Klasszikus

Pedálparádé is volt

2013.02.26. 07:10
Ajánlom
A historikus muzsikusként Európa-szerte jegyzett szlovén Dalibor Miklavčič orgonakoncertje a több mint öt éve töretlen sikerrel zajló MüPa-beli orgonás sorozat idei nyitányaként nagyszerű alaphangot adott a 2013-as évhez.

A Fassang László művészeti vezetése alatt megvalósuló sorozat koncertjeit mindig is jellemezték a kísérletező, szokatlan együttműködésekben, technikai különlegességekben, vagy éppen stilisztikai kontrasztokban bővelkedő műsorösszeállítások. A PedálParádé cím ezúttal azonban némi aggodalomra adott okot. Talán nem csak e sorok írójában merült fel a félelem: netán valamiféle akrobatikus hangszerbemutatóra számíthatunk? Nos, hangszerbemutató valóban volt (a koncert előtti közönségtalálkozón) és némi akrobatika is (az előadó Bach BWV 564-es C-dúr toccata, adagio és fúgáját vezette fel egy sztepptáncversenyen is nevezhető, a pedálcsembalón bemutatott előjátékkal); a végeredmény azonban semmiképp sem cirkuszi mulatságnak, üres virtuózkodásnak, hanem komoly zenei élménynek bizonyult.

De miképpen is épült fel az est dinamikája? A koncert két része két eltérő zenei korszak muzsikájából válogatott: előbb barokk (Weckmann és J. S. Bach), utóbb pedig modern (értsd romantikus és 20. századi modernista) zene szólalt meg (Schumann, Chopin és Petr Eben). Ezt a kettősséget még egy hármasság is megfejelte: az orgona mellett jobbra egy csodálatos, barokk pedálcsembaló, bal felől pedig egy még különösebb, igazi ritkaságnak számító pedálzongora (valójában pedálpianínó) foglalt helyett. A megszólaló darabok közötti stilisztikai kontrasztokat a három hangszer váltogatása révén az előadó rendkívüli hatékonysággal fokozta fel, a ráadásban pedig azt a kötelező magas labdát is leütötte, hogy a korábban csembalón megszólaltatott Bach-tételt orgonán, merőben más jellegű karaktert vázolva ismételte meg.

Noha e beszámoló szerzője Miklavčičet elsősorban barokk előadóként zárta a szívébe, valójában nem lehet különösebb panasza a modern művekkel kapcsolatos felfogását illetően sem. A koncert színvonala ugyan némileg ingadozott, ez azonban semmiképp sem feleltethető meg a korszakok és stílusok váltakozásának. Ami nagyon jól sikerült, s ami kevésbé, nem ilyesminek, hanem sokkal inkább a mű és az előadó közötti viszony minőségének volt betudható.

A közönség látható elégedettségét kivívó estről elgondolkodva - és Miklavčič munkásságának egésze szempontjából is - egy fontos alapelv látszik kirajzolódni: a hangszerek új, az akadémikus hagyomány felől tekintve minden bizonnyal riasztóan „szabados", valójában historikusan tájékozott pluralizmusa (ez esetben a modern orgona, a barokk csembaló és a 19. századi pedálzongora triásza) megfelelő kezek között megtermékenyítően tud hatni az előadóművészet fejlődésére. Az, amit a könnyűzene területén „cover"-nek neveznek, s ami az utóbbi évtizedben a „YouTube-generáció" színrelépésének egyik legizgalmasabb zenei fejleménye volt, láthatóan messze többre hivatott annál, semmint, hogy egy ismert zeneműnek a sajátos (általában redukált) előadói, technikai feltételekhez kötött másodlagos verziója, absztrakciója vagy éppen felvizezése, tupírozása legyen. A jó „cover" ugyanis visszahat a műről kialakult korábbi ideákra, egyenesen konkurrál azokkal. Az elektromos hegedűk, szintetizátorok, poposított Monti-csárdások, crossover libertangók korában üdítően hat a hangszeres transzferálás Miklavčič által bemutatott kulturált, tudós, de érzelmileg is elkötelezett megvalósítása.

Van azonban a szóban forgó „áthangszereléseknek" egy másik, nem kevésbé jelentős eredménye is - ez jól ismert a historikus gyakorlat barátai számára - nevezetesen, hogy igazságot képes szolgáltatni olyan daraboknak, amelyek kevésbé meggyőző hangszerelésben honosodtak meg (és ezért marginalizálódtak). Schumann pedálzongorás művei (opp. 56 és 58) az eredeti hangszerelésben például e tekintetben ma is revelációként hatnak, de éppígy fenséges zenei csemege Bach hegedűpartitáinak (ez esetben az E-dúrnak) akárcsak egy tételét meghallgatni egy képességes pedálcsembalójátékos előadásában.

Fontos kiegészítés persze, hogy Miklavčič esetében éppen nem arról van szó, hogy a zongorista, az orgonista és a (pedál)csembalista szerencsés perszonálunióra lépett volna, hanem arról, hogy a billentyűs hangszerek kortárs és történeti példányai egyenlő alternatívákként állnak a muzsikus rendelkezésére, aki a darabok felfedezése, (át)értelmezése és a koncertműsorban történő elrendezése szempontjából is egyaránt nagy haszonnal veszi igénybe a hangzásbeli sokféleség adta lehetőségeket. Tulajdonképpen az orgonazene logikájának konzekvens továbbfejlesztéséről van szó: hiszen az orgona, egészen pontosan a 19. századi koncertorgona, a zenekari hangzás egy személyben történő egyesítésére és kontrolljára irányuló igény kifejeződése. Miklavčič előadóművészete pedig ezt az igényt az orgona fizikai keretein túlra is kiterjeszti: ahol a regisztráció és az orgonamanuálok további expanziója már nem lehetséges, ott egyszerűen átül egy másféle hangszertest manuáljához, miközben a kifejezés, a megszólaltatás feletti uralma tökéletesen fennmarad, előadóművészetének birodalma pedig kibővül.

Az expanziós igény másik végén a szintetizátorok ennek a gyakorlatnak épp ez ellenkezőjét kínálják: technikai-akusztikai többleteredményt egy lényegében változatlan zenei tudás számára. Ezzel szemben Miklavčič nem bízza magát a technika szellemére, hanem a hangszerpark kibővítése révén saját magának állít kihívást és önnön tudását bővíti. Közönsége örömére. 

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Hét új bemutatóval készül a Radnóti Színház a következő évadra

A Radnóti Miklós Színház megtartotta évadzáró társulati ülését a Tesla Labor udvarán, melyen elbúcsúztatták a járványhelyzet miatti "mostoha évadot" és nyilvánosságra hozták a 2021|2022-es szezon új premierjeit.
Klasszikus

"Gyógyuljunk a zene erejével!” - Évadot hirdetett a Nemzeti Filharmonikusok

A Nemzeti Filharmonikusok "Vidd tovább a dallamot!" szlogennel hirdette meg a 2021/2022-es évadot, melyben megtalálható hét színes műsort kínáló bérlet, egy régóta sikeres, közkedvelt beavató koncertsorozat és több izgalmasnak ígérkező bérleten kívüli hangverseny is.
Színház

Kilenc bemutatót tervez az új évadban az Örkény Színház

Kilenc bemutatót tervez a 2021/2022-es évadban a fővárosi Örkény István Színház, ahol a jövő szezonban Bodó Viktor, Kovács D. Dániel, Tarnóczi Jakab, Ördög Tamás, Schwechtje Mihály és Kelemen Kristóf rendezését is láthatja a közönség.
Plusz

Jankovics Marcell előtt tisztelegnek az idei Fiatalok Szabadtéri Fesztiváljának résztvevői

Július 30-án elstartol a FISSZ FESZT, Dunakeszi családi fesztiválja, melyen megemlékeznek a nemrégiben elhunyt Jankovics Marcell Kossuth-díjas filmrendezőről is. A szervezők a tavalyi évhez hasonlóan ezúttal is változatos programkínálattal, érdekes táncművészeti és színházi előadásokkal, valamint klasszikus és könnyűzenei koncertekkel várják az érdeklődőket.
Könyv

Pilinszky csendje - Juhász Anna a Lírástudók vendége

A könyvesboltok újdonságai között segít eligazodni a Líra Könyv és a Fidelio irodalmi podcastjának legújabb része. A friss könyvajánlókat és tartalmas beszélgetéseket kínáló műsor házigazdája Szabó T. Anna, az adás vendége Juhász Anna, irodalmár.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Jonas Kaufmann bécsi koncertfilmje online

Különleges programot kínál a klasszikus zenét kedvelők számára Jonas Kaufmann „Az én Bécsem” című koncertfilmje, amelyben a tenor világsztár visszatér a keringő és az operett szülővárosába, hogy egy nagyszabású gálakoncerten rója le tiszteletét a pezsgő kulturális életéről ismert város előtt. A koncertfilm június 26-27. között elérhető otthoni megtekintésre a Pannonia Entertainment online csatornáján.
Klasszikus ajánló

"Gyógyuljunk a zene erejével!” - Évadot hirdetett a Nemzeti Filharmonikusok

A Nemzeti Filharmonikusok "Vidd tovább a dallamot!" szlogennel hirdette meg a 2021/2022-es évadot, melyben megtalálható hét színes műsort kínáló bérlet, egy régóta sikeres, közkedvelt beavató koncertsorozat és több izgalmasnak ígérkező bérleten kívüli hangverseny is.
Klasszikus ajánló

Bogányi Gergely szólójával tér vissza a Müpa színpadára a MÁV Szimfonikus Zenekar

Június 24-én Ligeti András vezényletével a MÁV Szimfonikus Zenekar Bartók, Schumann és Csajkovszkij műveit tolmácsolja, a zeneszerző és zongoravirtuóz Bogányi Gergely szólójával.
Klasszikus ajánló

Nyáresti koncertek Budapest egyik legszebb történelmi emlékhelyén

Nyolc koncert, a szimfonikus zenekarok mellett a 100 Tagú Cigányzenekar és a Budapest Bár fellépése is várja az érdeklődőket a 29. Vajdahunyadvári Nyári Zenei Fesztiválon július 1. és 29. között.
Klasszikus Nők a zenében

A magyar zenetanárnő, aki generációkat tanított meg szorongás nélkül hegedülni

Havas Kató a saját bőrén tapasztalta meg, milyen káros hatással van egy muzsikusra a szorongás, a megfelelési kényszer és a lámpaláz. Egy balatoni cigányprímás, egy amerikai találkozás és egy majdnem félbeszakadt karrier hatására dolgozta ki hegedűoktatási módszerét, amelynek központi jelszava volt a természetesség, a könnyedség és a belülről fakadó elegancia.