Klasszikus

Penderecki avantgárd Paradicsoma

2015.11.29. 15:26
Ajánlom
Krzysztof Penderecki második színművét, az Elveszett paradicsom című operát november 29-én mutatták be Chicagóban. Ez alkalomból kicsit közelebbről is bemutatjuk a kortárs lengyel zeneszerzőt.

A lengyel zeneszerző és karmester a szonorizmus (kizárólag a hangzás színbeli kifejezési lehetőségein alapuló zeneszerzési technikával kapcsolatos forradalmi esztétikai eszmék) úttörő kezdeményezője volt, aki teljesen új fejlődési irányt jelölt ki az európai kortárs zenében. Avantgárd útkeresése lenyűgöző volt, nem riadt vissza a művészet és az élet határvidékéről érkező hangok felhasználásától: zörejeket, kattogást, a fűrész sivítását vagy az írógép kopogását is felhasználta.

1933. november 23-án született Debica városában, Délkelet-Lengyelországban. Magánúton tanult zeneszerzést Franciszek Skolyszewskitől, majd a krakkói Zeneakadémián Artur Malawskinál és Stanislaw Wiechowicznál. 1958-ban diplomázott le, majd ugyanitt tanárként kezdett el dolgozni, többek között Iannis Xenakis is tanult nála. Pendereczki korai művein Anton Webern és Pierre Boulez hatása érezhető.

Krzysztof Penderecki

Krzysztof Penderecki

Nemzetközi ismertségre 1959-ben A hirosimai áldozatoknak című művével tett szert, majd széleskörű népszerűségét a Lukács-passió (1863-66) hozta meg. Az 1970-es évek közepétől - miközben Pendereczki a Yale School of Music professzora- zenei stílusa új irányt vett, ami első hegedűversenyében és II. Karácsony szimfóniájában is megmutatkozik. További fontos művei még: 1984: Lengyel rekviem szólóhangokra, két kórusra és zenekarra; 1991: Übü király, opera buffa Alfred Jarry drámája nyomán; 1998: Credo szólóhangokra, kórusra és zenekarra; 2000: Concerto grosso három gordonkára és zenekarra. Pendereczki írt továbbá operákat, szimfóniákat, kórusműveket, kamara- és szólóhangszeres darabokat.

Krzysztof Penderecki

Krzysztof Penderecki (Fotó/Forrás: Pető Zsuzsa /  Művészetek Palotája)

Második színpadi műve volt az Elveszett Paradicsom című opera, amely Christopher Fry Milton nyomán írt angol nyelvű librettóján alapul. A Sacra Rappresentazione-ként is nevezett művet 1978-ban mutatták be a chicago-i Lyric Operában, éppen november 29-én. A 42 jelenetből álló opera a mennyben, a pokolban és a földön játszódik a teremtés hajnalán. 1979 januárjában a milánói Scala-ban vezényelte a darabot, majd a Vatikánban II. János Pál pápa meghívására.

Hallgassunk meg egy részletet belőle:

Penderecki zenéit egyébként többször felhasználták filmekben (Ragyogás, Ördögűző, Katyń, Az ember gyermeke, Viharsziget). 2001-ben Credo című darabja Grammy-díjat kapott, ugyanebben az évben Spanyolországban a Prince of Asturias-díjjal tüntették ki. Pendereczkinek továbbá tiszteletbeli díszdoktori címet adott a Seoul National University (Dél-Korea) 2005-ben, majd a University of Münster (Németország) 2006-ban. Krzysztof Penderecki jelenleg a Sinfonia Varsovia művészeti vezetője, amely 1984-ben alakult a Lengyel Kamarazenekar tagjaiból, és a világ egyik legjobb zenekaraként tartják számon. Többször járt Magyarországon, legutóbb 2007 februárjában vezényelt Budapesten.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Lady Gagának szabadott, amit Radics Giginek nem

Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van annak, hogy az új elnököt popsztárok körében eskessék fel. Tegnap Joe Bidennek Lady Gaga énekelt himnuszt, tizenkét éve Aretha Franklin tette felejthetetlenné Obama beiktatását. De Barbra Streisand, Ricky Martin és Gene Kelly egyaránt mutatkoztak hasonló szerepben. És mi az, amiért Radics Gigit tetemre hívták, Lady Gagát viszont nem?
Klasszikus

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.
Klasszikus

Bogányi Tibor karmesteri pálca helyett csellót ragad A magyar kultúra napján

Magyar zeneszerzők művei csendülnek fel 2021. január 22-én, pénteken, a magyar kultúra napján 19.30 órakor a Müpában. A pécsi zenekar ünnepi koncertjét a Müpa Home ingyenes közvetítéssorozat keretében élőben követheti majd a közönség az intézmény online platformjain.
Klasszikus

Valós időben, koncert közben is nézői kérdésekre válaszol Hámori Máté és az ÓDZ

No, persze biztosított a zavartalan zeneélvezet is. Az Óbudai Danubia Zenekar új sorozatában a kulisszák mögé vezet, hogy belülről nézzük meg, hogyan folyik egy zenekari próba, mit csinál egy karmester és hogyan születik meg a koncert.
Jazz/World

„Réteken és mezőkön improvizáltam hosszasan”

Nyolcadik szerzői lemezét készítette el Tóth Viktor, a hazai jazz-színtér különleges alakja. A szaxofonos, zeneszerző Have No Fear című albumát a Tóth Viktor Arura Trió rögzítette, az élő anyag ihletője a természet volt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Öt mesterhegedűvel gazdagodott a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyéves keresést követően öt mesterhegedűre talált rá, amelyek még magasabb művészeti interpretációt tesznek lehetővé az együttes számára a jövőben. A zenekar soron következő tavaszi koncertjein már hallhatóak lesznek az új hangszerek.
Klasszikus Film

Dokumentumfilm készült Erkel Ferenc Himnuszáról – Nézze meg online, itt!

A Himnusz keletkezéséről készített dokumentumfilmet a Budapesti Filharmóniai Társaság (BFT) és az Erkel Ferenc Társaság A Himnusz regényes története címmel, Juhász Annával és Becze Szilviával.
Klasszikus ajánló

Bogányi Tibor karmesteri pálca helyett csellót ragad A magyar kultúra napján

Magyar zeneszerzők művei csendülnek fel 2021. január 22-én, pénteken, a magyar kultúra napján 19.30 órakor a Müpában. A pécsi zenekar ünnepi koncertjét a Müpa Home ingyenes közvetítéssorozat keretében élőben követheti majd a közönség az intézmény online platformjain.
Klasszikus ajánló

Valós időben, koncert közben is nézői kérdésekre válaszol Hámori Máté és az ÓDZ

No, persze biztosított a zavartalan zeneélvezet is. Az Óbudai Danubia Zenekar új sorozatában a kulisszák mögé vezet, hogy belülről nézzük meg, hogyan folyik egy zenekari próba, mit csinál egy karmester és hogyan születik meg a koncert.
Klasszikus ajánló

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.