Klasszikus

Péntektől a nagyközönség előtt Az operaház fantomja

2003.05.27. 00:00
Ajánlom
Nagyjából tavaly ilyenkor derült ki: a világhírű musicalszerző Andrew Lloyd Webber úgy döntött, hogy minden idők legsikeresebb zenés darabját, Az Operaház fantomját először Budapesten mutatják be a rendező saját művészi koncepciója szerint. Szirtes Tamás, a Madách Színház sikerrendezője ha úgy tetszik, pénteken világpremiert tart - a nagyközönség ekkor láthatja először (az eddigiekhez képest) másként a zene angyalának romantikus musical-krimijét.

"Az operaház fantomja nem mese. Egyáltalán nem az volt, aminek sokáig hitték, nem holdkóros művészek, babonás igazgatók találták ki, nem a kartáncos kisasszonyok, a balettmamák, a jegyszedőnők, a portások és ruhatári alkalmazottak túlfűtött képzeletének fura teremtménye. Bizony, hogy létezett, hús-vér ember volt, noha mindent megtett, hogy szakasztott olyan legyen, mint egy igazi fantom, vagyis egy árnyalak." Ki tudja, mi lenne most a favorit, ha a francia krimi nagymestere, Gaston Leroux a múlt század elején nem veti papírra a párizsi Operaház alatti labirintusban élő titokzatos csúfság történeteit. Vagy a személye(?) körül kerengő legendákat. A regény ajánlója szerint, ha a mesélő azzal kezdi mesélést, hogy amiről mesél, az nem mese, joggal hiheti az olvasó, hogy füllentenek neki.

Mindenesetre a musical-irodalom koronázatlan császára, Andrew Lloyd Webber hitt a mesének. Nem csak a tizenhét emeletes Opera babonázta meg, amely a regény idején másfélezer fős színházi üzem volt, hanem a mérhetetlen labirintus rendszer, a hét szint mélységben fekvő tó, melynek vízszintje ellensúlyként működik a mai napig is: a színpadon lévő tömegtől függően emelkedik vagy süllyed. Mindez és a fantom története hasonlóan grandiózus musical és bemutató megalkotására ösztökélte a világhírű zeneszerzőt. A sikernek természetesen nagyon sok összetevője volt, de az időzítés egyértelműen meghatározó volt: az Egyesült Államokban ezidőtájt súlyos gazdasági válságban voltak a prózai színházak - nem csak a közönség, de a támogatók is elfordultak a túlélésért küzdő társulatoktól. A már meglévő hihetetlen szakadék csak tovább mélyült a nonprofit és a szórakoztató színházak között. Ekkor jelentek meg a Broadway nagyszínházaiban azok a világhírű musicalek - köztük nem egy Webber-mű - amelyekre esténként több ezren váltottak jegyet. A sort 1972-ben a Jézus Krisztus Szupersztár nyitotta, majdnem egy évtizeddel később jött a Macskák, A nyomorultak és 1986-ban Az operaház fantomja. A bemutató kedvéért a Majestic színház két méter magas proszcéniumívét tízméteresre kellett emelni, a színpadot hátrafelé ki kellett bővíteni, és az alagsort is két méterrel tovább mélyítették emiatt. Akkor így tudták megoldani, hogy a különböző helyszínek, a temető, a fantom föld alatti rejtekhelye és az 1880-as évek gázvilágítású párizsi operaházának nézőtere is megmutatható legyen a New York-i publikum számára.

Azóta a világ több pontján bemutatták már Az operaház fantomja című musicalt és számtalan film és televíziós feldolgozás készült a műből. Első alkalommal 1925-ben készítettek belőle filmet, aztán folyamatosan előkerült a téma. A legtöbb nézőhöz kétségtelenül a Tony Richardson által rendezett televíziós változat jutott el: az 1990-ben forgatott Fantom-filmben olyan világsztárok játszottak, mint Burt Lancaster vagy Andréa Ferréol. Jelenleg - mostmár Budapesttel együtt - öt világvárosban fut a darab. Londonban, a Her Majesty's színházban a tizenhét évvel ezelőtti világpremier óta több, mint 6700 estén láthatták már a nézők. A produkciót világszerte egyébként száztíz színházban játszották, közel 60 millió néző előtt. Az USA-ban két szereposztás dolgozik: az egyik a Broadway-n énekli a darabot, a másik pedig országos turnén játssza Az Operaház fantomját. Madridban és Stuttgartban is 2002 óta van műsoron a musical.

Budapesten először pénteken láthatja a közönség, ám az első kilencven előadásra már minden jegyet eladtak a Madách Színházban. A következő, őszi széria jegyeit hamarosan elkezdik árusítani. Az árkategóriák tekintetében a budapesti produkció a legolcsóbbnak számít, hiszen 900 és 8500 forint között vannak a jegyárak. Ez utóbbi a VIP-szektorba szól, Madridban ugyanez 63, Stuttgartban 107 euróba kerül. Az amerikai előadás legdrágább belépője száz dollár, Londonban 43 font a legjobb ülések ára.

A magyar produkció költségvetését titokban tartja a Madách Színház. Annyit mindenképpen tudhatunk, hogy a Fantom színpadra állítása miatt a szokásosnál hetekkel korábban bezárt a teátrum. Május elsején a próbatermekből a színpadra költöztek az énekesek és a színészek, aztán megérkezett a díszlet, és két hete már a kosztümökben zajlanak a próbák. Mindenképpen színháztörténeti jelentőségű az a tény, hogy a világhírű zeneszerző és ügynöksége éppen a magyar produkciónak és a rendező Szirtes Tamásnak adta meg a lehetőséget arra, hogy - a világon először - a saját alkotói fantáziája szerint, tehát úgynevezett non-replica formában mutassa be a művet. Webber és Szirtes jól működő munkakapcsolata nem újkeletű: a Macskák ősbemutatója után nem sokkal szintén a Madách Színházban, szintén Szirtes Tamás rendezésében készült a magyar változat. A siker nem maradt el, az elmúlt húsz évben 1111 alkalommal volt műsoron a Macskák. A Fantom című musical magyarországi alkotógárdája első körben négyszáz előadásra kapta meg a mű játszásának jogát. A stáb háromfordulós meghallgatás után választotta ki a zenés darabban fellépő művészeket, és a hosszas próbafolyamat során kialakultak a színészpárok is, akik esténként együtt éneklik majd Az operaház fantomját. A címszerepben Sasvári Sándor, Csengeri Attila és Miller Zoltán lép majd fel, a női főszerepet pedig Mahó Andrea, Bíró Eszter és Király Linda éneklik.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Könyv

Depressziós? Olvasson krimit!

Természetesen senkit nem arra buzdítunk, hogy a szakember segítsége vagy esetleg a gyógyszeres kezelés helyett essen neki az Agatha Christie-összesnek, mert mire a végére ér, kutya baj. Annyit azonban kutatások nélkül is állíthatunk, hogy egy jó könyv fel tudja dobni az ember napját.
Klasszikus

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.
Vizuál

Már biztos: mozifilm lesz a Downton Abbey-ből

Hosszú találgatás után most megerősítették, hogy filmváltozat készül az angol sorozatból. A hírek szerint az eredeti szereplőgárda tagjai is visszatérnek.
Zenés színház

Frankó Tünde: „Kedves pikantériát ad...”

Egy művésznek az a legfontosabb, hogy a törekvéseiben a színháza partner legyen - állítja Frankó Tünde. A Palotakoncertek fellépőit bemutató sorozatunkban a népszerű primadonna válaszolt kérdéseinkre.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus Szentendrei Ister Napok

Szentendrei Ister Napok – a Duna ünnepe

Szentendrén 2018. július 21-22-én kerül sor az immár több mint egy évtizede megrendezendő Ister Napokra, azaz a Duna ünnepére. A város helyi hagyományaira és népzenére épülő fesztivál az egyik legkedveltebb ingyenes, családi rendezvény. A hagyományos szombat esti zenés gyertyaúsztatás mellett számtalan, a Duna köré szerveződő játék, táncház, koncert - többek között a Muzsikás, Vujicsics Együttes, Zuboly, Guca Partyzans, Dalabai, Herczku Ágnes és Nikola Parov Quartet - várja a Szentendrére látogatókat.
Klasszikus vicces

Bolhás kutyus vette el a színpadot a hegedűművész Quentin Tarantinótól

A szégyentelen Blöki dörgölőzött, hempergőzött, vakarózott, és a füle botját sem mozdította a zenére. Most ez a szakasza van az évnek.
Klasszikus vagyim holodenko

Elmezavara miatt nem ítélik el a zongoraművész volt feleségét, aki megölte két gyermeküket

 Egy texasi bíró hétfőn elmezavara miatt nem találta bűnösnek két kislányuk meggyilkolásában Vagyim Holodenko ukrán zongoraművész volt feleségét.
Klasszikus hír

Gödöllőn megfér egymás mellett Bach és Django Reinhardt

Klasszikus műveket és crossover produkciókat is bemutat a Barokk Randevú elnevezésű zenei fesztivál augusztus 10-én és 12-én a Gödöllői Királyi Kastélyban.
Klasszikus Beatrice Rana

Piknik Beethovennel a kastélyparkban, a zene szárnyán Párizsba és Londonba

Július 21-én szombaton este és július 22-én vasárnap délelőtt újra piknikkoncertek a kismartoni Esterházy-kastély parkjában.