Klasszikus

Paganini ördög hegedűjének készítője, aki a monda szerint egy nő lelkét ejtette foglyul a hangszerbe

Giuseppe Guarneri olasz hegedűkészítő 275 éve halt meg
2019.10.17. 15:30
Ajánlom
A kísérletező kedvű Guarneri hangszerei erősebb, vastagabb fából készültek, olykor teljesen különböznek egymástól formában, méretben, csak hangzásban nem: az mindegyiknél tökéletes. 1744. október 17-én halt meg Bartolomeo Giuseppe Antonio Guarneri "del Gesu", minden idők egyik legnagyobb hegedűkészítője, Stradivari egyetlen méltó vetélytársa.

hegedu1-151213.jpg

Giuseppe Guarneri del Gesù hegedű 1742-ből (Fotó/Forrás: Dave74~frwiki)

Cremonai hegedűkészítő családban született 1698. augusztus 21-én.

A família első ismert tagja nagyapja, Andrea Guerneri volt, aki a cremonai hegedűkészítők hírnevét megalapozó Nicola Amati műhelyében leste el a szakma fortélyait (inastársa volt a nagy Antonio Stradivari is).

A hagyományt két fia folytatta, majd unokája fejlesztette tökélyre, a Guarneriusokat gyakran hasonlítják a Stradivari-hegedűkhöz.

Életéről - ahogy a család többi tagjáról is - keveset tudni: nemcsak születési idejét nem ismerjük pontosan (forgalomban van egy 1687-es évszám is), de még az sem tisztázott, hogy a dinasztiát alapító Andreának unokája, vagy unokaöccse volt-e. Az azonban biztos, hogy

Jézus jelentésű melléknevét azért kapta, mert minden alkotásába az IHS betűket, Jézus görög monogramját és egy keresztet vésett.

Apjától a mesterségen kívül sok adósságot is örökölt, amelyek élete végéig nyomasztották. Fogadót is üzemeltetett, hogy adósai követeléseinek eleget tudjon tenni, halála előtt nem sokkal pedig el kellett adnia házát. Ezzel függhet össze a szóbeszéd, hogy börtönben is ült, ami társadalmi elismertségét tekintve sem látszik valószínűnek. Feljegyzések szerint megnősült, de sem gyermekeiről, sem tanítványairól nem tudunk, akiknek tudását átadta volna. Apja műhelyének vezetését 1730-ban vette át, mesterművei szakértők szerint 1734 után születtek. Alig negyvenhat évesen, 1744. október 17-én halt meg, alig hét évvel élve túl nagy vetélytársát. Stradivarinak kétszer ilyen hosszú élet adatott, és 1737-ben, kilencvenhárom éves korában hunyta le örökre szemét.

ViolinbyGiuseppeGuarneriCremonaca1730_Kreisler_-151214.jpg

Giuseppe Guarneri hegedű, Cremona, ca. 1730, "Kreisler" (Fotó/Forrás: közkincs)

Guarneri igen termékeny hangszerkészítő volt, de ez nem ment a minőség rovására.

A mintegy kétszáz Guarneriusból mára mindössze kilencven maradt fenn, ezeknek "természetesen" nevük is van. (Az ő műveit is sokan próbálták később hamisítani.) Míg a legnagyobb vetélytársa, Stradivari keze alól kikerült hegedűk többé-kevésbé hasonlítanak egymásra, a kísérletező kedvű Guarneri hangszerei erősebb, vastagabb fából készültek, olykor teljesen különböznek egymástól formában, méretben, csak hangzásban nem: az mindegyiknél tökéletes. Titkát évszázadok óta kutatják zenetudósok, fizikusok, kémikusok, számos elmélet is született, csak éppen egyik alapján sem sikerült hasonló mesterművet építeni. 

NiccoloPaganini1-151213.jpeg

Niccolo Paganini (Fotó/Forrás: közkincs)

Del Gesu hangszerén játszott Yehudi Menuhin, Jascha Heifetz, Isaac Stern és Henryk Szeryng is, legnagyobb rajongója mégis Niccolo Paganini volt.

"Az ördög hegedűse" adósságai miatt éppen zálogba csapta Amati hegedűjét, amikor egy francia tisztelőjétől Guarnerit kapott kölcsön. A hangjának erőteljessége és rezonanciája miatt általa csak "Ágyúnak" (Il Cannone) nevezett hangszerbe beleszeretett, és élete végéig ezen játszott. Az 1743-ban készült Guarneri húrjai a szokásostól eltérően egy szinten voltak, így Paganini akár egyszerre három vagy négy húrt is meg tudott szólaltatni, kiváltva a kortársak csodálatát. Akkoriban

az a szóbeszéd járta, hogy a hegedű hangja azért ilyen különleges, mert Paganini elcsábított és meggyilkolt egy nőt, akinek lelkét ide börtönözte be; sokan hallani is vélték a sikongását játék közben.

Amikor a hangszer megsérült, a kor leghíresebb párizsi mesteréhez küldte javítani, aki nemcsak ezt tette meg, hanem teljesen tökéletes másolatot is készített. A replikát Paganini sem tudta megkülönböztetni az eredetitől, de amikor játszani kezdett rajtuk, észrevette a különbséget. A hangszert ma a genovai városházán őrzik, s csak a kétévente megrendezett Paganini-hegedűverseny győztese szólaltathatja meg, illetve nagyon ritkán a legnagyobb hegedűsök vehetik kézbe. A "20. század Paganinijének" nevezett Ruggiero Ricci például ezzel a hangszerrel rögzítette lemezre Paganini 24 szólóhegedűre írt capriccióját.

Guarnerin játszik a ma élő művészek közül a többi közt Nigel Kennedy brit, Vagyim Repin orosz, Patricia Kopacsinszkaja moldovai-osztrák, valamint Kelemen Barnabás hegedűművész.

A Kossuth-díjas muzsikus a Kovács Dénes által használt, 1742-ben készült hangszert kapta meg, amelyet a magyar állam 1967-ben vásárolt meg.

IMG_6967Kelemen_Barnabas-101255.jpg

Kelemen Barnabás (Fotó/Forrás: Dobos Tamás / Fesztiválakadémia Budapest)

A zeneértő közönség és a művészek véget nem érő vitákat folytatnak arról, hogy a Stradivari- vagy a Guarneri-hegedű szól-e szebben, utóbbiak hangja erősebb és sötétebb. Az viszont kétségtelen, hogy mindkét hangszer egy vagyont ér, a legdrágább hegedű címért csak e két mester alkotásai vannak versenyben. 2011-ben a japán cunami áldozatainak javára rendezett árverésen az 1721-ben készült, Lady Blunt névre hallgató, egykor Lord Byron unokájának tulajdonában lévő Stradivari-hegedűért 15,8 millió dollárt adtak, de egy évvel később már 16 millió dollárért cserélt gazdát az 1741-es Vieuxtemps Guarneri, amely nevét egykori tulajdonosáról, a 19. században élő belga hegedűművészről kapta.

Míg a többi híres mester egyéb vonós hangszereket is készített, Guarneri műhelyéből egy cselló kivételével csak hegedűk kerültek ki.

Nevét nemcsak hangszere, hanem egy aszteroida is őrzi.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Véletlenül bukkant egy antikváriumban a Carmina Buranára Carl Orff

Imádta a különleges megoldásokat, egyik művéhez a bécsi Néprajzi Múzeumból kellett hangszereket szerezni és külön engedélyt a Bösendorfer cégől. Százhuszonöt éve, 1895. július 10-én született Carl Orff német zeneszerző, a Carmina Burana című oratórium szerzője.
Könyv

Nyerd meg a nyári könyvtáradat!

Egy könyvcsomag hat szóért vagy ötven kötet egyetlen vásárlásért. Júliusban több kiadó is segít, hogy akár egész évre elég olvasnivalónk legyen.
Klasszikus

A 24 éves finn sztárkarmester, Klaus Mäkelä lesz a párizsi filharmonikusok új vezetője

Klaus Mäkelä lesz 2022-től az Orchestre de Paris zeneigazgatója. A 24 éves finn dirigens már szeptembertől zenei tanácsadóként dolgozik a filharmonikus zenekarral, amellyel tegnap adta első koncertjét.
Könyv

Ausztrália kedvenc krimiírója a természetet is szereplővé emelte

Jane Harper Ausztrália talán legsikeresebb krimiírója, aki magyarul a Gabo Kiadónál megjelent három regényében (Aszály, A természet ereje, Az elveszett férfi) úgy mutatja be a könyörtelen ausztrál környezetet, ahogyan korábban senki; zűrös családokról és kisközösségekről szóló történetei a hazai olvasókat is lebilincselték. A szerzőt fordítója, Roboz Gábor kérdezte.
Plusz

Eredeti formájában állítják helyre a Notre-Dame-székesegyházat

A tavalyi áprilisi tűzvész nyomán leomlott huszártornyot a francia elnök szerette volna kortárs építészeti tervek szerint újjáépíteni, hogy magán hordozza a 21. század többé-kevésbé merész lenyomatát.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus rácz ödön

Rácz Ödön nagybőgős rekordot döntött A dongóval

Rimszkij-Korszakov eredetileg hegedűre és zongorára írt darabját már majd' minden hangszercsoport képviselői eljátszották, most egy extra gyors nagybőgő verziót mutatunk. Videó!
Klasszikus beszámoló

Veszélyben van a szimfonikus zenekar intézménye?

Számos veszély fenyegeti a szimfonikus zenekarokat, de ha túlélik, az biztos, hogy a jövő zenekara nem olyan lesz, mint a mai. Fischer Iván szerint ideje megreformálni a zenekarok működését, hogy megfeleljen a következő generációk korszakának.
Klasszikus magazin

Véletlenül bukkant egy antikváriumban a Carmina Buranára Carl Orff

Imádta a különleges megoldásokat, egyik művéhez a bécsi Néprajzi Múzeumból kellett hangszereket szerezni és külön engedélyt a Bösendorfer cégől. Százhuszonöt éve, 1895. július 10-én született Carl Orff német zeneszerző, a Carmina Burana című oratórium szerzője.
Klasszikus hír

A 24 éves finn sztárkarmester, Klaus Mäkelä lesz a párizsi filharmonikusok új vezetője

Klaus Mäkelä lesz 2022-től az Orchestre de Paris zeneigazgatója. A 24 éves finn dirigens már szeptembertől zenei tanácsadóként dolgozik a filharmonikus zenekarral, amellyel tegnap adta első koncertjét.
Klasszikus hír

A mi Kodályunk – A héten kerül a mozikba a zenetudósról szóló dokumentumfilm

Az elmaradt márciusi premier helyett július 9-től látható Petrovics Eszter zenés ismeretterjesztő filmje.