Klasszikus

Parafarm és Bevégezetlen ragozás

2002.10.24. 00:00
Ajánlom
A zongoraművészként, karmesterként és rendezőként is tevékenykedő kolozsvári zeneszerző, Demény Attila két kamaraoperáját mutatják be ma este, a Budapesti Őszi Fesztivál keretében, a Millenáris Teátrumban. A Parafarm George Orwell Állatfarm című regénye nyomán született, a Bevégezetlen ragozást pedig Örkény István egyperces novellája ihlette. Az operapremierrel egyidőben - a Hungaroton gondozásában - Demény Attilának szerzői lemeze is megjelenik.

A középgenerációhoz tartozó Demény Attila két kamaraoperáját tíz év választja el egymástól: a Parafarm még a kilencvenes évek elején született, a Bevégezetlen ragozást pedig tavaly komponálta. A zeneszerző mégis úgy látja, a két mű dramaturgiai szempontból ezer szállal kötődik egymáshoz, így mindenképpen van létjogosultsága annak, hogy ma este, közvetlenül egymás után mutatják be őket, a Budapesti őszi fesztivál keretében, a Millenáris Teátrumban.

"A Parafarm voltaképpen szürrealista vízió, amelynek irodalmi alapja George Orwell Állatfarm című regénye" - mondja Demény Attila. A librettót ennek alapján - valamint Christian Morgenstern és Petri György verseinek felhasználásával - Visky András írta. A komponista szerint "a kilencvenes évek elején, röviddel a diktatúra bukása után nagyon kemény, sőt kegyetlen korszakot éltünk Romániában, ahol tapinthatóan jelen volt az orwelli világ. Ez a kiindulópontja a Parafarmnak, de azért elrugaszkodtunk az eredeti történettől, mert inkább azt szerettük volna hangsúlyozni, hogy amit Orwell leírt, bárhol, bármikor, bárkivel megtörténhet."

"Serei Zsolt budapesti zeneszerző barátommal éveken át tervezgettük, hogy zenei történetekként próbálunk megfogalmazni Örkény-egyperceseket, amelyek a jellegzetes kelet-közép-európai abszurd irodalom talán legnagyszerűbb remekművei" - meséli Demény. "Serei előbb készült el a maga darabjával, én végül csak 2001-ben írtam meg a Bevégezetlen ragozást, amely valahol a kamaraopera és a táncszínház között helyezkedik el, de végül a haláltáncjáték nevet kapta. A szövegkönyv szintén Visky András nevéhez fűződik. A két művet ugyan egy évtized választja el egymástól, és ennek megfelelően más-más zenei nyelven szólalnak meg, mégis úgy éreztem, hogy a Bevégezetlen ragozás tartalmilag és talán dramaturgiailag is a Parafarm folytatása lehet. Ezt az összefüggést szeretném a mostani előadásban bemutatni." Az a tény, hogy Demény Attila maga rendezi a két kamaraopera budapesti bemutatóját, az ő pályáján egyáltalán nem szokatlan, hiszen a nyolcvanas évek vége óta - elsősorban Kolozsvárott - operarendezőként is tevékenykedik. "A zeneszerző, a karmester és a rendező között lehetnek konfliktusok, és valóban sokszor rajtakapom magam, hogy az egyik vagy a másik énem túlságosan előtérbe került" - mondja. Példaként említi az ugyancsak erdélyi születésű (bár hosszabb ideje Magyarországon élő) Selmeczi Györgyöt, illetve a fiatalok közül Kesselyák Gergelyt, akiknek remekül sikerült összeegyeztetni a karmesteri és a rendezői tevékenységet.

A Parafarm és a Bevégeztelen ragozás bemutatójával egyidőben lát napvilágot - a Hungaroton gondozásában - Demény Attila szerzői lemeze, amelyen a két kamaraopera mellett jórészt vokális kompozíciók kaptak helyet: az Öt dal szopránhangra és klarinétra Weöres Sándor verseit, az ugyancsak szopránhangra és cimbalomra írt Bagatellek Szőcs Géza költeményeit zenésíti meg, míg a Szerelmes énekek című ciklusban a zeneszerzőt Nagy László, Balla Zsófia és Szőcs Géza alkotásai ihlették. "A kilencvenes évek elején találkoztam Csengery Adrienne-nel, és az ő rendkívüli egyénisége, művészete ösztönzött vokális kompozíciók írására. A Weöres Sándor és Szőcs Géza verseivel való találkozást pedig egyszerűen nem lehetett elkerülni, költészetük oly régóta, s oly intenzíven hat rám" - mondja a zeneszerző, akinek albumán még a Tíz zongoradarab című sorozat is helyet kapott.

Demény Attilát az erdélyi magyar zenekultúra meghatározó személyiségeként tartják számon. Rendezései közül kiemelkedik Kodály Székely fonója, amelyből itthon tévéfilm készült, s ezt 2000-ben a hannoveri világkiállításon is bemutatták. Demény nevéhez fűződik a többi között Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusának és Bartók Béla Cantata profanájának erdélyi ősbemutatója. Mindkettőre csak a kilencvenes évek elején, hosszú évtizedekkel a remekművek megszületése után kerülhetett sor, s ennek akkor - közvetlenül a diktatúra bukása után - még tragikus aktualitása volt. "Az elmúlt tíz évben fesztiválokon és más, ünnepi alkalmakkor ugyan elhangzottak a kodályi és bartóki életmű bizonyos alkotásai, de mindez nem pótolhatja a folyamatos, élő, hangzó jelenlétet" - véli Demény Attila, aki az erdélyi magyar zeneélet jövőjét illetően nem túlságosan optimista. Szerinte vannak ugyan megkérdőjelezhetetlen, kimagasló egyéni teljesítmények, de még az anyaországból érkező folyamatos, egyre bővülő támogatás sem teszi lehetővé egy valóban autonóm és életképes zenekultúra megteremtését. Ennek oka egyrészt a pénzhiány, másrészt az, hogy rengeteg kiváló muzsikus elhagyta Erdélyt, és az ő művészetük így nem a szülőföldön, hanem Nyugat-Európában vagy éppen Magyarországon teljesedett ki.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Elmezavara miatt nem ítélik el a zongoraművész volt feleségét, aki megölte két gyermeküket

 Egy texasi bíró hétfőn elmezavara miatt nem találta bűnösnek két kislányuk meggyilkolásában Vagyim Holodenko ukrán zongoraművész volt feleségét.
Zenés színház

Kalocsai Zsuzsa: „A szívünk-lelkünk benne van”

Kalocsai Zsuzsa született díva, igazi primadonna, aki nem csak csodás hangjának, hanem belső eleganciájának, királynői megjelenésének köszönhetően érdemelte ki a Budapesti Operettszínház közönségének szeretetét.
Klasszikus

Bolhás kutyus vette el a színpadot a hegedűművész Quentin Tarantinótól

A szégyentelen Blöki dörgölőzött, hempergőzött, vakarózott, és a füle botját sem mozdította a zenére. Most ez a szakasza van az évnek.
Klasszikus

Boros Misi: „Minden egyes hangra érdemes odafigyelni”

Nyaralásról, fociról, gyakorlásról kérdeztük Boros Misit, beszélgetésünk során a Bogányi Gergellyel közös Arénakoncert is szóba került.
Vizuál

Kiállítják az első bécsi női fényképész századeleji portréit

Művészek, arisztokraták és más hírességek a század elejéről Klimttől Picassóig a Madame d'Ora néven dolgozó Dora Kallmus fotográfiáin a bécsi Leopold múzeumban.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus molnár anna

Molnár Anna rangos kortárs zenei fesztiválon énekel Darmstadtban

A magyar énekesnő Eötvös Péter és Balogh Máté műveit adja elő az Internationale Freienkurse für Neue Musik fesztiválon.
Klasszikus ajánló

Így telik a Klassz a pARTon! fesztivál (és ajánlunk néhány következő koncertet is)

Július 8-án a Pesti Vigadóban startolt a Klassz a pARTon! fesztivál, amelynek a következő héten Szigligeten, Balatonfüreden és Paloznakon lesznek koncertjei. A Danubia Zenekar, Érdi Tamás, Vásáry Tamás és a Concerto Budapest a fellépők között.
Klasszikus hír

Ők a King’s Singers új tagjai

A következő évtől Edward Button kontratenor és Nick Ashby basszbariton a legendás énekegyüttes új tagjaiként állnak színpadra.
Klasszikus ajánló

Komolyzene a Vajdahunyadvárban!

Javában tart a nyár legszívderítőbb szabadtéri zenei fesztiválja, a Vajdahunyadvári Nyári Zenei Fesztivál. A soron következő koncerteket a Mendelssohn Kamarazenekar, a Musica Sonora Kamarazenekar és a Budapesti Vonósok adják.
Klasszikus interjú

Boros Misi: „Minden egyes hangra érdemes odafigyelni”

Nyaralásról, fociról, gyakorlásról kérdeztük Boros Misit, beszélgetésünk során a Bogányi Gergellyel közös Arénakoncert is szóba került.