A Pécsi Szimfonikus Zenekar tagjaiban 2002-ben fogalmazódott meg a gondolat, mely szerint több aktivitással és nagyobb ambícióval szeretnének tovább dolgozni. A 2002/2003-as évadban tehát több koncertet is adtak a fővárosban, 2003/2004-ben az Olasz Intézetben már bérletsorozatot rendeztek, és nem késték le a Művészetek Palotája megnyitását sem, ahol 2005. január 8-án adták első hangversenyüket. Az azóta is teltházzal zajló budapesti koncertek hallgatói 80%-ban bérlettulajdonosok és "2016-ra is megállapodtunk már a terem-foglalásokról a Müpával" - emelte ki Horváth Zsolt igazgató. "Szeretnénk a nagy és jelentős zenekarok közé bekerülni és azt elérni, hogy a kulturális élet ne legyen ennyire fővárosközpontú. Sajnos azt tapasztaljuk, hogy az EKF elmúltával tökéletesen elfordult a figyelem Pécsről, pedig a Kodály Központ felépítésével évtizedekre biztosítottá vált a tér és az idő olyan jeles művészek számára mint Kocsis Zoltán vagy Fazil Say - és e lehetőség természetesen a közönség számára is adott. Még mindig inkább a Pannon Filharmonikusok tagjai ülnek buszba és utaznak Budapestre, mint fordítva" - folytatta az igazgató.
Ezen a tendencián igyekszik változtatni a Fidelióval közösen indított kritikuspályázat is, melynek első fordulójára a 18-28 év közötti fiatalok jelentkezését december 1-ig várják. A részletes kiírást (mely itt is olvasható) Kádár-Csoboth Judit, a Fidelio.hu főszerkesztője ismertette, kiegészítve a Fidelio Média Kft-hez kapcsolódó legfontosabb, aktuális információkkal. "Ahogy a Pannon Filharmonikusok is tíz éve vannak jelen Budapesten, úgy a Fidelio is fennállásának épp tíz éves évfordulóját ünnepelte ősszel. A hírek az elmúlt időszakban elsősorban cégegyesítésről szóltak, de a Fidelio ezen belül változatlan arculattal és minőséggel igyekszik jelen lenni a kulturális médiapiacon. Ezzel a kritikapályázattal pedig a klasszikus zenei kritikaírás népszerűsítésén és az ifjú kritikusok felfedezésén túl az is célunk, hogy felhívjuk a figyelmet a vidéki koncertek jelentőségére és magas színvonalára" - mondta.
Az előadóművészeti-törvény módosításával létrejött a nemzeti zenekari kategória, melyben hat együttes, köztük a Pannon Filharmonikusok is helyet kapott. "Az állam hároméves szerződést kötött velünk, melyben 24 tematikai csoportba osztva foglalták össze feladatainkat, melyek között számos új is szerepel.
Az öt budapesti hangversenyből álló bérletsorozatot a Zongora négy arca címmel hirdették meg, mely során olyan jeles zongoraművészek lépnek színpadra, mint Bogányi Gergely, Ránki Dezső, Fazil Say és Frankl Péter. "Egyfajta hiánypótlás ez nekem - mondta Bogányi Tibor, a zenekar vezető karmestere -, hiszen az elmúlt csaknem három évtizedet Finnországban töltöttem és nem volt közvetlen kapcsolatom a hazai zenei élet legnagyobbjaival. A Pannon Filharmonikusokkal való összecsiszolódás is igen jó úton halad, bár ez a folyamat évek múltán fogja elérni a 100%-ot. Nagy öröm számomra, hogy az együttesen belül semmiféle eróziót, elbizakodottságot nem tapasztalok abból fakadóan, hogy a Kodály Központ világszínvonalú koncertteremében játszhatnak és próbálhatnak. Sajnos a Lahti Szimfonikus Zenekarnál - akik szintén évtizedeket vártak egy jó minőségű koncertteremre - ez a fajta szétesés bekövetkezett a Sibelius-ház megépítése után" - mondta a karmester.
A zenekar részéről Deák Márta koncertmester is hasonlóan nyilatkozott a közös munkáról: "a párbeszéd az együttes és a karmester között messzire mutató és záloga annak, hogy az az időszak, amelyet a zenekar és karmestere már egymásnak szentelt, a legmagasabb színvonalú munkával teljen."
A tízéves periódus alatt 49 alkalommal hallhatta a zenekart a budapesti közönség, a bérletes koncerteken kívül a Budapesti Fesztiválzenekar maratonjain, a Nemzeti Filharmonikusok sorozatainak vendégeként, a Szimfonikus Körkép és a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében, valamint ünnepi díszhangversenyeken. A számláló november 16-án este tehát 50-et mutatott és reméljük, a jövőben meg sem áll még kétszer ennyinél sem.