Budapesten született, tízévesen kezdett zongorát tanulni a Zeneakadémia Gyakorló Iskolájában. Néhány év múlva előkészítő tagozatra került, ahol Ambrózy Béla lett a tanára, aki tíz éven át tanította, közben a Fasori Evangélikus Gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait. 1946-ban érettségizett, a zeneakadémiai előkészítőt egy évvel később fejezte be. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zongora szakán 1953-ban szerzett zongoratanári oklevelet, 1950-től karmester szakon is tanult, Somogyi László növendékeként 1955-ben diplomázott.
Már 1953-tól tanított vezénylési gyakorlatot a politikai okokból hatalmas létszámúra duzzasztott, s ezért két részre osztott karvezetés tanszakon az egyik csoportot vezető Gát József tanársegédeként, a tanszak egyesítésekor Vásárhelyi Zoltán tanársegéde lett. Egy évig az ének tanszaknál is segédkezett korrepetitorként. Az intézményben 1962-től adjunktus, később docens, 1981 és 1994 között a középiskolai énektanár és karvezetőképző szak tanszékvezető egyetemi tanára volt, 1998-tól 2017 végéig professor emeritusként tanított a Zeneakadémián. Három évtizedig vezette a Népművelési Intézetben, majd a Magyar Művelődési Intézetben szervezett karnagyi tanfolyamokat, tanított hazai és külföldi mesterkurzusokon is, tanítványainak száma több százra tehető.
Több kórusban is énekelt,
többek között a Forrai Miklós vezette Budapesti Kórusban, s az ország számos hivatásos és amatőr együttesét vezényelte. 1963-ban megalakította saját kórusát, a Liszt Ferenc Kamarakórusnak 1993-ig volt vezető karnagya. Együttesével a legkülönfélébb hazai helyszínek és fesztiválok mellett számos európai országban, 1982-ben, a Kodály centenárium évében az Egyesült Államokban is fellépett, és számos díjat is nyert. A nagyrészt a Zeneakadémia hallgatóiból és végzett növendékeiből álló kórus számos csaknem ismeretlen, nehezen megszólaltatható reneszánsz és kortárs művet mutatott be. Ők énekelték először Magyarországon olyan 20. századi zeneszerzők nagyszabású műveit, ciklusait, mint Hindemith Mise, Ligeti Lux aeterna, Britten Sacred and Profane című alkotásait.
A fiatal magyar zeneszerzőket új művek komponálására biztatta, lendületet adva a kórusirodalom fejlődésének, gazdagodásának.
Karának állandó repertoárján szerepeltek Liszt Ferenc, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Lajtha László és romániai magyar szerzők, Oláh Tibor és Szabó Csaba kórusművei is. A zenekarok szívesen kérték fel a kórust közös produkciókhoz, gyakran működtek együtt a Liszt Ferenc Kamarazenekarral. Az 1960-as években a Pedagógus Énekkart és a Pedagógus Szimfonikus Zenekart is vezette, sok más mű mellett Purcell Dido és Aeneas, valamint Gluck Alkésztisz című operáját is bemutatták hangversenyszerű előadásban. Később a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem nagy kórusának vezetőjeként többek között Liszt Ferenc és Kodály Zoltán nagyszabású karműveit vezényelte.
Számos televízió- és hangfelvételt készített a Liszt Ferenc Kamarakórussal, a Honvéd Kórussal és a Debreceni Kodály Kórussal. Tankönyvet írt A kórusvezénylés alapjai címmel, ma is ez a karvezető-oktatás alaptankönyve. A Karvezetés főiskolai tankönyv Vezénylés, kórustanítás, interpretáció című fejezetének szerzője, több hazai kórusantológia társszerkesztője (pl. Zengő csudaerdő, Virág és pillangó).
Az alábbi felvételen a Debreceni Kodály Kórust Párkai István vezényli. Kodály "Sík Sándor Te Deuma" című kórusműve szól.
Hazai és külföldi nemzetközi kórusversenyek zsűritagja, tudományos konferenciák előadója. Több zenei szervezetnek - Liszt Ferenc Társaság, Magyar Kodály Társaság, Bárdos Lajos Társaság - alapító tagja, a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetségének (KÓTA) tiszteletbeli elnöke, 2013-tól Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
Kórusvezetői és pedagógusi munkásságát számos díjjal ismerték el. 1978-ban Liszt Ferenc-díjat, 1997-ben Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjat kapott, kétszer, 1995-ben és 1999-ben nyerte el az Artisjus-díjat. 2001-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét vehette át és érdemes művész lett. 2007-ben Kossuth-díjjal tüntették ki több évtizedes kiemelkedő művészi munkájáért, a magyar kóruskultúra nemzetközi hírnevének öregbítése, a magyar zenész-társadalom nemzedékeinek felnevelése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként, 2014-ben megkapta a Nemzet Művésze címet.
Kilencvenedik születésnapja alkalmából május 27-én díszhangversenyt rendeztek a Zeneakadémia Nagytermében, ahol átvehette az idén először odaítélt Liszt-gyűrűt.
hírlevél
