Klasszikus

Párkai István 90 éves

2018.06.30. 06:25
Ajánlom
Meghatározó alakja a 20. századi zenetörténetnek: számos zeneszerzőt bíztatott komponálásra, zenei szervezeteket alapított. Párkai István karnagy 90 éves.

Budapesten született, tízévesen kezdett zongorát tanulni a Zeneakadémia Gyakorló Iskolájában. Néhány év múlva előkészítő tagozatra került, ahol Ambrózy Béla lett a tanára, aki tíz éven át tanította, közben a Fasori Evangélikus Gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait. 1946-ban érettségizett, a zeneakadémiai előkészítőt egy évvel később fejezte be. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zongora szakán 1953-ban szerzett zongoratanári oklevelet, 1950-től karmester szakon is tanult, Somogyi László növendékeként 1955-ben diplomázott.

Már 1953-tól tanított vezénylési gyakorlatot a politikai okokból hatalmas létszámúra duzzasztott, s ezért két részre osztott karvezetés tanszakon az egyik csoportot vezető Gát József tanársegédeként, a tanszak egyesítésekor Vásárhelyi Zoltán tanársegéde lett. Egy évig az ének tanszaknál is segédkezett korrepetitorként. Az intézményben 1962-től adjunktus, később docens, 1981 és 1994 között a középiskolai énektanár és karvezetőképző szak tanszékvezető egyetemi tanára volt, 1998-tól 2017 végéig professor emeritusként tanított a Zeneakadémián. Három évtizedig vezette a Népművelési Intézetben, majd a Magyar Művelődési Intézetben szervezett karnagyi tanfolyamokat, tanított hazai és külföldi mesterkurzusokon is, tanítványainak száma több százra tehető.

Több kórusban is énekelt,

többek között a Forrai Miklós vezette Budapesti Kórusban, s az ország számos hivatásos és amatőr együttesét vezényelte. 1963-ban megalakította saját kórusát, a Liszt Ferenc Kamarakórusnak 1993-ig volt vezető karnagya. Együttesével a legkülönfélébb hazai helyszínek és fesztiválok mellett számos európai országban, 1982-ben, a Kodály centenárium évében az Egyesült Államokban is fellépett, és számos díjat is nyert. A nagyrészt a Zeneakadémia hallgatóiból és végzett növendékeiből álló kórus számos csaknem ismeretlen, nehezen megszólaltatható reneszánsz és kortárs művet mutatott be. Ők énekelték először Magyarországon olyan 20. századi zeneszerzők nagyszabású műveit, ciklusait, mint Hindemith Mise, Ligeti Lux aeterna, Britten Sacred and Profane című alkotásait.

A fiatal magyar zeneszerzőket új művek komponálására biztatta, lendületet adva a kórusirodalom fejlődésének, gazdagodásának.

Karának állandó repertoárján szerepeltek Liszt Ferenc, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Lajtha László és romániai magyar szerzők, Oláh Tibor és Szabó Csaba kórusművei is. A zenekarok szívesen kérték fel a kórust közös produkciókhoz, gyakran működtek együtt a Liszt Ferenc Kamarazenekarral. Az 1960-as években a Pedagógus Énekkart és a Pedagógus Szimfonikus Zenekart is vezette, sok más mű mellett Purcell Dido és Aeneas, valamint Gluck Alkésztisz című operáját is bemutatták hangversenyszerű előadásban. Később a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem nagy kórusának vezetőjeként többek között Liszt Ferenc és Kodály Zoltán nagyszabású karműveit vezényelte.

Számos televízió- és hangfelvételt készített a Liszt Ferenc Kamarakórussal, a Honvéd Kórussal és a Debreceni Kodály Kórussal. Tankönyvet írt A kórusvezénylés alapjai címmel, ma is ez a karvezető-oktatás alaptankönyve. A Karvezetés főiskolai tankönyv Vezénylés, kórustanítás, interpretáció című fejezetének szerzője, több hazai kórusantológia társszerkesztője (pl. Zengő csudaerdő, Virág és pillangó).

Az alábbi felvételen a Debreceni Kodály Kórust Párkai István vezényli. Kodály "Sík Sándor Te Deuma" című kórusműve szól.

Hazai és külföldi nemzetközi kórusversenyek zsűritagja, tudományos konferenciák előadója. Több zenei szervezetnek - Liszt Ferenc Társaság, Magyar Kodály Társaság, Bárdos Lajos Társaság - alapító tagja, a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetségének (KÓTA) tiszteletbeli elnöke, 2013-tól Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

Kórusvezetői és pedagógusi munkásságát számos díjjal ismerték el. 1978-ban Liszt Ferenc-díjat, 1997-ben Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjat kapott, kétszer, 1995-ben és 1999-ben nyerte el az Artisjus-díjat. 2001-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét vehette át és érdemes művész lett. 2007-ben Kossuth-díjjal tüntették ki több évtizedes kiemelkedő művészi munkájáért, a magyar kóruskultúra nemzetközi hírnevének öregbítése, a magyar zenész-társadalom nemzedékeinek felnevelése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként, 2014-ben megkapta a Nemzet Művésze címet.

Kilencvenedik születésnapja alkalmából május 27-én díszhangversenyt rendeztek a Zeneakadémia Nagytermében, ahol átvehette az idén először odaítélt Liszt-gyűrűt.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Egyik húzza a másikat – Almási Miklós bejegyzése

Valami titkos versenyfélének tűnhet az a csoporthatás, ahogy a klasszikus zene korszakos alakjai egymás mellett és által jutottak el a csúcsig. Almási Miklós Széchenyi-díjas esztéta, filozófus, esszéíró vendégcikke.
Plusz

Hátborzongatóan szép történet áll Bereményi Géza legnépszerűbb dalszövege mögött

A Kossuth-díjas művészt egy rádióműsorban kérdezték halhatatlanságról és a Nagy utazás című számáról, válaszul azonban az egyik legkedveltebb Cseh Tamás-dal, a Csönded vagyok keletkezésének történetét osztotta meg, amelynek versszakaiban valójában párbeszédet folytat egy elhunyt fiúval.
Plusz

Szabó T. Anna: „Elkötelezem magam az irodalommal. Mindörökké.”

Egy 1988-ból származó naplórészletet osztott meg néhány nappal ezelőtt közösségi oldalán Szabó T. Anna költő.
Zenés színház

Nézze vissza Mundruczó Kornél müncheni Lohengrin-rendezését!

December 3-án mutatta be a Bajor Állami Opera Wagner Lohengrinjét Mundruczó Kornél rendezésében. Az előadást a színház saját streamingfelülete és a BR-Klassik is közvetítette, ahol vissza is nézhető a produkció.
Vizuál

A metronóm kérlelhetetlensége – megnéztük az Ennio Morricone-filmet

Egy monumentális életműhöz monumentális portré illik: Giuseppe Tornatore dokumentumfilmje a maga két és fél órájával töményen, sűrítve mutatja meg, miért is lehet kizárólag szuperlatívuszokban beszélni Ennio Morriconéról.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Délelőtt is sztárszólisták várják a közönséget az MVM karácsonyi koncertjén

A nagy érdeklődés miatt az MVM Karácsonyi Koncert napján, december 18-án délelőttre újabb hangversenyt hirdettek a szereplők, melyen szintén a hangszeres szólisták legnagyobbjai léptek fel.
Klasszikus interjú

„Az intuíció vezet” – Beszélgetés Tabajdi Ádám orgonaművésszel

Tabajdi Ádám az orgonistavilág sokoldalú alakja. Kívül-belül ismeri a hangszert és irodalmát, gyakornok volt a párizsi Notre-Dame-ban, számos rangos, nemzetközi versenyen szerepelt már sikerrel és előkészületben van egy átiratának kottás kiadása. Az MVM Zrt. jóvoltából Junior Prima Díjjal kitüntetett művész azt is elárulta, mit gondol a versenyekről, és milyen orgonát választana magának.
Klasszikus videó

Három nyelven csendül fel a Csendes éj a Danubia Zenekar és a Máltai Szimfónia videójában

Hátrányos helyzetű gyerekekkel rögzítették a Csendes éj című klasszikus karácsonyi dalt, amely lovári, angol és magyar nyelven csendül fel Lakatos Mónika, Nótár Mary és Takács Nikolas, valamint a Szent Efrém Férfikar közreműködésével.
Klasszikus hír

Elmarad Nina Stemme áriaestje a Müpában

Az intézmény tájékoztatása alapján a világhírű svéd szoprán lemondta december 7-re tervezett Wagner-estjét, így a koncertre szóló jegyeket az intézmény visszaváltja.
Klasszikus ajánló

Kállai Ernő lesz az Anima Musicae vendége

December 9-én egy újabb zseniális művész, Kállai Ernő foglalja el az Anima Musicae kamarazenekar koncertmesteri székét a Nádor Teremben, ahol szólójátékával is megajándékozza a közönséget.