- Új lemezén Ligeti Duója és Kurtág György Nyolc hegedű-cimbalom duója is szerepel, a Miskolci Szimfonikusokkal pedig Bartók II. hegedűversenyét játszotta, ráadásként pedig egy Kurtág-mű is megszólalt. Mi a magyar zene különlegessége, ami más nemzetiségek muzsikájában egyáltalán nem lelhető fel?

- Bartók, Ligeti, Kurtág mindannyian szerették és szeretik, tisztelték és tisztelik a népzenét, ezért olyan alap és hagyomány jelenik meg a kompozícióikban, ami egyedülálló: összekötetést tudnak teremteni ég és föld között. Az általuk bejárt úton szeretnék én is haladni, nyitott szemmel, amerre csak járok. Úgy érzem, nem csak én adok energiát ennek a zenének, hanem én is sokat kapok tőle. Természetesen nemcsak a zeneszerzők, hanem a magyar zenészek, előadók is fontos részei a mai kultúrának.

- Több ősbemutató is fűződik a nevéhez, például Johanna Doderer, Otto Zykan, Gerald Resch, Gerd Kühr, Jürg Wyttenbach és Fazil Say darabjai. A közönség soraiból milyen reakciók érkeznek egy-egy ősbemutató alkalmával?

- Néha problémát jelent a kortárs zene, mert az emberek félnek a zene bonyolultságától, pedig Kurtágot vagy Ligetit hallgatni nem nehéz! Nekünk, előadóknak pedig az a szerepünk, hogy a papíron levő hangjegyeket életre keltsük, minél érettebb előadásban minél több tisztaságot kölcsönözzünk a zenének, hogy ne maradjon absztrakt - megfogható legyen. Korábbi korok zeneszerzőinek műveit előadni teljesen más: ha például Brahmsot játszom, gondolnom kell a stílusra, az időre. A kortárs zenénél ezekkel nem kell törődnöm: ez a jelen zenéje, a mi örökségünk, de sok még a tennivaló ezzel kapcsolatban.

- Bartók II. hegedűversenyét e hónapban már játszotta Lipcsében is és koncertnaptárából kiderül, hogy Beethoven concertóját májusban egy hét leforgása alatt három ország négy városában fogja előadni. Hogyan tudja megőrizni az előadás élénkségét, könnyedségét és saját fizikai erőnlétét?

- Ezen mindig dolgoznom kell. Olyan sokszor játszom másképp, hiszen mindig másképp érzem magam. Az improvizáció a lényeg és az, hogy megragadjam a szabadságot. Mindig megpróbálom újra és újra, nulláról fölépíteni az interpretációt. Soha nem szabad megállni: mindig igyekszem új ihletet találni, kérdezni, olvasni és inspirációt szerezni más helyekről.

- Említette az improvizációt, amivel más hegedűművészek (pl. Maxim Vengerov, Yehudi Menuhin) is kísérleteztek. Mások (pl. Joshua Bell, Kelemen Barnabás) a zeneszerzéssel kacérkodnak. Miért kap egyre nagyobb jelentőséget mindez a klasszikus hegedűművészetben?

- Nagyon jó, ha egy előadó tud zenét szerezni. Fontos, hogy tudjuk kezelni a darab szerkezetét. Néha el kell hagyni az újdonságtól való félelmet, hogy létrejöjjön a zenével való közvetlen kapcsolat, különben olyan lenne, mintha mindig étterembe mennénk, és nem tanulnánk meg főzni. Vegyük például Lisztet vagy Paganinit: ők egyszerre előadók és zeneszerzők is voltak, szabad volt a lelkük is. Ha valaki csak előadó, az kicsit olyan, mintha robot lenne, és nem tudná beletenni az előadásba az egyéniségét.

- Ön önkéntes nagykövete a Terre des Hommes jótékonysági szervezetnek, melyen keresztül kiemelten támogatja a moldvai gyerekeket. Miért tartja fontosnak mindezt?

- Moldova a legszegényebb európai ország, így a gyerekek is szegény családból származnak, segítségre van szükségük. Az én életem szerencsésen alakult, hogy idáig eljuthattam. Felelősséget érzek a hazám iránt, így ha tehetem, segítek.

- A szülőfölddel való kapcsolat, a gyökerek iránti tisztelet Önben nagyon erősen él és ez sugárzik a színpadról is.

- Ezért is játszom mezítláb, mert fontos számomra a föld, a talaj. Fizikaliag stablitást ad, így a játék sokkal fesztelenebbé válik. Lelki értelemben pedig szükségem van egy szilárd pontra - hogyan tudnám másként megkísérelni, hogy elérjem a csillagokat?