Klasszikus

Picasso és a Tánc – A Bordeaux-i Nemzeti Opera Balettegyüttesének vendégjátéka

2003.12.01. 00:00
Ajánlom
Bár a bordeaux-i társulat Picasso nevét emelte estje címébe, műsora legalább annyira felfogható a világhírű orosz balett-impresszárió, Szergej Gyagilev (1872-1929) előtti tisztelgésként is.

Gyagilev volt az a személyiség, aki a maga létrehozta tánctársulat, az 1911-ben alakult Ballet Russes (Orosz Balett) koreográfusául hívta Léonide Massine-t, Serge Lifart, Georges Balanchine-t: azt a három táncművész-óriást, kiknek munkája most az Erkel Színházi esten is látható lesz a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében 2004. március 30-án, este hét órától.

A táncalkotók Gyagilev elszánt támogatása nyomán léphettek együttműködésre koruk kiemelkedő képzőművészeivel (Picasso mellett Braque, de Chirico, Derain és Matisse, illetve az orosz művészek közül Leon Bakszt, Natalia Goncsarova nevét kell megemlítenünk) és komponistáival (többek közt Satie, Ravel, Debussy, de Falla, Respighi, Prokofjev, Poulenc, Milhaud) az Orosz Balett égisze alatt. Az orosz táncművészek legjobbjait (mindenekelőtt Václav Nizsinszkijt) Párizs, majd egész Európa közönségével már 1909-től megismertető impresszárió vállalkozó szellemének köszönhető, hogy a balettművészet a XX. század kezdetén találkozhatott a kortárs avantgarde leghaladóbb törekvéseivel. Az ekkor készült alkotások egyszerre kísérletező szelleműek, merészek, szórakoztatók és elmélyültek – jól jellemezve egy izgalmas korszakot, melynek végét az I. világháború és az azt követő gazdasági válság jelentette. Ezekben a munkákban a táncosok a művészek eszközeivé, a zeneszerzők hangszereivé, a képzőművészek ecsetjévé, vésőjévé váltak – az előadások, melyekben színre léptek, meghökkentették, rabul ejtették nézőiket, nem egyszer heves indulatokat is kiváltva belőlük.

Az 1917-ben keletkezett Parádé (Parade) az élete során összesen hat táncelőadás látványtervét készítő Picasso első színházi munkája volt – kubista jegyeket viselő látványtervét kedves modelljei, a cirkuszi akrobaták világa ihlette. Az előadás ötletét Jean Cocteau adta, aki később szövegkönyvét is elkészítette. A koreográfiát a táncos Léonide Massine készítette, aki fiatal kora ellenére – a Parádé készítésekor mindössze huszonkét esztendős volt - immár harmadik táncművét állította színre. A két fiatal – hiszen ekkor Cocteau is csak huszonnyolcadik évében járt – alkotó munkája zenei anyagának elkészítésére Gyagilev Eric Satie-t kérte fel. A Bordeaux-i Nemzeti Opera Balettegyüttesének művészei körültekintéssel rekonstruálták ezt a különleges produkciót, mely egy turnézó varieté-társulat életét mutatja be, egymáshoz lazán kapcsolódó képek füzérében. A színen akrobaták, zsonglőrök, bűvészek és impresszáriók. Az eredeti előadást Picasso díszlet- és jelmeztervei nyomán a kubizmus színházi manifesztációjaként tartják számon.

A Háromszögletű kalap (Le Tricorne) Léonide Massine 1919-ben keletkezett koreográfiája, melynek tárgya Alarcón azonos című elbeszélése. Massine, beleszeretve a spanyol népzenébe és néptáncba, Manuel de Falla zeneművére készítette el ibériai ihletettségű munkáját. Az előadás színpadképét ezúttal is Pablo Picasso tervezte meg. A londoni Alhambra színházban bemutatott koreográfia főszerepét maga Massine táncolta, partnere Karsavina volt. Érdekesség, hogy a táncjátékot – keletkezése után nyolc évvel - Budapestre, az Operaházba is elhozta a Gyagilev-együttes.

Picasso utolsó színpadi munkája Serge Lifar Ikarosz (Icare) című koreográfiája színpadtervének elkészítése volt. Lifar, Gyagilev utolsó favoritja nem csupán koreográfusa volt az egyfelvonásos balettnek, de ő írta annak szövegkönyvét, illetve ő hangszerelte az előadás ritmus-kíséretét is. Az előadás voltaképpen egy tánckórussal kísért szóló, és Daidalosz fiának, a maga készítette szárnyakon az égbe kívánkozó Ikarosznak tragikus történetét dolgozza fel.

1929-ben készítette el, Prokofjev zeneművére A tékozló fiú című alkotását George Balanchine. A koreográfus e művével vett búcsút a Gyagilev halálával még ugyanebben az évben feloszló Ballet Russestől: a játék díszletét nem Picasso, hanem egy másik festőóriás, Georges Rouault készítette. A tékozló fiú bemutatóját a párizsi Sarah Bernhardt Színházban tartották, a főszerepeket Lifar és Dubrovska táncolták. Az előadás – melynek koreográfiai anyaga izgalmasan reflektál a rouault-i díszlet festői erejére – a klasszikus, bibliai történetet dolgozza fel.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Nézd meg online Szabó Magda Pilátusát a IV. Hét Domb Filmfesztiválon!

A koronavírus-járvány miatt az interneten tekintheti meg a közönség hétfőtől a IV. Hét Domb Filmfesztivál döntős filmjeit, és a rendezvény történetében először szavazhat is a döntőbe jutott alkotásokra - közölték a fesztivál szervezői.
Klasszikus

Elmarad a Nemzeti Filharmonikusok évadnyitó hangversenye

Nem tartják meg a Nemzeti Filharmonikus Zenekar szeptember 25-i koncertjét a Müpában, miután több tag kontaktusba került fertőzött személlyel.
Színház

Őrködjetek! – Léner Péter az SZFE-ügyről

Lapunkhoz eljuttatott levelében megszólalt az SZFE kapcsán a 84 éves Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas rendező, színigazgató, érdemes művész, akinek fia, Léner András is apja nyomdokaiba lépett: színész és rendező. A levelet változtatás nélkül közöljük!
Színház

A két pápa – Magyarországon először a Rózsavölgyiben

Vecsei H. Miklós igazi színászlegendákkal állítja színpadra XVI. Benedek és Ferenc pápa különleges kapcsolatát.
Színház

SZFE: a kuratórium pályázat nélkül nevezhet ki rektorhelyetteseket, akik az intézményt is vezethetik

"Kézi vezérlésre áll át a fenntartó, az SZFE eljárásokat indít" címmel adott ki közleményt a Színház- és Filmművészeti Egyetem miután egyoldalúan és visszamenőleg módosította a szervezeti és működési szabályzatot az új kuratórium, hogy ne kelljen pályázatot kiírni a rektorhelyettesek kinevezéséhez. Ráadásul lehetővé tették, hogy az ezt a pozíciót betöltők az intézményvezetői jogköröket is ellássák.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus kritika

A hang szépsége – A Pannon Filharmonikusok Bécsi barátok című koncertjéről

Szeptember 19-én a pécsi Kodály Központban egy tavaszról elhalasztott hangversenyt hallhatott a közönség: a Pannon Filharmonikusok vendégeként Baráth Emőke adott elő Haydn- és Mozart-áriákból összeállított, súlytalannak nem mondható hangszeres számokkal gazdagított programot. A zenekart Vass András, a zenekar állandó karmestere vezényelte.
Klasszikus hír

Költözni kényszerül a Rádiózenekar

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez kerül a Magyar Rádió által használt három épület, a Rádiózenekar viszont még nem szolgál közzétehető információkkal az ügyben. Az biztos, hogy költözniük kell.
Klasszikus hír

Elmarad a Nemzeti Filharmonikusok évadnyitó hangversenye

Nem tartják meg a Nemzeti Filharmonikus Zenekar szeptember 25-i koncertjét a Müpában, miután több tag kontaktusba került fertőzött személlyel.
Klasszikus interjú

„Minden, ami valóban személyessé válik bennünk, az inspiráció"

Ávéd János 12 évvel ezelőtt csatlakozott a Modern Art Orchestrához Fekete-Kovács Kornél felkérésére, azóta tenorszaxofonistaként, zeneszerzőként és hangszerelőként erősíti a zenekart. 2011-ben megalakította az Ávéd János Balance formációt, melynek célja, hogy új zenei lehetőségeket fedezzenek fel és spontán felmerülő dallami elemeket használjanak. A művésszel Kodály hagyatékának gondozásáról, új, saját lemezéről és inspirációs forrásokról beszélgettünk.
Klasszikus magazin

Amerikában éppen arról megy a vita, hogy rasszista-e a klasszikus zeneelmélet

De óvatosan ítéljünk a kérdésben, mert nem minden „libsi” mondja, hogy rasszista, és senki nem lesz híve a fehér felsőbbrendűségnek attól, mert szereti Beethovent vagy Wagnert.