Klasszikus

Polgár Judit: "Édesapám mondogatta, a színpadon meg kell nyílni"

2013.01.01. 06:48
Ajánlom
Hegy, völgy, fjord, síkság – kinek melyik az ismerős, a meghitt. Ezeket a kötődéseket idézi fel az Óbudai Társaskörben január 11-én a Lent a völgyben című koncerten egy fiatal svájci énekesnő, Leila Pfister, valamint a magyar zongoraművész, Polgár Judit.

Judit többféle kötődéssel is bír: amikor ugyanis édesapja, Polgár László szerződést kapott a zürichi operába, a család is Svájcba költözött. Az azóta Zürichben élő zongoristát arról kérdeztem, hogy ő hol érzi magát leginkább otthon, és természetesen beszélgettünk édesapjáról is, aki január elsején lenne hatvanhat éves. 

- Legutóbb mikor koncertezett itthon?  

- 2009-ben és 2010-ben többször is felléptem Magyarországon. Három évvel ezelőtt az Óbudai Társaskörben adtunk egy koncertet édesapámmal, Schubert Téli utazás dalciklusát játszottuk, amit nem sokkal ezután a Miskolci Operafesztiválon és Debrecenben is előadtunk. Budapesten legutóbb 2010-ben a Zsidó Nyári Fesztiválon adtam dalestet. 

- Ezek szerint jól kérdeztem, az "itthon" önnek még mindig Budapestet jelenti, pedig tizenöt éves kora óta Svájcban él.

- Igen, lassan már többet éltem Svájcban, mint Magyarországon, de magyar az anyanyelvem, a magyar kultúrában nőttem fel, a családommal magyarul beszélek. Nagyon sok meghatározó élmény fűz Budapesthez és Magyarországhoz. Eleinte nem szerettem Svájcban élni, nem volt könnyű a beilleszkedés. Ma már viszont úgy érzem, hogy Zürich a második otthonom, itt él a családom, a barátaim, a társam. Mostanában már az akcentusom sem hallatszik, nem veszik észre, hogy nem vagyok svájci. Ha viszont megkérdezik, honnan jöttem, mindig azt mondom, hogy magyar vagyok.  

- A programjuknak is az otthon, a haza van a középpontjában. Hogyan állt össze ez a Lent a völgyben című műsor, melyiküknek jutott eszébe?

- Az ötlet Leilától származik. A nagymamája norvég, és nagyon sokszor jár a szünidőben Norvégiába, a nyelvet is remekül beszéli. Először arra gondolt, hogy adjuk elő Grieg népdalfeldolgozásait, ezután kiválasztottunk néhány német dalt is, hiszen a német az anyanyelve. Sibeliust is belevettük a műsorba, aki ugyan finn, de svéd népdalokat zenésített meg, és a svéd nyelv olyan közel áll a norvéghoz, hogy ez sem volt probléma. Aztán persze magyar népdalokat is választottunk, Dvoráktól pedig német versekre írt dalokat. Ezt a műsort egyszer már megszólaltattuk Bernben, a budapesti koncert után egy hónappal pedig a nürnbergi operaházban játsszuk. 

- Változik valamennyit a program annak függvényében, hogy épp melyik országban vannak?  

- Igen, a budapesti koncert előtt kicsit megváltoztattuk a műsort, belevettünk még egy Kodály-dalt, és a ráadás is magyar dal lesz. 

- Gondolom, ezeknél segítenie kellett Leilának, hogy tökéletes legyen a kiejtése.

- Persze, de nagyon jó nyelvérzéke van. Amikor magyarul énekel, szerintem nem is lehet hallani, hogy nem ez az anyanyelve. A svéd és a norvég szövegeknél meg ő segített nekem, hiszen dalkísérőként minden szót pontosan értenem kell, és tudni, hol van a hangsúly. Minden nyelvnek megvan a maga dallama és ritmusa, és ez a zenében is benne van, ha azt nem érzed, nem tudod úgy játszani. 

- Elsősorban énekesekkel dolgozik a színpadon. Elég, ha ugyanazt a zenei nyelvet beszélik, vagy önnek a jó személyes kapcsolat is fontos?  

- A daléneklés egy intim műfaj, ami szorosabb kapcsolatot igényel az előadók és a közönség között. Nekem fontos a kölcsönös szimpátia, szerintem így könnyebb kommunikálni és egybeolvadni a színpadon. Nekem az a tapasztalatom, hogy akivel zeneileg jól megértjük egymást, azzal általában emberileg is egy hullámhosszon vagyunk. Leilával például együtt tanultunk a Zeneakadémián, jártunk közösen dalkíséret-órára is, és gyakran mentünk így, ebben a duó-felállásban mesterkurzusokra és versenyekre. Körülbelül nyolc éve dolgozunk már együtt. 

- Olvastam egy régebbi interjúját, ahol azt mondta: nem igazán szereti a rivaldafényt, és azt, ha a középpontban van. Ez változott valamit, vagy most is szívesebben lép fel énekessel, mint egyedül?

- Ez nem változott. Nem vagyok szólista típus, jobban érzem magam, ha kamarazenét játszhatok. Szerintem ez a sportban is így lehet, van, aki egyéniben, van, aki csapatban tudja a maximumot adni. Úgy érzem, hogy nekem igazán a dalkíséréshez van tehetségem. Annyira vonzódom ehhez a műfajhoz, hogy a koncertdiploma megszerzése után három évig csak dalirodalommal foglalkoztam. 

- A beszélgetésünk elején említette az édesapját, és az utolsó közös budapesti fellépésüket. Több feszültséget jelentett önnek, ha őt kísérte a színpadon, vagy éppen ellenkezőleg: nagyobb biztonságban érezte magát vele.  

- Mindkettő igaz. Zeneileg - azt hiszem - közös nyelvet beszéltünk, és az óriási tapasztalata biztonságérzetet adott nekem is. Szárnyakat adott a bizalma, de egyben nagyobb elvárással és felelősséggel is járt. 

- Nyilván sokat beszélgettek egymással szakmáról. Melyik az a gondolata, amit ön átvett és teljesen magáévá tett?

- Nagyon sokszor mondogatta, hogy ebben a szakmában nem lehet megsértődni, és ezt nekem is meg kellett tanulnom. A fellépések kapcsán pedig azt mondta, hogy a színpadon meg kell nyílni. Nem mint magánszemély, hanem abban a szerepben, amit a színpadon játszom. Ezen dolgozom.

Tobias von Glenck: Kopf Kino Kantaten - zene Alkmini E. Boura rövidfilmjéhez, km.: Polgár Judit (zongora)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Kiemelkedő életművek és emberi teljesítmények – Átadták az Cziffra Fesztivál díjait

Idén rekordszámú pályázat érkezett. A díjakra a Cziffra Fesztivál felhívása szerint művészeket, kulturális szakembereket lehetett jelölni; a döntést végül a jelölési időszak lezárultával az öttagú szakmai zsűri hozta meg.
Színház

„Minden téren jönnek előre a nők” – Interjú Péterfy Borival

Az Átrium új bemutatója, a Mefisztó Klaus Mann Mephistójának szabad átirata a kortárs kabaré műfajában, sok zenével és meglepetéssel. Az Urbán András rendezte előadásban Péterfy Bori a többi színészhez hasonlóan sokféle karaktert villant fel.
Klasszikus

Világsztárok a Müpában: klasszikusok és ősbemutatók az új évadban

Türelemre, alázatra és rugalmasságra tanított az előző időszak – idézte fel az elmúlt másfél évet Káel Csaba vezérigazgató a Müpa évadnyitó sajtótájékoztatóján, emlékeztetve rá, hogy ez a nyitás most többet és mást jelent mindenki számára. A következő szezon a megújulás jegyében telik: a visszatérő közönségkedvencek mellett számos új program érkezik az intézménybe, a magyar sztárok mellett pedig a nemzetközi művészvilág kiemelkedő alkotói is képviseltetik majd magukat a koncerttermekben.
Vizuál

Évtizedes elfeledettség után először látható Péli Tamás monumentális pannója

A Születés című alkotás szeptember 26-ig látható a BTM Vármúzeum Barokk Csarnokában. A páratlan jelentőségű, de hányattatott sorsú, ez idáig a közönség elől elzárt fára festett táblakép központi motívuma a roma nép képzelt-megálmodott eredetmítosza.
Klasszikus

Barokk forgatag – Zenei időutazásra hív a 37. Régi Zenei Napok

Minden eddiginél több koncerttel és kurzussal várja közönségét és hallgatóit a Régi Zenei Napok Vácon és Gödöllőn július 3. és 10. között. A műsorban különleges zenei csemegék is helyet kaptak, a professzorok között érkezik Malcolm Bilson és Simon Standage.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Világsztárok a Müpában: klasszikusok és ősbemutatók az új évadban

Türelemre, alázatra és rugalmasságra tanított az előző időszak – idézte fel az elmúlt másfél évet Káel Csaba vezérigazgató a Müpa évadnyitó sajtótájékoztatóján, emlékeztetve rá, hogy ez a nyitás most többet és mást jelent mindenki számára. A következő szezon a megújulás jegyében telik: a visszatérő közönségkedvencek mellett számos új program érkezik az intézménybe, a magyar sztárok mellett pedig a nemzetközi művészvilág kiemelkedő alkotói is képviseltetik majd magukat a koncerttermekben.
Klasszikus hír

Barokk forgatag – Zenei időutazásra hív a 37. Régi Zenei Napok

Minden eddiginél több koncerttel és kurzussal várja közönségét és hallgatóit a Régi Zenei Napok Vácon és Gödöllőn július 3. és 10. között. A műsorban különleges zenei csemegék is helyet kaptak, a professzorok között érkezik Malcolm Bilson és Simon Standage.
Klasszikus hír

Kiemelkedő életművek és emberi teljesítmények – Átadták az Cziffra Fesztivál díjait

Idén rekordszámú pályázat érkezett. A díjakra a Cziffra Fesztivál felhívása szerint művészeket, kulturális szakembereket lehetett jelölni; a döntést végül a jelölési időszak lezárultával az öttagú szakmai zsűri hozta meg.
Klasszikus újranyitás

Teherautó platójáról és templomokban is zenél a Fesztiválzenekar

Június 9-én és 11-én ismét mozgó teherautóról zenélnek majd a Budapesti Fesztiválzenekar művészei a fővárosban. Szerda és péntek délutántól estig a belvárosban és Újlipótvárosban várható az élő zenét hozó autó felbukkanása. A mobil utcazenélés mellett ismét országszerte fellépnek templomokban, zsinagógákban.
Klasszikus ajánló

Zene+ sorozat a Várkert Bazárban

Három ünnep, három összművészeti koncert. A Várkert Bazár a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarával együttműködésben igazi összművészeti kulturális csemegékkel készül 2021 nyarára. Az ódon történelmi falak között – miközben a felejthetetlen panorámában gyönyörködünk – a kiváló akusztika segítségével felemelő és tartalmas nyáresték várnak az érdeklődőkre.