Klasszikus

Ötven éve hunyt el Kodály Zoltán

2017.03.06. 10:10
Ajánlom
Népdalgyűjtő utak, barátság Bartókkal, a Háry János, relatív szolmizáció. Annyi minden jut eszünkbe Kodály nevét hallva. És még mindig van felfedeznivaló ebben a páratlan életműben.
Emlékszem, amikor a 333 olvasógyakorlatot először a kezemben tartottam szolfézsórán. Nem tűnt túl izgalmasnak, a kötet viseltes is volt, ráadásul szöveg sem volt a kotta alá írva. Enyhe rosszallással tekintettem fel a falon függő Kodály-képre. Ő meg bölcs szelídséggel nézett vissza rám (úgy volt az arca megrajzolva). Aztán az énekkönyvben felfedeztem néhány, a szívemnek különösen kedves népdalt, ami alá ez volt kanyarítva: „Kodály Zoltán gyűjtése” – és arra gondoltam, hogy ezt nem ismerhetném, ha nem lett volna ez a kedves, szakállas öregúr.
Kodály Zoltán 1930s

Kodály Zoltán 1930s

A 20. századi magyar zene fontos eseményei Kodály nevéhez fűződnek. 1905-ben megismerkedett Bartókkal, a két fiatal pedig kötelességként folytatták az előző generáció népdalgyűjtőinek munkáját. Miközben Bartók zeneszerzői fejlődése jól követhető, Kodály észrevétlen árnyékként tűnt fel tehetségével: „Egyszerre mint kész, kiforrott művész jelent meg a pódiumon cselló-zongoraszonátájával, vonósnégyesével és zongoradarabjaival” – írta róla Csáth Géza 1910-ben a Nyugat hasábjain. Csáth már ekkor jól ismeri fel a két művész különbségét: miközben Bartók radikális újító, Kodály összegző művész. Nem olyan progresszív, "ellenben a füle, a meghallásai, a mód ahogyan a magyar faji ízt elkeveri a muzsikájában, óvakodva minden közönségességtől, a zenéjének előkelő, fölényes és komoly stílusa: közös a Bartókéval."

Az 1918-as polgári forradalom idején a Zeneakadémia aligazgatója volt, a következő évben a zenei direktórium elnöke volt. Ennélfogva néhány évig mellőzött szerzővé vált, de 1923-ban a Buda és Pest egyesítésének évfordulójára komponált Psalmus Hungaricus újra a legnagyobbak közé emelte. Hamarosan bemutatták a Háry Jánost, nem csak itthon, a milánói Scalában is. Világszerte ismerték és becsülték,

Casals, Toscanini, Menuhin és Sosztakovics barátjuknak mondták. Kodály azonban nem vált meg Magyarországtól,

mindvégig itthon maradt, feleségével, Emmával bujkálva vészelték át a nácik rémuralmát.

Monique de la Bruchollerie francia zongoraművésznő és Kodály Zoltán 1960-ban

Monique de la Bruchollerie francia zongoraművésznő és Kodály Zoltán 1960-ban (Fotó/Forrás: FORTEPAN)

1945-ben a Missa brevis volt a háború utáni Budapest első zenei bemutatója, a mostoha körülmények miatt az Operaház ruhatárában. Három évvel később Kodály megkapta első Kossuth-díját. Sérthetetlen volt a Rákosi-korszakban és az volt Kádár ideje alatt is. Illyés Gyulával együtt utasította el a felkérést egy új magyar himnusz írására („Meg van az már írva” – ezt mondta az író). Kodály azt kérte Kádártól, amit megkaphatott: hetente eggyel több énekórát az iskolákban. Utolsó éveiben elhalmozták tisztségekkel – felsorolni is hosszú lenne őket –, 1947-50 között az Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt, 1960-ban az oxfordi egyetem díszdoktorává avatták. 

Kodály hitt abban, hogy a zene jobbá teheti az embereket, jobbá tehet egy nemzetet.

Szigorú volt, minden téren a maximumra törekedett. Idős napjaiban sem hanyagolta el napi sétáit, szűkszavú volt, de kifogyhatatlan gyakorlati és zenei tanácsokból. „Volt, hogy a Lukács uszodában találkoztam vele, ahova rendszeresen járt úszni, de többször mutatott nekem tornagyakorlatokat is” – emlékezett vissza Vásáry Tamás, aki húsz évesen lett a tanársegédje. Perényi Miklós felidézte, hogy Kodály arra biztatta, végezzen fekvőtámaszokat a jó fizikai kondíció megtartása érdekében, amiket aztán be is mutatott a csellistának.

Az ötvenes évek jelentős részét gyengélkedő feleségének, Sándor Emmának szentelte.

Az asszony nem csak szerelmese, hanem barátja, legfőbb bizalmasa és titkárnője is volt, akivel mindvégig magázódtak.

Emma halála után Kodály még egyszer szerelmes lett: hetvenhetedik születésnapja után két nappal a tizenkilenc éves Péczely Saroltával esküdött meg. Kodály nyolcvanötödik évében hunyt el 1967. március 6-án. A MTA aulájában felállított ravatalához tízezrek zarándokoltak el, a Farkasréti temető megtelt a gyászolókkal az öt nappal később tartott szertartáson.

Az alábbi felvételen Kodály egyik tanítványa, Doráti Antal vezényli a Páva-variációkat a Philharmonia Hungarica élén.

Az évforduló kapcsán összegyűjtöttünk néhány történetet Kodályról. Olvasson tovább!
Anekdotázva emlékezünk Kodályra

Kapcsolódó

Anekdotázva emlékezünk Kodályra

Talán nincs még egy zeneszerző, akiről annyi anekdota keringene, mint róla. Ötven éve hunyt el a mester, néhány kevésbé ismert történettel emlékezünk rá.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Káel Csaba lesz Andy Vajna utódja

A Kormányinfón árulta el Gulyás Gergely az új filmügyi kormánybiztos személyét.
Vizuál

A nap, amikor a Balatonnál nyaraló keletnémetekből nyugatnémetek lettek

A határnyitás és előzményeinek fényképes dokumentumai a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában.
Jazz/World

A növények „énekéből” csinált zenét ez a férfi

Mit mondanának a növények, ha beszélni tudnának? Ismerd meg a kaliforniai Nico Georist, aki két évet töltött a növényvilág nyelvének megfejtésével egy olyan technológia segítségével, amely a növények rezgéseit zenévé változtatja.
Könyv

Mesekönyv segít feldolgozni a legrázósabb témákat is

Válás, halál, internet, egy barátság dinamikája – Shona Innes könyvei kisgyerekeknek segítenek megbirkózni a felnőtteknek is nehezen emészthető kérdésekkel. A klinikai pszichológus szerző nemrég Magyarországon járt, hogy személyesen is meglátogassa kötetei illusztrátorát, Agócs Íriszt.
Plusz

„Valahányszor elmegyek az épület előtt, mindig megdobog a szívem”

Madarassy István Kossuth-díjas ötvös- és szobrászművész a Pesti Vigadó földszintjén található csillárok megálmodója. A világítótestek megszületésének és létrehozásának körülményeiről kérdeztük.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Pécsi barangolások a Partitúra stábjával

A nyári ismétlő részek utolsó állomásaként Miklósa Erika és Batta András kulturális országjáró műsora a Dunántúl legnagyobb városába, Pécsre látogat. Az adás augusztus 25-én vasárnap, 13.25 órától tekinthető meg a Duna Televízióban.
Klasszikus videó

A budapesti éjszakában csendül fel Gershwin Kék rapszódiája Kohán István videoklipjében

Kohán István és Kohán István klarinétja is felcsendül abban a kisfilmben, amelynek főszereplője a Kék rapszódia egy budapesti pinceklubban.
Klasszikus ajánló

Éjszaka még az ékszerek is varázslatosabbak

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása augusztus 24-én lesz hallható a 92.1-en, benne interjú Börcsök Annával, Deák Andreával, Hont Angélával és ifj. Kovács Antallal.
Klasszikus ajánló

Fischer Ivánnal a címlapon kezdi az évadot a Fidelio

Az ingyenes programmagazin évadkezdő számában az eseménynaptár mellett többek között interjút talál Láng Annamária színésszel, Ron Howard filmrendezővel, Várallyay Petra hegedűművésszel, Bán Zsófia íróval, illetve a címlapon szereplő Fischer Ivánnal. Lapozzon bele online!
Klasszikus kritika

Egzotikus és visszatérő vendégek Kaposváron – Kaposfest-napló 2.

A Kaposfest utolsó három napjáról szól alábbi írásunk: Brahmstól a Bolyi Soul és Gospel Kórusig haladt a fesztivál zenei programja.