Klasszikus

Pierre-Laurent Aimard: "Ügyvéd vagyok a kortárs zongoradarabok mellett"

2018.02.03. 11:31
Ajánlom
A francia zongoraművész barátja volt Ligeti Györgynek, Pierre Bouleznek, megtisztulás számára Beethoven legszebb szonátája, és többször is hallotta Cziffra Györgyöt zongorázni. Februárban Magyarországra jön, ebből az alkalomból telefonon beszéltünk vele.
Pierre-Laurent Aimard

Pierre-Laurent Aimard (Fotó/Forrás: Marco Borggreve)

- Nem foglalkozik zeneszerzéssel, de érdekli ez az alkotói folyamat. Miféle betekintést nyújt ez Önnek előadóként?

- Úgy gondolok egy zeneműre, mint egy térbeli formára. És az érdekel, hogyan működik, hány oldala van. Másrészt olyan ez, mint egy könyv, vagy mint egy festmény. Minden arról szól, hogy megértsd a belső gazdagságát, ami mélységet és értelmet ad neki.

- Amikor egy Beethoven-szonátát tanul, segít, hogy korábban olyan alkotók munkafolyamatába látott bele, mint Ligeti vagy Boulez?

- A zeneszerzőket soha nem láthatod alkotás közben, de láthatod egy-egy mű különböző fázisait. Látod, mit húzott ki a zeneszerző, mit tartott meg, és mihez írt hozzá. Az előadó ugyanígy dolgozik: kiválasztja az értelmezést, ami számára releváns, értelmezi és eljátssza a zenét.

- Van egy határvonal a zenetörténetben, amikor a közönség, hogy úgy mondjam, elvesztette a fonalat. Úgy véli a modernek vagy a kortársak már egészen más nyelven szólnak, mint amit értenek. Ön máshogy játssza a kortársakat, mint az előtte írott zenét?

- Igen és nem. Nem, mivel a kortársak esetében is van egy alkotó, aki elképzel egy alkotást, leírja, majd előadóra van szüksége, aki életre hívja azt. Tehát ugyanaz a folyamat. És igen, mivel vannak dolgok, amik változtak.

Ha az avantgarde törekvéseket veszem számba, két időszakot tudnék fordulópontként kijelölni. Az első az I. világháború előtt, a második a világháború után, nagyjából a 70-es évekig. A zenetörténet minden pillanatában − de ekkor különösen − van egy humán kontextus, a háttérben pedig egy folyamatos változás, amely megváltoztatja a kultúrát és az emberi viselkedést is. Ez a változás gyors, és az embereknek idő kell, hogy megemésszék, igazodjanak hozzá. Ugyanígy a művészetben.

Vannak művészek, akik erősen meg tudják ragadni a jelen pillanatot, a saját korukat, de a társadalom nagy részének ez hosszabb idő alatt megy. Így egy ideig egy modern műalkotás nyelve szükségképpen idegenszerű.

A másik ok (amiért a kortárs klasszikus zene nehezen hallgatható - a szerk.) az, hogy jó ideig egyetlen nyelve volt a nyugati zenének, aztán ez megváltozott. Most minden zeneszerző kiválaszthatja a maga nyelvét. Nem mindenkinek van tehetsége megtalálni vagy feltalálni a sajátját, de a nagyok ezt megteszik.

Tehát, mindennek eredménye, hogy nehezebb a zenehallgatók dolga. Olyan ez, mint a Bábel-torony története. A sok nyelv gazdagabbá tesz, de össze is zavar.

Pierre-Laurent Aimard

Pierre-Laurent Aimard (Fotó/Forrás: Marco Borggreve)

- Nagyon sok ősbemutató fűződik a nevéhez. Amikor találkozik egy új darabbal, felismeri, melyik lesz időtálló?

- Mint ember és zenész csak abban ítélek, hogy eljátszom-e a művet. Ha igen, az azért van, mert látok benne valami értéket, és előadóként szolgálhatom azt. Nem játszok el mindent, nem vagyok szupermarket a kortárs zene számára.

De amikor színpadra lépek velük, a legjobb ügyvédnek kell lennem mellettük, ekkor már nem ítélkezem felettük, hanem értük vagyok.

- A zene célja sokak szerint a "szórakozás", de Ön sokszor a nehezebb utat választja. A Cziffra Fesztiválon Beethoven Hammerklavier-szonátáját játssza, amely a legnehezebb és leghosszabb szonáta. Ezután ritka orosz darabokat, mint Szkrjabin két szonátája. Úgy véli, a zenehallgatás élményéért meg kell küzdeni?

- A legtöbb ember számára a zenehallgatás élvezet, szórakozás. Számomra ennél sokkal több. A Hammerklavier utolsó tételében számomra ott van az öröm a konstrukcióval vívott harc után − most az előző három tételre, főleg a lassú tétel reménytelenségére gondolok.

Nem azért játszom a szonátát, mert nehéz, hanem mert ez a legnemesebb művészi darab, amelyet valaha komponáltak.

Nagyon nagy privilégium játszani. Ezután az volt a kérdés, mi illik a Hammerklavierhez a műsorban. Ahhoz a szonátához, amely annyi konvenciót megkérdőjelez, és avantgarde darabnak számított a maga korában. Szóval más avantgarde darabokat játszok. Három közülük szintén átlép a konvenciókon. Szkrjabin ugyanúgy átlépte a tonális hagyományok korlátait, mint Beethoven.

- A fesztivál névadója Georges Cziffra − nekünk Cziffra György, aki évtizedekig élt Franciaországban. Találkozott vele személyesen is?

- Nem, de többször hallottam koncerten, szólóesten, illetve zenekarral is.

Igazi fenomén volt, monumentális virtuóz, aki mindent kockára tett a színpadon, olyan lángoló elköteleződéssel ült a hangszerhez.

Pierre-Laurent Aimard-ról korábban itt írtunk. Február 22-én 19:30-tól Aimard a Cziffra Fesztiválon fog játszani a Zeneakadémia nagytermében.

Ligeti György zongorista múzsája egy francia férfi

Kapcsolódó

Ligeti György zongorista múzsája egy francia férfi

Budapestre érkezik Pierre-Laurent Aimard, aki Ligetivel, Kurtággal és Eötvös Péterrel is többször dolgozott együtt. A kortárs zene avatott játékosa most Beethovent és Prokofjevet játszik a Cziffra Fesztiválon.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

„Amire visszanézek, az az életem” – Csomós Mari 80 éves

Ma ünnepli 80. születésnapját Csomós Mari színművész, Kossuth- és Prima Primissima díjas érdemes művész, a Nemzet Színésze, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, aki nem szívesen ad interjút. Egyik ilyen ritka alkalomból megjelent beszélgetéséből szemezgettünk.
Plusz

Újabb nyolc lábnyomot helyeztek el a Halhatatlanok sétányán

Az idei évben újabb nyolc taggal bővült a Halhatatlanok Társulata. Az új Örökös Tagok lábnyomát szeptember 23-án helyezték el a Nagymező utca Operettszínház előtti részén, a Halhatatlanok sétányán.
Vizuál

A legjobb film díját nyerte A játszma a pármai filmfesztiválon

Fazakas Tamás rendező személyesen vette át a Violetta d’Argento díjat. A zsűri indoklásában a rendezés és a színészi alakítások mellett a zenei megoldásokat is kiemelte. 
Klasszikus

Tíz Kurtág György-mű, amit mindenképp ismerned kell

A Samuel Beckett drámája nyomán született Fin de partie várva várt magyarországi premierje mellé most ajánlunk tíz másik Kurtág-művet is, melyek némi betekintést nyújtanak a kortárs magyar zene legendájának munkásságába.
Plusz

Ma indul a Múzeumok Őszi Fesztiválja

Az országos rendezvénysorozat idei koncepciója a tudomány és a technológia témaköreihez kapcsolódik. Másfél hónapon keresztül közel 130 múzeum részvételével több mint 700-féle program csalogat múzeumi látogatásra.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

„A természetem részévé vált a hangszerem” – Botvay Károly gordonkaművész a soproni öntevékeny polgári világról, a megsérült csellóról és az ismétlődő frázisokról

Kimagasló szakmai munkája elismeréseként Magyar Érdemrend parancsnoki kereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült Botvay Károly Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas gordonkaművész, akivel ebből az alkalomból beszélgettünk.
Klasszikus ajánló

Három korszak, három művész, három hangszer – a Trio Energico kamaraestje a Zeneakadémián

Szeptember 27-én a Solti Teremben ad koncertet a Trio Energico, a három fiatal kamaramuzsikus a bécsi klasszicizmus és a romantika korának alapdarabjai mellett egy fájdalmasan szép modern alkotást is játszik.
Klasszikus ajánló

Közeleg az ország leghosszabb ideje működő Liszt-fesztiválja

Az elmúlt években a hazai zenei élet kiemelkedő eseményévé vált a Gödöllői Liszt Fesztivál, amelyet minden esztendőben a kiváló zeneszerző születésnapjához kapcsolódva rendeznek meg. Idén október 14. és 23. között várják a programok a közönséget.
Klasszikus magazin

Tíz Kurtág György-mű, amit mindenképp ismerned kell

A Samuel Beckett drámája nyomán született Fin de partie várva várt magyarországi premierje mellé most ajánlunk tíz másik Kurtág-művet is, melyek némi betekintést nyújtanak a kortárs magyar zene legendájának munkásságába.
Klasszikus magazin

Liszt arcai: Liszt, korának rocksztárja

Liszt Ferencet, a 19. század legjelentősebb magyar zeneszerzőjét és a csodagyerekként induló, világhírű zongoristát az is ismeri, aki nem kifejezetten jártas a zenetörténetben. Ám Lisztet vétek lenne pusztán ezen két attribútum alapján bekategorizálni.