Klasszikus

Ötven éve hunyt el Lajtha

2013.02.16. 20:21
Ajánlom
Lajtha László Kossuth-díjas zeneszerző, népzenekutató, népdalgyűjtő1963. február 16-án halt meg. PORTRÉ

1892. június 30-án született Budapesten jómódú és művelt polgárcsaládban. Másfél éves korában kezdett olvasni, hatévesen a zongorázni, hétévesen komponálni. Bartók és Kodály példájára kezdte a népdalgyűjtést, a nála egy évtizeddel idősebb két komponista 17 évesen fogadta munkatársául. A budapesti Zeneakadémián végzett, közben közgazdaságtani doktorátust is szerzett, majd Lipcsében, Genfben és Párizban folytatta zenei tanulmányait. A francia fővárosban töltött évei meghatározóak voltak: zeneművészete sajátos ötvözete a magyar és francia hatásoknak, ezért is nevezik a "legfranciásabb magyar zeneszerzőnek". Debussy és Ravel volt példaadó számára, zenei nyelvezete kialakulásában Bach és Mozart muzsikája is hatott rá.

Huszonegy évesen a Magyar Nemzeti Múzeum hangszergyűjteményének őre lett, ekkor született első, a Des esquisses d'un musicien (Egy muzsikus vázlatai) című zeneműve. Az első világháborúban a fronton szolgált, 1919-ben kezdett tanítani. 1924-től a Nemzeti Múzeum népzenei osztályán dolgozott. 1928-ban második vonósnégyesének párizsi premierje után Elisabeth Coolidge amerikai mecénás jelentős összegért rendelt tőle újabb kvartettet. A következő évtől kultúrdiplomáciai tevékenységet is végzett, Bartókkal együtt a Népszövetség Szellemi Együttműködési Intézetében, majd a Népművészeti és Népi Hagyományok Bizottságában dolgozott.

Elévülhetetlen érdemeket szerzett a népdalgyűjtésben. Erdélyben, a Felvidéken és a Nyugat-Dunántúlon közel kétezer népdalt gyűjtött össze, az elsők között rögzítette a dallamokat magnetofonnal, és jegyezte le tudományos pontossággal a népi hangszeregyüttesek muzsikáját. Monográfiákat szentelt egy-egy vidék népzenéjének (Széki gyűjtés, Sopron megyei virrasztó énekek), sokat kutatta a cigányok zenéjét. Ő ismerte fel az egyes népdaltípusok és az egyházi zene, főleg a gregorián rokonságát. Népdalfeldolgozásaiban csak saját gyűjtésű dallamhoz nyúlt, mert azt vallotta, hogy azzal tud leginkább azonosulni.

1945-49 között a Nemzeti Zenede igazgatója, másfél évig a Rádió zenei vezetője volt. 1947-48-ban Londonban élt és dolgozott (többek közt filmzenét írt), részt vett az UNESCO védnöksége alatt működő, londoni székhelyű Nemzetközi Népzenei Tanács megalakításában, és haláláig a vezetőség tagja volt. Hazatérése után állásától megfosztották, évekre egzisztenciálisan ellehetetlenítették. A Kossuth-díjat 1951-ben kapta népzenekutatói munkásságáért; a kitüntetést először nem akarta elfogadni, majd mégis átvette és a pénzt szétosztotta a nála is szegényebbek és megalázottabbak között. Franciaországban, ahol sokáig ismertebb volt, mint hazájában, 1955-ben első magyarként választották a Francia Művészeti Akadémia tagjává, a hatóságok kiutazását még ekkor sem engedélyezték.

Közel száz művet írt, kilenc szimfóniája közül a hetedik az 1956-os forradalom zenei tablója. Komponált vonósnégyeseket, vígoperát (A kék kalap), balettzenét, misét, kamara- és kórusműveket. Korának egyik legnagyobb hangszerelő művésze és kiemelkedő zenepedagógusa is volt, miként úttörő a néptánckutatás terén is. A táncokat a koreográfia lejegyzése mellett filmen is rögzítette. Olyan kortársaival állt ismeretségben, mint Paul Valéry francia költő, Nadia Boulanger zenepedagógus, Mauric Ravel, Arthur Honegger és Szergej Prokofjev zeneszerző. A polihisztor Lajtha rajongott az irodalomért és a képzőművészetért, emellett szenvedélyesen érdeklődött a csillagászat és a fizika iránt is.

1963. február 16-án halt meg Budapesten szívinfarktus következtében. Zeneszerzői és népdalgyűjtői hagyatékát a budapesti Hagyományok Háza gondozza. 1995-ben nevét viselő díjat alapítottak zenei ismeretterjesztő, zenekritikai és előadó-művészeti területen a rádióműsorokban végzett, kimagasló teljesítmények elismerésére. 2001-ben posztumusz Magyar Örökség Díjat kapott. A tavalyi, születése 120. évfordulóján rendezett Lajtha-emlékév keretében az általa vezetett népzenekutató és -gyűjtő csoport munkásságát mutatta be a Néprajzi Múzeum kiállítása. A Művészetek Palotájának Lajtha-emlékkiállítása néhány napja zárult.

Halálának ötvenedik évfordulójára is méltón emlékeznek: január 24-én volt az ősbemutatója A négy isten ligete című balettjének a Müpában. Február 16-án konferenciát és hangversenyt szerveznek az MTA Zenetudományi Intézetében, és megnyílik emlékszobája, ahol bútorait, zongoráját, könyvtárát és személyes tárgyait lehet megtekinteni.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Hiphopra gyúrja a zongorát, és kavicsot dob a klasszikus zene állóvizébe

Chloe Flower az idei Grammy-gálán tűnt fel, most pedig leszerződtette a Sony. Nem, nem klasszikus zenész a szó szoros értelmében, de a hiphopban is előny lehet, ha egy zongoraművész a Juilliard Schoolban tanult.
Vizuál

14 érdekesség Rembrandt épp restaurálás alatt álló Éjjeli őrjáratáról

A Rijks Múzeum július elején megkezdte a festmény nyílt színi restaurálását. A projektet online és a helyszínen is nyomon követhetik az érdeklődők. Ennek apropóján összegyűjtöttünk néhány izgalmas tényt a képről.
Zenés színház

Ezek Renée Fleming kedvenc szopránáriái

Az egyik legnépszerűbb amerikai operaénekes, Renée Fleming hat kedves áriáját gyűjtötte össze. Meglepő, de hiányzik egy nagyon fontos darab a listáról.
Klasszikus

Egy este a hangszerek királynőjével: jön az Orgonák Éjszakája

Első alkalommal lesz olyan, hogy Orgonák Éjszakája. Mégpedig július 20-án, országszerte, és a Filharmónia Magyarország szervezésében.
Jazz/World

Ez Amerika egyik legjelentősebb hegedűkollekciója, mégis fel fogják darabolni

David Bromberg 263 historikus értékű hegedűjét tudósoknak, hangszerészeknek kellene tanulmányozni, de az amerikai Library of Congress nem akarja megvenni a gyűjteményt. Pedig megígérték.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Holnap kezdődik a Fesztivál Akadémia a Zeneakadémián

A Budapest legszebb helyszínein július 20. és 28. között zajló kamarazenei fesztiválon hét esti nagy koncert, mesterkurzusok, ingyenes előadások, nemzetközi hegedűverseny és számtalan kísérőprogram várja az érdeklődőket.
Klasszikus ajánló

Mélyreható érzések a Vajdahunyadvárban!

A Budapesti Vonósok idén is különleges műsorral készül a Vajdahunyadvári Nyári Zenei Fesztiválra. Július 25-án egy érzelemgazdag koncertet hallhatunk a világszínvonalú kamarazenekartól a Vajdahunyadvár reneszánsz kertjében.
Klasszikus magazin

Hiphopra gyúrja a zongorát, és kavicsot dob a klasszikus zene állóvizébe

Chloe Flower az idei Grammy-gálán tűnt fel, most pedig leszerződtette a Sony. Nem, nem klasszikus zenész a szó szoros értelmében, de a hiphopban is előny lehet, ha egy zongoraművész a Juilliard Schoolban tanult.
Klasszikus ajánló

Sok Bachot hallhat majd a Veszprémi Régizenei Napokon

Idén is a veszprémvölgyi jezsuita templom lesz a Veszprémi Régizenei Napok helyszíne, ami július 22-én kezdődik, és hat napon át tart.
Klasszikus ajánló

Beethoven Tajvanon

Tajpeji zenekar érkezik a Duna Palotába, hogy Beethoven Sors-szimfóniája mellett klasszikus tajvani zeneszerzők műveiből játszanak.