Klasszikus

Pavel Fajt és a Dresch Quartet a MOLto Vivace sorozatban

2005.06.03. 00:00
Ajánlom
Az A38 hajón mutatja be legújabb projektjét június 15-én, este nyolc órától Pavel Fajt, Csehország legaktívabb, legtehetségesebb és legismertebb dzsesszdobosa. A fellépést a Dresch Quartet koncertje előzi meg.

Európa egyik leginkább sokoldalú muzsikusa és zeneszerzője, a cseh dobos és ütőhangszeres Pavel Fajt lényegében mindenkivel dolgozott már Csehországban, aki csak egy kicsit is részese a zenei életnek. Rendkívül gazdag életművében színházi, tánc- és filmzenék éppúgy megtalálhatóak, mint – az A38 hajón nemrégiben fellépett – feleségével, Iva Bittovával készített lemezek vagy az 1995-ben alapított fúziósdzsessz zenekar, a Pluto munkái. Fajt korai, finom, cinekkel operáló, népzenei és szving-alapokra épülő akusztikus stílusa a kilencvenes évek végére jócskán megváltozott. Újabb lemezein elektonikus kütyük, loopok játsszák a főszerepet. Az igazi fordulatot 2001-es szólólemeze hozta meg, azóta érdeklődése egyre inkább az elektronikus zene felé fordult. Budapesti, Robotpilóta című koncertjén partnere Ondrej Smeykal didzseridu-játékos lesz.

A Dresch Quartet vezetője, Dresch Dudás Mihály 1955-ben született. A – meglepő módon – gépipari szakközépiskolát végzett, egykor mechanikai műszerészként dolgozó Dresch Dizzie Gillespie és John Coltrane hatására kezdett el szaxofonozni, és 1979-ben végzett a dzsessztanszakon. Első együttesét 1984-ben alapította. A zenekarhoz kis időre csatlakozott az azóta szédületes szólókarriert befutott Lajkó Félix is. Lajkót Kovács Ferenc váltotta fel, így stabilizálódott a Dresch Quartet klasszikus felállása. A zenekar 1998-99 tájékán átalakult, és az „új” Dresch Quartet zenészei azóta játszanak együtt. Talán senkinek sem sikerült következetesebben ötvözni a magyar népzenei hagyományt a klasszikus amerikai dzsesszel. Dresch a népzenei motívumok beemelésével egészen új mélységeket adott a bebopnak – és fordítva. A kortárs világzene gyakran felületes „árukapcsolásaival” ellentétben a Dresch Quartet zenéjében egyedülálló és egymástól elszakíthatatlan módon szövődnek egybe a pentatónia, Coltrane jellegzetes futamai, a ritmusszekció szvinges húzása, a meglepő dinamikai váltások, a free jazz szabadsága és a hangszeres virtuozitás. A Dresch Quartet az utóbbi időben Kovács Ferenc helyett gyakran lép fel a zseniális cimbalomjátékossal, Lukács Miklóssal, akinek húzós szvingjei és dinamikus szólói nehezen kiheverhető élménnyel szolgálnak. A zenekar felállása: Dresch Dudás Mihály (tenor- és szopránszaxofon, furulya), Lukács Miklós (cimbalom), Szandai Mátyás (bőgő) és Baló István (dob).

(Belépő elővételben 1000, a koncert napján 1500 forint.)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Vizuál

Fedezd fel Frida Kahlo életének helyszíneit!

Lehet-e még újat mondani arról a nőről, aki az életét és az érzéseit ilyen mélységben tárta a nyilvánosság elé, aki saját személyét is a művészete részévé változtatta? Az ikonikus képzőművészek életét bemutató filmek sorában ezúttal a mexikói festőművésznő nyomában járunk.
Fidelio Tours

A Gyógyítókerttől a Pajtaszínházig – Partitúra az Őrségben

Az Őrségben kalandozik a Partitúra kulturális felfedezőműsor szeptember 26-án, szombaton 14.30-tól a Duna tévén. Egyébként az Őrség onnan kapta a nevét, hogy a honfoglaló magyarok őrállókat telepítettek ide az ország nyugati kapujának védelmére.
Színház

Hát én nem vagyok magyar? – Kondor Ernő, a pesti kabaré „feltalálója”

A magyar kabaré története szomorú históriákkal teli, a nagy nevettetők élete sokszor egyáltalán nem volt vidám. De talán az egyik legigazságtalanabb sors a honi kabaré alapítójának, Kondor Ernőnek jutott. Őt már az életében elfelejtették. Pedig pályatársa, Kellér Dezső joggal nevezte őt a műfaj feltalálójának, ugyanis az általa megteremtett irodalmi kabaré a világon egyedülálló volt.
Jazz/World

„Gyakran maga a hangszer ihlet meg" – Bögöthy Ádámmal beszélgettünk

Bár Bögöthy Ádám zenei tanulmányait gitáron kezdte meg, hamar kiderült, hogy a nagybőgő hangja is közel áll a szívéhez. A Kodolányi János Főiskolán és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen is jazz tanszéken tanult – a két képzést párhuzamosan végezte el –, azóta pedig számos versenyen bizonyította tehetségét. Három éve csatlakozott a Modern Art Orchestrához, ennek kapcsán beszélgettünk vele a zenekarról, jazzről, vallásról.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Kelemen Barnabás és Kokas Katalin a Gramophone díjazottjai között

Kihirdették a rangos brit zenei szaklap 2020-as győzteseit.
Klasszikus magazin

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Klasszikus hír

3,5 millió dollárt fizettek a szexuális zaklatás miatt kidobott karmesternek

Miután kirúgta szexuális zaklatás miatt, még 3,5 millió dollárt fizetett a Metropolitan Opera James Levine-nak, írja a New York Times.
Klasszikus kritika

A hang szépsége – A Pannon Filharmonikusok Bécsi barátok című koncertjéről

Szeptember 19-én a pécsi Kodály Központban egy tavaszról elhalasztott hangversenyt hallhatott a közönség: a Pannon Filharmonikusok vendégeként Baráth Emőke adott elő Haydn- és Mozart-áriákból összeállított, súlytalannak nem mondható hangszeres számokkal gazdagított programot. A zenekart Vass András, a zenekar állandó karmestere vezényelte.
Klasszikus hír

Költözni kényszerül a Rádiózenekar

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez kerül a Magyar Rádió által használt három épület, a Rádiózenekar viszont még nem szolgál közzétehető információkkal az ügyben. Az biztos, hogy költözniük kell.