Klasszikus

Pálca és kotta nélkül

2013.01.30. 07:04
Ajánlom
Felvillanyozó, ám korántsem makulátlan, emlékezetes, nagy koncerttel ünnepelte Sir Simon Rattle és a Felvilágosodás Korának Zenekara Mozart születésnapját a Müpában. KRITIKA

A Felvilágosodás Korának Zenekarát nem kell vezényelni, tudják a dolgukat. Intésre nem, csak inspirációra várnak. Ennek megfelelően Sir Simon Rattle a dirigáló karmester attribútumait - kotta és pálca - az öltözőben hagyta. Mozart három utolsó szimfóniája volt programon. Az előadás gyorsleltára: az Esz-dúr szimfónia nyitótételének kidolgozásában felfigyelhettünk az est kulcsmozzanatára, kulcsmozdulatára. Rattle az első hegedűsök felé fordult, miközben jobb kezével a fuvolásra mutatott, hogy "rá füleljenek, hozzá kell most igazítani a dinamikát", s a hegedűsök füleltek, s leheletnyit vissza is vettek a hangerőből. Az Andantéban soha nem hallott tutti-pianókkal nyűgözött le a zenekar; a Menüett pedig ugyanazzal a plebejus kedéllyel táncolt, mint Haydn párizsi szimfóniáiban. A Finálé első nagy generálpauzájában az döbbentett meg, ahogy a zenekar testületileg elszámolt négyig, majd az újraindítást úgy abszolválták tökéletesen egyszerre, hogy közben Rattle kényelmesen lógatta mindkét karját.

A g-moll szimfónia - amitől már sok újat nem vártunk - nagy felfedezése a kidolgozás álomnarratívája volt. Ahogy a fafúvósok beterítették és álmot borítottak a vonósokra, majd jöttek a rémálomszerű kürtök - egyszerűen utánozhatatlannak tűnt. De legalább ennyire izgalmas volt, ahogy a visszatérés legelején kiemelkedett egy fagott-dallam, ami egy kissé bizonytalanságban is hagyta a hallgatót, hogy tényleg elérkezett-e a visszatérés; mindenesetre ez a fagott-szín előre jelezte, hogy a szimfóniatétel még korántsem "lefutott ügy", amit a folytatás vissza is igazol. A lassú tétel egy nápolyi emléknek tűnt, furcsa, irreális gáláns elemekkel, s persze a Così fan tutte párás mosolyával. A Menüett olyan, amilyennek szeretem: könyörtelenül precíz. A zárótétel néha a szétesés határára sodródott, de most úgy tűnt, hogy ez is része a játéknak; vagy ha nem része, akkor legalább jólesik hallani, hogy ez a koncert most tényleg nem egy végletekig beállított koncepció replikája. A Jupiter-szimfónia schuberti lassújára és a kissé megint széteső fináléra jó lesz emlékezni. Kicsit sajnáltam, hogy az utolsó tétel nevezetes kódájára koncentrálva (a 21. sorból) nem hallottam a csellókat, de hát annyi csodás hangélménnyel lehetett vigasztalódni. A puhafa-színezetű fuvolával, a különc fagottal, a nagyszerű oboákkal.

A zenekar egyébként hiper-ortodox historikus együttes benyomását keltette, látványra is feltűnő rézfúvósokkal, korabeli festményekről ellesett vonó- és hangszertartással, de valahogy mégsem érezte az ember a zenélésben a "csináltságot", a tudálékosságot, a pedantériát. S oly természetesnek hatott az is, hogy minden csellista combközé szorított hangszereken játszik. Ám ami a legfontosabb, hogy mindazt, amit fentebb a hangzás, a játékmód és a pillanatszerűség tüneteként felsoroltam nem az érdekesség- és újdonsághajhászás motiválta; elválaszthatatlanul a zenei értelmezés körébe tartozott. Nevezzük tiszta, érdeknélküli muzsikálásnak.

Emlékszem, hogy ugyanilyen programot vezényelt 2006 márciusában Philippe Herreweghe, és ő is egy életerős, nagy terveket szövögető, ambiciózus és kísérletező kedvű zeneszerzőt állított elénk. S ő sem nagyon vezényelt. Talán valamivel fésültebb előadás lehetett, Rattle spontánabb muzsikálása viszont lehengerlőbb. A szépségpöttyökről pedig nincs értelme beszélni, nem is illik szóvá tenni. (Azért nevezik egy arc apró hibácskáit szépségpöttynek, mert nélküle csak tökéletes, de nem hiánytalan lenne a látvány.) A tizenkét tétel közül csak egyetlen eggyel volt elvi problémám, a Jupiter-szimfónia lusta, már-már tunya menüettjével. De milyen érdekes: ahogy leírom, hogy "tunya menüett", azonnal ízeket kezdek érezni a számban, felsejlenek fülledt nyár-délutánok, nehéz illatokra leszek figyelmes. És látom magam boldog, elégedett öregembernek.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

„Az igazi függetlenséghez fel kell nőni” – Székely Csaba is megszólalt a Junior Prima-ügy kapcsán

A szeptember 20-i Junior Prima díjátadón az egyik díjazott, Vilmányi Benett személyes nézeteire hivatkozva nem vette át a kitüntetést, melynek kapcsán a kulturális élet több szereplője kifejtette álláspontját.
Vizuál

Több ezer műtárggyal várja a látogatókat az Art Market Budapest

Több mint ötszáz kiállító művésszel és több ezer alkotással várja az Art Market Budapest az érdeklődőket október 6-9. között a Bálnában. Közép- és Kelet-Európa vezető művészeti vásárát a Duna-parti épület négy emeletén összesen mintegy 8.000 négyzetméteren építik fel. A vásár idei díszvendége Szerbia.
Könyv

Tóth Krisztina: Ne húzzuk be a nyakunkat!

Az írók szerepéről, a múlt borzalmainak lejegyzéséről, a populizmus terjedéséről, valamint a társadalmak szélsőséges megosztottságáról beszélt Tóth Krisztina a Könyvfesztivál megnyitóeseményén. Az idei díszvendéget, Szvetlana Alekszijevicset Háy Hános laudálta.
Színház

Közzétette el nem mondott szenátusi beszédét Karsai György

Rátóti Zoltán egy hónappal ezelőtt, augusztus 26-án menesztette a Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolájának vezetőjét, Karsai Györgyöt. A döntés ellen több intézmény és művész felszólalt, később a professzor maga is reagált a történtekre. Most azt a beszédét osztotta meg közösségi oldalán, melyet az egyetem 2021. szeptember 17-i szenátusi ülésén szeretett volna elmondani.
Jazz/World

„A dalaink közösséget hivatottak teremteni” – megjelent a Harcsa Veronika-Gyémánt Bálint Quartet új lemeze

A Fidelio felületén debütál Harcsa Veronika és Gyémánt Bálint új lemeze, az About Time. A két zenésszel az album címén túl a koncertek feloldó hatásáról, a nemzetközi jelenlétről, illetve közelgő, november 22-i müpás koncertjükről beszélgettünk. A lemez meghallgatható a cikkben.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

A legismertebb élő ukrán komponista – Valentin Szilvesztrov 85 éves

Egy évvel ezelőtt még elsősorban a zeneélet új művei iránt fokozottan érdeklődő közönség ismerhette Valentin Szilvesztrov nevét, ám az orosz invázió kezdete óta a szerző műveit Európa-szerte játsszák az ukrán nép iránti szolidaritás jegyében.
Klasszikus ajánló

Kossuth-díjas művészek tisztelegnek a Zeneakadémián Cziffra György emléke előtt

A jazz, a népzene, a cigányzene és a klasszikus zene fúzióját teremti meg négy Kossuth-díjas művészünk Cziffra Györgyre emlékezve, a világhírű zongoraművész születésének 101. évfordulóján. Lakatos Mónika, Dresch Mihály, Szakcsi Lakatos Béla és Balázs János improvizációs estje november 5-én, 19.30-tól várja az érdeklődőket a Zeneakadémián.
Klasszikus ajánló

Egy húszéves zseni rémtörténete – korai Mahler-mű hangzik el a Müpában

A panaszos dal, Gustav Mahler első, teljes egészében fennmaradt műve a Grimm-testvérek hátborzongató meséjén alapszik. Bár a zeneszerző később két tételesre rövidítette ifjúkori művét, újrafelfedezése után igen népszerű lett az eredeti verzió is, amely most először hangzik el Magyarországon.
Klasszikus ajánló

Hiány két hang között – Nádas Péter és Haydn a BMC-ben

Az író nyolcvanadik születésnapja alkalmából rendezett Nádas Péter Budapestje programsorozat egyik különleges összművészeti eseménye lesz a BMC-ben rendezett koncert.
Klasszikus ajánló

Négy fesztivál vendége volt szeptemberben az Anima Musicae

Gazdag programmal indította 2022/23-as évadát az Anima Musicae Kamarazenekar. A zene lelkéről elnevezett együttes négy rangos fesztivál meghívottjaként lépett fel.