Klasszikus

Pauk György: "A magyar hegedűsök jövője érdekel" I.

2014.07.02. 07:00
Ajánlom
Játszi könnyedséggel, közvetlen stílusban tanít, fejből játszik, kifejező gesztusai, intései nyomán helyre kerülnek a zenei frázisok. Az Óbudai Társaskörben rendezett kurzus szüneteiben régi barátok, kollégák veszik körül: ölelgetik, ajándékokat hoznak, üdvözleteket adnak át. Hogy mi az oka, hogy itthon az utóbbi időben mégis ritkán láthatjuk, nos, ezt is megkérdeztük a hetvenhét éves muzsikustól. INTERJÚ

- Mint pódiumművész 2008-ban adta búcsúkoncertjét Budapesten, de előtte is és utána is rendszeresen jött mesterkurzust tartani a szombathelyi Nemzetközi Bartók Szemináriumra. 2013-ban és 2014-ben már nem találhattuk a nevét a professzorok között. Mi történt?

- A Bartók Szeminárium ötlete, miszerint Bartók nevével nemzetközi fesztivál szerveződjön, és hogy Bartók műveit játsszuk és terjesszük, az nagyszerű gondolat - de voltak szervezési gondok. Például túl későn kerültek fel az információk az internetre és mivel rengeteg a fesztivál, a jó növendékek oda mentek, ahol előbb informálták őket. Ezek a problémák szerencsére idővel megoldódtak. A másik gondom a diákok részvételi díjával volt. Szerintem lehetnének magasabbak is, hiszen ez valamiféle presztízst is jelent, utal a rendezvény nívójára, de a szervezőknek nyilván más szempontokat is figyelembe kellett venniük. De ami a fő oka volt, hogy nem folytattam a szombathelyi tevékenységemet az az, hogy nem jöttek el a magyar hegedűsök. A résztvevők mind külföldről érkeztek saját vagy más professzorok növendékeként. Sajnos a budapesti Zeneakadémiáról soha nem jelentkeztek. Ennek több oka lehet: Bartók még mindig nagyon nehéz hegedűtechnikailag, ezért nem játsszák eleget és e miatt nem is értik igazán. Jöttek aztán a japánok, kínaiak, londoniak, akik gyönyörűen megoldották Bartók darabjait, a magyarok meg csak szomorúsággal vegyes csodálattal hallgatták őket. Úgy gondoltam azért, hogy külföldieket tanítsak Magyarországon, nem érdemes hazautaznom.

- A mostani kurzuson azonban csak magyarok vesznek részt. Honnan jött az ötlet, a felkérés és lesz-e lehetőségük az ifjú hegedűsöknek rendszeresen találkozni Önnel itt Óbudán?

- Minden évben tanítok Hollandiában a The International Holland Music Sessions-ön és ott találkoztam G. Horváth Lászlóval, akit nagyon tehetséges hegedűsnek tartok. Azóta ő folyamatosan kért és hívott, hogy jöjjek, szervez nekem egy kurzust. Meg is történt, Laci nagyon ügyesen, rengeteg munkával elintézett mindent, itt is vagyunk, de sajnos nem tudom, hogy lesz-e folytatás. Nem volt ugyanis elég kvalitásos jelentkező. Máshoz vagyok szokva. Amerikában a nyári kurzusaimra a legnívósabb helyekről, a New York-i Juilliard Schoolról vagy Los Angeles-ből, San Franciscóból, a cleevelandi egyetemről jönnek. Londonban a London Master Classes-on, a legnagyobb nemzetközi mesterkurzuson huszonöt éve veszek részt. A londoni Királyi Zeneakadémián különleges, úgynevezett „performers class" osztályom van, maximum nyolc növendékkel foglalkozom. Teljesen szokványos, hogy egyszerre három-négy művel foglalkozunk és a tanítványaim átlagosan négy-öt hét alatt tanulnak meg egy teljes szonátát vagy hegedűversenyt, míg itthon ez fél évig tart. Azt sem veszik itthon tudomásul, hogy megváltozott az előadói stílus, direktebbek, egyenesebbek a technikai megoldások, egyszóval máshogy hegedülünk ma, mint ötven éve.

- Elsősorban erre szeretné felhívni a diákok figyelmét ez alatt az egy hét alatt?

- A célom az, hogy kinyissam a növendékeim szemét. Arra kérem őket, hogy kérdezzenek bátran, mert aki kicsit is gondolkodik a hallottakon, az előbb-utóbb rájön a lényegre. Az is fontos - és ezt is Zathureczkytől tanultam -, hogy milyen a hang, annak a minősége, mert a közönséget ez fogja meg elsősorban. Az pedig már technikai kérdés, hogy a művész a két kezével mit tud kihozni a hangszeréből, legyen az bármilyen minőségű is. A technikai kérdések pedig logikai úton megoldhatók. Nem elég, ha a tanár megmutatja - persze meg kell tudni mutatnia, másként hogy is taníthatná -, hogy hogyan kell csinálni, de el is kell tudni magyarázni! Káros is lehet, ha a tanár csak előjátszik, mert a növendék elbizonytalanodhat saját magában, hogy ha ez ilyen könnyű, én miért nem tudom megvalósítani? Hegedülni nehéz, sőt, nagyon nehéz, de ha az ember jól használja a karjait, és jól érzi magát a húron, a hegedűn, akkor nagyon könnyű. Nekünk, hegedűsöknek a gravitáció ellen kell dolgoznunk és meg kell nyernünk, mégpedig könnyedén ezt a csatát.

- A londoni Királyi Zeneakadémián maga választja meg a növendékeit és ezt a kurzust is előválogató előzte meg, mely során az itthon készült, majd Londonba kiküldött felvételek alapján döntött a hat aktív résztvevő mellett. Miért fontos ez?

- Ahhoz, hogy megmutassam, mit tudok, kell a jó növendék, és kell a repertoár. Mozart hegedűversenyeiből nem elég csak a második és harmadik tétel, kell az első is. Azt várnám, hogy egy ilyen kurzusra beadjanak egy hegedűversenyt, egy szonátát, előadási darabot, amiből kiválaszthatom, hogy mivel lenne érdemes foglalkozni. Bartók Román népi táncai, ami eredetileg zongorára íródott, hát, ezt sajnos nem tudom fő Bartók-darabként értékelni. Én szólistákat nevelek, mert tudom, hogy mit jelent egy Brahms Hegedűversennyel kiállni. A tudást keresem és a felvételekről pontosan hallom, hogy kiből mi hiányzik.

- Stuller Gyula, András Tamás, Deák Márta is egykori növendéke volt Londonban, jelenleg Pusker Júlia tanul Önnél. Kik tartoznak még az osztályába jelenleg?

- Három növendékem már zeneakadémiai tanár, András Tamást, aki jelenleg a Royal Philharmonic Orchestra koncertmestere, őt szeretném negyediknek. Márta is érdemes lenne ilyen pozícióra, de ő egyelőre a pécsi Pannon Filharmonikusoknál dolgozik koncertmestereként. Gyulának Svájcban, Lausanne-ban van komoly professzori állása, a vonós tanszak vezetője, Juli pedig nagyon sokat fejlődött, idén megszerezte a BA diplomáját és még marad két évet, hogy megkapja a MA minősítést is. Őt a Zeneakadémiáról Kertész István küldte el hozzám, aki Óbudára is delegálta egy növendékét. Kint mindig nemzetközi osztályom van, jelenleg Juli mellett két japán, két ausztrál egy lett és egy angol a tanítványom van. Mindegyikük lány, de jövőre lesz egy orosz fiú növendékem is.

- Ön szerint mi az oka, hogy elnőiesedett a szakma? Mit csinálnak a fiúk?

- Ülnek a számítógép előtt vagy üzlettel foglalkoznak, mert tudják, hogy a zenéből nagyon nehéz megélni. Kemény munka muzsikusnak lenni, minden nap gyakorolni, fittnek lenni, állandóan úton lenni. Tudom, egész életemben, hetven éves koromig ezt csináltam. A hölgyek pedig teret szereztek: az itthoni zenekaroknak is a kétharmada nő. Nekem ezzel nincs bajom, ez tény. A következő évek meghatározó művészei is többnyire hölgyek, gondoljunk csak Janine Jansenre, Julia Fischerre. Persze ne hagyjuk ki a sorból a görög férfiút, Leonidas Kavakost sem!

- Másként kell tanítani a lánynövendékeket?

- Nincs különbség. De szerintem inkább arra a tendenciára érdemes odafigyelni, hogy mennyi nagyszerű muzsikus jön Ázsiából. Mindegyikük tud hegedülni, zenélni pedig meg lehet tanítani őket, mert megvan a technikai tudásuk. Nemrég megnéztem az egyik legnagyobb, az ősszel Indianapolisban rendezendő versenyre jelentkezők listáját és 80%-uk ázsiai, nyugat-európai nincs is. Ez az, ami igazán elgondolkodtató.

Hogy miért töretlen mégis a hegedűművész lelkesedése ha magyar hegedűsökről, és a fiatalok továbbképzéséről  van szó elmondja az interjú délutáni folyatatásában, amiben beszél tervezett életrajzi könyvéről is.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Könyv

A két macska az önreflexiót jelenti – Kepes András a Lírástudók vendége

A Két macska voltam berobbant a sikerlisták élére, így nem is volt kérdés, hogy Kepes Andrást is meghívjuk podcastunkba. A 75 éves tévés, újságíró most már szinte csak regényírással foglalkozik, és már a következő könyvét tervezi.
Vizuál

Csontváry ritkán látható, 1901-ben festett szicíliai tájképét is élőben csodálhatjuk a Virág Judit Galériában

A Holdtölte Taorminában című festmény felbukkanása azért számít művészeti szenzációnak, mert a magántulajdonban lévő festményt régóta nem láthatta a szélesebb közönség. „Kevés mű maradt fenn Csontváry után, magángyűjteményben pedig nagyjából húsz darab lehet. Ezek egyike a Holdtölte Taorminában” – mondta el Kelen Anna, a Virág Judit Galéria művészettörténésze.
Plusz

„Jön a szép kikelet” – megjelent a márciusi Fidelio

Részletes programbontásokkal, hírekkel, ajánlókkal és interjúkkal megjelent a 2024. márciusi Fidelio. Az ingyenes magazin megtalálható országszerte, az ismert terjesztési pontokon, és az online verzió is elérhető!
Klasszikus

Kalló Zsolt lesz az Anima Musicae vendégkoncertmestere

Legutóbbi Nádor termi koncertjükön a zseniális Mendelssohn zenéiből válogattak, február 24-én pedig a szintén csodagyerekként emlegetett Mozart remekművei csendülnek fel az Anima Musicae Kamarazenekar és mostani vendégük, Kalló Zsolt koncertjén.
Színház

Találkozni önmagunkkal: ez is egyfajta megváltás – interjú Gáspár Ildikóval a Bűn és bűnhődésről

Március 8-án mutatják be a Bűn és bűnhődést az Örkény István Színházban. Az előadás rendezőjével Dosztojevszkij leghíresebb regénye mellett a női karakterekről, önként vállalt szenvedésről és a színházak társadalmi szerepéről is beszéltünk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

A zene- és énektanári pálya népszerűsítését segíti a frissen átadott Kodály Műhely

A Városmajorban található intézmény kurzusoknak, szakmai és módszertani bemutatóknak, művészeti, zenetudományi témájú kerekasztal-beszélgetéseknek és kamarazenei hangversenyeknek ad helyet.
Klasszikus hír

Négy kiváló muzsikus rögzítette Brahms zongoranégyeseit

Brahms mindhárom zongoranégyesét vette lemezre Giovanni Guzzo, Szűcs Máté, Perényi Miklós és Várjon Dénes. Az album március 1-jén jelenik meg a Hungarotonnál.
Klasszikus ajánló

Kalló Zsolt lesz az Anima Musicae vendégkoncertmestere

Legutóbbi Nádor termi koncertjükön a zseniális Mendelssohn zenéiből válogattak, február 24-én pedig a szintén csodagyerekként emlegetett Mozart remekművei csendülnek fel az Anima Musicae Kamarazenekar és mostani vendégük, Kalló Zsolt koncertjén.
Klasszikus interjú

„Aki kíváncsi, mindig ki akar nyitni egy következő ajtót” – interjú Hámori Mátéval

Nemcsak azokhoz akar szólni, akik maguktól is bemennek a koncertterembe – Hámori Máté és a Danubia Zenekar azon igyekszik, hogy a legkülönfélébb emberek ráébredjenek, milyen fontos szerepet tölt be a zene az életünkben.
Klasszikus hír

Nyílt levélben kért támogatást a Belgrádi Filharmonikus Zenekar

Az idei évben századik születésnapját ünneplő együttes február 9-i koncertjén a közönség előtt olvasta fel azt a levelet, amelyben nagyobb állami támogatást és évek óta ígért új koncerttermük megvalósulását kérték.