Klasszikus

Ötven éve hunyt el Lajtha

2013.02.16. 20:21
Ajánlom
Lajtha László Kossuth-díjas zeneszerző, népzenekutató, népdalgyűjtő1963. február 16-án halt meg. PORTRÉ

1892. június 30-án született Budapesten jómódú és művelt polgárcsaládban. Másfél éves korában kezdett olvasni, hatévesen a zongorázni, hétévesen komponálni. Bartók és Kodály példájára kezdte a népdalgyűjtést, a nála egy évtizeddel idősebb két komponista 17 évesen fogadta munkatársául. A budapesti Zeneakadémián végzett, közben közgazdaságtani doktorátust is szerzett, majd Lipcsében, Genfben és Párizban folytatta zenei tanulmányait. A francia fővárosban töltött évei meghatározóak voltak: zeneművészete sajátos ötvözete a magyar és francia hatásoknak, ezért is nevezik a "legfranciásabb magyar zeneszerzőnek". Debussy és Ravel volt példaadó számára, zenei nyelvezete kialakulásában Bach és Mozart muzsikája is hatott rá.

Huszonegy évesen a Magyar Nemzeti Múzeum hangszergyűjteményének őre lett, ekkor született első, a Des esquisses d'un musicien (Egy muzsikus vázlatai) című zeneműve. Az első világháborúban a fronton szolgált, 1919-ben kezdett tanítani. 1924-től a Nemzeti Múzeum népzenei osztályán dolgozott. 1928-ban második vonósnégyesének párizsi premierje után Elisabeth Coolidge amerikai mecénás jelentős összegért rendelt tőle újabb kvartettet. A következő évtől kultúrdiplomáciai tevékenységet is végzett, Bartókkal együtt a Népszövetség Szellemi Együttműködési Intézetében, majd a Népművészeti és Népi Hagyományok Bizottságában dolgozott.

Elévülhetetlen érdemeket szerzett a népdalgyűjtésben. Erdélyben, a Felvidéken és a Nyugat-Dunántúlon közel kétezer népdalt gyűjtött össze, az elsők között rögzítette a dallamokat magnetofonnal, és jegyezte le tudományos pontossággal a népi hangszeregyüttesek muzsikáját. Monográfiákat szentelt egy-egy vidék népzenéjének (Széki gyűjtés, Sopron megyei virrasztó énekek), sokat kutatta a cigányok zenéjét. Ő ismerte fel az egyes népdaltípusok és az egyházi zene, főleg a gregorián rokonságát. Népdalfeldolgozásaiban csak saját gyűjtésű dallamhoz nyúlt, mert azt vallotta, hogy azzal tud leginkább azonosulni.

1945-49 között a Nemzeti Zenede igazgatója, másfél évig a Rádió zenei vezetője volt. 1947-48-ban Londonban élt és dolgozott (többek közt filmzenét írt), részt vett az UNESCO védnöksége alatt működő, londoni székhelyű Nemzetközi Népzenei Tanács megalakításában, és haláláig a vezetőség tagja volt. Hazatérése után állásától megfosztották, évekre egzisztenciálisan ellehetetlenítették. A Kossuth-díjat 1951-ben kapta népzenekutatói munkásságáért; a kitüntetést először nem akarta elfogadni, majd mégis átvette és a pénzt szétosztotta a nála is szegényebbek és megalázottabbak között. Franciaországban, ahol sokáig ismertebb volt, mint hazájában, 1955-ben első magyarként választották a Francia Művészeti Akadémia tagjává, a hatóságok kiutazását még ekkor sem engedélyezték.

Közel száz művet írt, kilenc szimfóniája közül a hetedik az 1956-os forradalom zenei tablója. Komponált vonósnégyeseket, vígoperát (A kék kalap), balettzenét, misét, kamara- és kórusműveket. Korának egyik legnagyobb hangszerelő művésze és kiemelkedő zenepedagógusa is volt, miként úttörő a néptánckutatás terén is. A táncokat a koreográfia lejegyzése mellett filmen is rögzítette. Olyan kortársaival állt ismeretségben, mint Paul Valéry francia költő, Nadia Boulanger zenepedagógus, Mauric Ravel, Arthur Honegger és Szergej Prokofjev zeneszerző. A polihisztor Lajtha rajongott az irodalomért és a képzőművészetért, emellett szenvedélyesen érdeklődött a csillagászat és a fizika iránt is.

1963. február 16-án halt meg Budapesten szívinfarktus következtében. Zeneszerzői és népdalgyűjtői hagyatékát a budapesti Hagyományok Háza gondozza. 1995-ben nevét viselő díjat alapítottak zenei ismeretterjesztő, zenekritikai és előadó-művészeti területen a rádióműsorokban végzett, kimagasló teljesítmények elismerésére. 2001-ben posztumusz Magyar Örökség Díjat kapott. A tavalyi, születése 120. évfordulóján rendezett Lajtha-emlékév keretében az általa vezetett népzenekutató és -gyűjtő csoport munkásságát mutatta be a Néprajzi Múzeum kiállítása. A Művészetek Palotájának Lajtha-emlékkiállítása néhány napja zárult.

Halálának ötvenedik évfordulójára is méltón emlékeznek: január 24-én volt az ősbemutatója A négy isten ligete című balettjének a Müpában. Február 16-án konferenciát és hangversenyt szerveznek az MTA Zenetudományi Intézetében, és megnyílik emlékszobája, ahol bútorait, zongoráját, könyvtárát és személyes tárgyait lehet megtekinteni.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Egy nem várt kudarc története

Vámos Miklós e hónapban is megmondja, mit érdemes elolvasni. Még mindig a karanténból, Budapest, Magyarország. Ezúttal Benedek Szabolcs legújabb könyvéről ír.
Klasszikus

A Balatonon is koncerteznek a BFZ zenészei

Bár az augusztus még nem az aktív koncertszezon hónapja, a Budapesti Fesztiválzenekar több nyári programmal is készül közönségének Budapesten, a Balatonon és a Dunakanyarban.
Klasszikus

Keller András: A zenekar a kedvenc hangszerem

Vonósnégyesével, a Keller Quartettel elért világsikerek után Keller András karmesterként építi és irányítja tizenhárom éve a Concerto Budapest Szimfonikus Zenekart. Úgy véli, jobban kellene figyelnünk saját, hazai kincseinkre, a kortárs zenére és egyáltalán – a zenére.
Fidelio Tours

Kodály Zoltán gondolata ihlette Veszprém legújabb miniszobrát

A népszerű gerillaszobrász, Kolodko Mihály legújabb alkotása egy vagány utcazenész Veszprém egyik forgalmas pontján.
Vizuál

Elhunyt Reigl Judit festőművész

Kilencvenhét éves korában pénteken elhunyt Reigl Judit Franciaországban élő Kossuth-díjas festőművész, az európai absztrakt expresszionizmus jelentős képviselője.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

A koronavírus ellen harcol, most koncertet ad a Medikus Zenekar

A koronavírus-járvány kezdete óta először lép színpadra teljes létszámmal a Medikus Zenekar augusztus 18-án a Pesti Vármegyeháza Díszudvarában.
Klasszikus interjú

Keller András: A zenekar a kedvenc hangszerem

Vonósnégyesével, a Keller Quartettel elért világsikerek után Keller András karmesterként építi és irányítja tizenhárom éve a Concerto Budapest Szimfonikus Zenekart. Úgy véli, jobban kellene figyelnünk saját, hazai kincseinkre, a kortárs zenére és egyáltalán – a zenére.
Klasszikus hír

A Balatonon is koncerteznek a BFZ zenészei

Bár az augusztus még nem az aktív koncertszezon hónapja, a Budapesti Fesztiválzenekar több nyári programmal is készül közönségének Budapesten, a Balatonon és a Dunakanyarban.
Klasszikus hír

Különleges koncertpárral indítja új évadát a Zeneakadémia

A Zeneakadémia és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar közös hangversenyén a Kossuth-díjas Balázs János szólójával hallható Rahmanyinov összes zongoraversenye és a virtuóz Paganini-variációk augusztus 18-án és 19-én a Nagyteremben. A vendégkarmester a kanadai Charles Olivieri-Munroe lesz.
Klasszikus ajánló

Fesztivál egy nappali szobában – Kezdődik az Altalena Zenei Fesztivál

Szerdától hamisítatlan szalonhangulattal és a klasszikus zenei élet legkiválóbb előadóival várja közönségét az Altalena Zenei Fesztivál. A kamarazenéé és a szólóhangszereké a főszerep, de a programban néptáncos-népzenés est és zenés beszélgetések is helyet kapnak.