoz létre. Sokszínű, fantasztikus regisztrációs lehetőségeket tartalmazó orgona épült, megtartva az eredeti játszóasztalt is, ami nagyon légies, a regiszterkapcsolók pedig piros-fehér-zölddel vannak jelölve. Az egyenletes szélellátást biztosító gépezetnek köszönhetően a legerősebb és a leghalkabb hangok is azonos szépséggel és intenzitással tudnak megszólalni.
Vigh Andrea szerint az oktatásra hatalmas hatást fog gyakorolni, hogy a fiatalok olyan hangszeren játszhatnak, amely nemcsak a regisztrációkkal, a hangszínekkel, hanem a technikai újdonságokkal is megismerteti őket. „Ha egy hangszer ilyen briliánsan épül föl, az kihat a zenei képzelőerőre és a zenei megformálásra is” – mutatott rá, hozzátéve: ez olyan zeneiségre inspirálja majd a fiatalokat, ami egyedülálló és többek között ebben rejlik ennek az orgonának a felbecsülhetetlen értéke.
hírlevél
