Klasszikus

Pillanat és örökkévalóság – Messiaen: Quatuor pour la fin du temps

2004.04.03. 00:00
Ajánlom
A 31 éves Olivier Messiaen 1940 májusában a francia hadsereg katonájaként fogságba esik és Hitler birodalmának szívébe, egy sziléziai fogolytáborba szállítják. Hátizsákjában zsebpartitúrák lapulnak s ahogy ő fogalmaz: „Ez az eklektikusan válogatott kis könyvtár – Bach Brandenburgi versenyeitől Berg Lírikus szvitjéig – volt a vigaszom azokban az időkben, amikor maguk a németek is ugyanúgy szenvedtek a hidegtől és az éhségtől, mint mi.”

Mivel az őrök ártalmatlannak ítélték a mosolygós, kerek arcú zeneszerzőt, nem csak a kottáit tarthatta meg: komponálni is hagyták. Három zenész volt rajta kívül a táborban, s Messiaen rögtön írt számukra egy darabot. „A szerény kis triót a mellékhelyiségben játszották el nekem. A klarinétos és a hegedűs mindenhová vitte magával a hangszerét, a csellista pedig valahonnan szerzett egy lerobbant csellót három húrral. Annyira felbátorítottak az első hangok, hogy Közjáték (Intermède) címen eltettem a darabot, és szép lassan írtam köré hét tételt, így született a Kvartett az idő végéhez (Quatuor pour la fin du temps) című művem.” A szinte misztikusan katolikus Messiaen nem véletlenül gondolkozik nyolc tételben: „A 7 tökéletes szám, a 6 nap teremtésének megszentelése az isteni szombattal. Ez a ’hetes’ az örökkévalóságban folytatódik és az örök fény, a változtathatatlan béke ’nyolcasává’ válik.”

A kvartett ajánlása az apokalipszis angyalának szól, „ki felemelé kezét az égre, és mondá: nem lészen többé idő” (Jel. 10,6). De az idő vége Messiaen értelmezésében nem pusztán az emberi idő, hanem a nyugat-európai zene idő-fogalmának megszűnését is jelenti: teológiáját szinte mindig lefordíthatjuk konkrét zenetechnikai jelenségekre. Gondolkodásmódja inkább értelmezhető a középkori, vallásos mesterember-zeneszerző, semmint a romantikus művész-ideál kontextusában. A természet tapintható jelenségvilágában a technikai tökéletességet keresve ugyanazokra a konkrétumokra kíváncsi, mint a vallásban. A halál utáni élet számára éppoly valóságos, mint a különböző általa kreált hangsorok, a prímszámok rejtélye vagy a madarak zenéje, és műveiben mindez egyforma súllyal van jelen.

Messiaen az európai zenetörténet első szerzője, akinek művészete gyakorlatilag nem kapcsolódik a klasszikus hagyományhoz, melyet ugyanakkor kiválóan ismert és a párizsi conservatoire-on tartott legendás óráin egyedülállóan elemzett. Elvetve a nyugat-európai zenére jellemző folytonosságot és logikát, Messiaen zenéje nem annyira egy állítás kifejtésére vállalkozik, mint inkább feltételeket teremt a szellemi izgalom és reflexió számára. Nem halad előre az időben, mint egy fokozatosan kibomló fonál, hanem olyan környezetet kínál, melyben maga az idő szemlélhető vagy „színezhető” a ritmus segítségével. Meg van győződve arról, hogy az idő természetének vizsgálatában a zeneszerzők legalább olyan fontos szerepet játszanak, mint a természettudósok és a filozófusok.

A Kvartett nyolc tétele az idő megszüntetésének különböző lehetőségeit kínálja. Az első tételben egy folyamatosan ismétlődő ritmus-ostinato felett ritmika nélkülinek ható madárhangok keltik az örökkévalóság illúzióját, a hatodik tételben egy aszimmetrikus képletekre épülő, a klasszikus zene lüktetésével folyamatosan szembeszegülő monumentális unisono feszegeti az idő határait, az ötödik és a nyolcadik tétel cselló-, illetve hegedű-szólója pusztán az elképzelhetetlenül lassú tempó által kívül kerül az időn. És talán e két lassú tételből érthető meg igazán, hogy Messiaen számára az idő vége nem tragédia, hanem a boldogság kezdete.

Ahogy ő fogalmaz: „Szegényesen értelmezi a Jelenések könyvét, aki csupán katasztrófák és kataklizmák sorozatát látja benne. A Jelenésekben hatalmas, csodálatos fények és ünnepélyes, káprázatos csendek vannak.” Naiv hite – melyet elmondása szerint soha nem kezdett ki a kétely – az egyházi tanításoknak csak bizonyos részében lelt otthonra. Éppúgy kevéssé foglalkoztatta a földi élet bűnössége és terhe, mint Krisztus passiója és keresztre feszítése. Teológiája a dicsőség teológiája volt, zenéje az örök fény, az örök város, a feltámadott lélek, az angyalok, a Szentháromság zenéje. Egymástól független, blokkszerű szakaszokat egymás mellé helyező komponálásmódja, mely tagadja a klasszikus formarészek kontinuitását, különös térhatást teremt: mintha a földtől elemelkedve egy forgó tárgy különböző pontjait szemlélnénk – Messiaen a feltámadott lélek gravitációtól független nézőpontját kínálja a hallgatónak.

S ha nem tudjuk is magunkévá tenni az általa felkínált nézőpontot, a Kvartett 1990-es felvétele akkor is elemel minket a földi léttől. Christoph Poppen (hegedű), Manuel Fischer-Dieskau (cselló), Wolfgang Meyer (kalrinét) és Messiaen felesége, Yvonne Loriod (zongora) hibátlan, energikus és megrendítően szép előadásának bármely részletét tanítani lehetne. A „rendkívül lassan, eksztatikusan” (extrêmement lent, extatique) instrukcióval ellátott zárótételt hallgatva pedig nem csak azt értjük meg, hogy a valódi eksztázis nem gyors és főleg nem gyorsul, hiszen az önkívület lényege, hogy belül történik; de a zongora statikus akkordjaival megtámasztott, fokozatosan emelkedő hegedűdallamot hallgatva egyszerre világossá válik az is, hogy az örökkévalóság nem más, mint az elviselhetetlenül lassú tempóban végtelenné táguló pillanat.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

HVG: Kiszivárgott az SZFE huszonhat új oktatójának neve

Eljuttatták a hvg.hu-hoz az összes olyan főállású oktató nevét, akik újonnan kerültek a Színház- és Filmművészeti Egyetem állományába.
Színház

Szarka Gábor az SZFE-ről: „Egészen megdöbbentő állapotokat találtunk”

Péntek este Szarka Gábor a Hír TV Magyarország élőben című műsorában reagált az elmúlt napok SZFE-vel kapcsolatos híreire és vádjaira, hangsúlyozva, hogy minden intézkedés a hallgatók érdekeit szolgálja.
Vizuál

9+1 műalkotás az amszterdami Rijksmuseumból, amit egyszer újra látni akarunk

Rembrandt, Vermeer és Avercamp festményei, több korszak fajanszkerámiái, babaházak és csendéletek sajttal, gyümölccsel. Szabadon böngészhető az amszterdami Rijksmuseum gyűjteménye az interneten. Tíz must-see műalkotást válogattunk össze az alábbi cikkben, amiket látni akarunk az újranyitás után.
Zenés színház

„Nessun dorma” – Minek köszönheti rendkívüli népszerűségét Puccini operaáriája?

„Vincerò! Vincerò-ò-ò!!!” – És a fejünkben máris megszólal Pavarotti hangja, amint elnyújtva a magas H hangot, üdvrivalgásra készteti a stadionok közönségét. Kerülőúton vált Puccini áriája mindenki kedvencévé, és egy futball-világbajnoksággal indult az egész.
Zenés színház

„Ez egy olyan történelmi pillanat, amelyben nagyon komoly döntéseket kell hozni” – Szabó Magda klasszikusa az Operett Online-on

Decemberben nagy sikerrel debütált az Operett Online képernyőjén az Abigél, Szabó Magda kultikus regényének musical-változata. A megújult szereposztással közvetített előadás egy csodálatos történet szeretetről, lemondásról, küzdelemről és persze a szerelemről. De mit adhat nekünk ma Abigél?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus videó

Koncertfelvételek – Hegedűs Endre – Chopin: Esz-dúr noktürn

A Koncertfelvételek a Pesti Vigadóban sorozat első részében Hegedűs Endre Liszt- és Kossuth-díjas zongoraművész Chopin Esz-dúr noktürnjét adja elő a Déli teremben.
Klasszikus gyász

Elhunyt Pejtsik Árpád gordonkaművész, pedagógus

Szűk családi körben vesznek búcsút Pejtsik Árpád György zenepedagógus, gordonkaművész, zeneszerzőtől január 29-én a Kispesti temetőben.
Klasszikus ajánló

Budapest, Amszterdam és Berlin együtt ünnepli Fischer Iván 70. születésnapját

Január 20-án ünnepli hetvenedik születésnapját Fischer Iván. A jeles alkalomból az általa is alapított Budapesti Fesztiválzenekar az amszterdami Concertgebouworkest és a Konzerthausorchester Berlin együttesekkel közös, az interneten közvetített koncertösszeállítással készül.
Klasszikus hír

Megszűnhet a Duna Szimfonikus Zenekar

Egy december 23-i hivatalos értesítést szerint legkésőbb 2021. május 31-én megszűnhet a Duna Szimfonikus Zenekar – tudta meg a Zene-Kar.hu. A levél szerint az ügy mögött Kásler Miklós, az emberi erőforrások miniszterének döntése áll, aki Alapítói Határozatában ezt a dátumot jelölte meg.
Klasszikus zenehallgatás

VIDEÓ: Baráth Emőke korai Mozart-áriát énekel

Szerelemi riválisáról énekel és csendben szenved Mozart operahőse, Sifare. A „Soffre il mio cor con pace” című áriát Baráth Emőke előadásában halljuk egy tavalyi, pécsi koncertről.