Klasszikus

Posztapokaliptikus, szerelmi csodaszarvas történet

2016.10.10. 12:16
Ajánlom
A CAFe Budapesten mutatják be az Óbudai Danubia Zenekar legújabb előadását, a Bélamesét, amelyben egy varázslatos történet útján ismerkedhetnek meg a gyerekek Bartók Béla lebilincselő és rendkívül gazdag zenéjével.

Bartók zenéjéről máig sokan gondolják, hogy nehezen befogadható és érthető. Meglepő lehet tehát, hogy épp Bartókot szeretné közel hozni a gyerekekhez az előadás, de a zenekar művészeti vezetője, a darab összeállítója, Hámori Máté egészen biztos abban, hogy a félelmekre könnyen rácáfolnak majd.

Sokadik gyermekelőadást állítom már össze, voltaképpen így indult a pályám is – mondja Hámori Máté,

aki pontosan tudja, milyen megoldások szükségesek ahhoz, hogy a gyerekek számára élvezetes darabot hozzanak létre. „A gyerekek a leghálásabb és az egyik legértőbb közönség. Azonnal tudjuk, mi működik egy eladásban és mi nem, hiszen a gyerekek mindig azonnal és mindig őszintén reagálnak a zenére.”

Hámori Máté

Hámori Máté

A Bélamese voltaképpen egy újraértelmezett, a Cantata profana szövegéből kiinduló, posztapokaliptikus, szerelmi csodaszarvas történet, ennek szöveges részeit fogja felolvasni az előadáson Galkó Balázs. A történet keretei közé ágyazva pedig megelevenednek Bartók művei a Concertótól kezdve a Csodálatos mandarinon át a Táncszvitig.

Ebben a világban az emberi civilizáció olyan gépesített, tönkretett állapotban tengődik, ahol az emberek közötti különbségek teljesen eltűntek. Ennek pedig semmilyen pozitív hozadéka nincs, mindenki egyforma, mindenki egyformán gondolkodik, nem kérdőjelez meg semmit, nincsenek egyéni gondolatok, álmok, érzések. Mindenkinek egyetlen őse van, egy öreg apó, aki az emberiség gondolatai és élete fölött uralkodik. Ám egyszer csak feltűnik ebben a zajos, rideg, indusztriális világban egy fiatal fiú, az öreg apó legkisebb fia, akinek még vannak álmai. Ezekben pedig megidézi a rég elveszett természete és meglátja azt a csodaszarvas lányt, akit ezután mindenáron meg is szeretne találni. Az öreg apó természetesen ezt mindenáron meg akarja akadályozni, de a fiú megannyi fordulat és szörnyekkel való harc után végül győzedelmeskedik.

Az Óbudai Danubia Zenekar ifjúsági programja

Az Óbudai Danubia Zenekar ifjúsági programja (Fotó/Forrás: Óbudai Danubia Zenekar)

Ezt a győzelmet testesíti meg Bartók zenéje is, amely jól illusztrálja, ahogy a káoszból a zene erejével és harmóniájával megelevenedik a természet. „Maga Bartók is menekült mindig a gépiesített világtól, nem bírta elviselni és zenéjében is a mindig az ősforráshoz nyúlt vissza: a természetből merített ihletet” – mondja Hámori Máté.

Mit kezdjünk ma Bartókkal?

Kapcsolódó

Mit kezdjünk ma Bartókkal?

Mennyire élő Bartók öröksége, mennyire tud aktuális lenni napjainkban? A CAFe Budapest számos programja választ ad a kérdésekre október 7-23. között.

Az előadásban nemcsak a zene és a prózai mese összekapcsolása lesz különleges, hanem a MOHA táncművészei is szerepelnek majd, valamint a darab díszletei is segítik majd a történet kiteljesedését. Nemcsak a darabban szereplő táncosok, hanem maga a zenekar is részei lesznek a díszletnek, fontos szerepük lesz, fizikailag is formálják az előadást. Az együttes hol erdőként, hol városként jelenik meg. A darab díszlettervezője Pálfi Balázs persze olyan díszletet alkotott, amelyeket a zenészek játék közben is könnyen tudnak cserélni, fejre illeszthető darabokról van szó. „De meg kell hagyni, nem könnyű a Danubia zenekar feladata: Bartók zenéje önmagában is kihívást jelent, ám a zenészeink egyáltalán nem számítanak kezdőnek az ilyen szokatlan színházi megoldásokban: korábban aktív szerepük volt a Mundruczó Kornél által rendezett Winterreise című előadásban és a Nemzeti Színházzal közös hangversenysorozatunkon túl a Nemzeti Színház számos színházi előadásában is fontos szerepet vállalt a zenekar.”

Dalok a sötét oldalról

Kapcsolódó

Dalok a sötét oldalról

Schubert életének utolsó évében írta meg a Winterreisét, ami méltán nyerte el a „minden idők legpesszimistább dalciklusának” kijáró címet. A művet legközelebb október 3-án és 4-én, az Óbudai Danubia Zenekar előadásában, Mundruczó Kornél rendezésében hallhatja a közönség. A készülő produkcióról az énekesi posztot betöltő Szemenyei Jánossal beszélgettünk.

Végül Hámori Máté arra a kérdésünkre, hogy mit üzen azon szülőknek, akik esetleg azt gondolnák, gyermekük még kicsi Bartók komplex zenéjének befogadására, azt mondja, bízzunk a gyerekünkben. „A gyerekeket nem szabad lebecsülni, sokkal fejlettebb az érzelmi intelligenciájuk, mint azt gondolnánk. És ebben nincsenek köztük különbségek, ezt magam is tapasztaltam, amikor szinte az egész országot bejártam a gyerekelőadásainkkal. A legkisebb vidéki falutól a legelitebb budai elit iskoláig mindenhol pontosan és ugyanúgy értették a zenét és mondanivalót. A gyerekek még nem tudják, hogy Bartók zenéje “nehéz”, számukra nincsenek ilyen kategóriák, mert még nem tanították meg neki, hogy ettől a zenétől tartani kell, vagy éppenséggel nem szabad, hogy tessen. Ők még ideális befogadók: hagyják, hogy átfolyjon rajtuk a zene és hasson rájuk. Hiszen a zenét elsősorban nem érteni, hanem érezni kell. Bíztatni és kérni szeretném a szülőket, hogy hagyják, hogy a gyerekeik természetes nyitottságuk segítségével interakcióba lépjenek Bartók zsenijével. Bátran ajánlom az előadást már hat-hét éves kortól.”

Óbudai Danubia Zenekar

Óbudai Danubia Zenekar

És természetesen a Bélamese családi előadás lévén nemcsak a gyerekeket ragadja majd magával. „Nem az volt a célunk, hogy megismertessük Bartók Béla életművét a közönséggel. Ezt ma már megteszi helyettünk a Google. Nekünk az a dolgunk, hogy élményt adjunk, meghozzuk a kedvet Bartókhoz. Azt gondolom, hogy a Bélamese egy nagyon alternatív, de egyáltalán nem igaztalan portrét nyújt majd Bartók Béláról.”

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Véletlenül bukkant egy antikváriumban a Carmina Buranára Carl Orff

Imádta a különleges megoldásokat, egyik művéhez a bécsi Néprajzi Múzeumból kellett hangszereket szerezni és külön engedélyt a Bösendorfer cégől. Százhuszonöt éve, 1895. július 10-én született Carl Orff német zeneszerző, a Carmina Burana című oratórium szerzője.
Könyv

Nyerd meg a nyári könyvtáradat!

Egy könyvcsomag hat szóért vagy ötven kötet egyetlen vásárlásért. Júliusban több kiadó is segít, hogy akár egész évre elég olvasnivalónk legyen.
Klasszikus

A 24 éves finn sztárkarmester, Klaus Mäkelä lesz a párizsi filharmonikusok új vezetője

Klaus Mäkelä lesz 2022-től az Orchestre de Paris zeneigazgatója. A 24 éves finn dirigens már szeptembertől zenei tanácsadóként dolgozik a filharmonikus zenekarral, amellyel tegnap adta első koncertjét.
Könyv

Ausztrália kedvenc krimiírója a természetet is szereplővé emelte

Jane Harper Ausztrália talán legsikeresebb krimiírója, aki magyarul a Gabo Kiadónál megjelent három regényében (Aszály, A természet ereje, Az elveszett férfi) úgy mutatja be a könyörtelen ausztrál környezetet, ahogyan korábban senki; zűrös családokról és kisközösségekről szóló történetei a hazai olvasókat is lebilincselték. A szerzőt fordítója, Roboz Gábor kérdezte.
Plusz

Eredeti formájában állítják helyre a Notre-Dame-székesegyházat

A tavalyi áprilisi tűzvész nyomán leomlott huszártornyot a francia elnök szerette volna kortárs építészeti tervek szerint újjáépíteni, hogy magán hordozza a 21. század többé-kevésbé merész lenyomatát.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus beszámoló

Veszélyben van a szimfonikus zenekar intézménye?

Számos veszély fenyegeti a szimfonikus zenekarokat, de ha túlélik, az biztos, hogy a jövő zenekara nem olyan lesz, mint a mai. Fischer Iván szerint ideje megreformálni a zenekarok működését, hogy megfeleljen a következő generációk korszakának.
Klasszikus magazin

Véletlenül bukkant egy antikváriumban a Carmina Buranára Carl Orff

Imádta a különleges megoldásokat, egyik művéhez a bécsi Néprajzi Múzeumból kellett hangszereket szerezni és külön engedélyt a Bösendorfer cégől. Százhuszonöt éve, 1895. július 10-én született Carl Orff német zeneszerző, a Carmina Burana című oratórium szerzője.
Klasszikus hír

A 24 éves finn sztárkarmester, Klaus Mäkelä lesz a párizsi filharmonikusok új vezetője

Klaus Mäkelä lesz 2022-től az Orchestre de Paris zeneigazgatója. A 24 éves finn dirigens már szeptembertől zenei tanácsadóként dolgozik a filharmonikus zenekarral, amellyel tegnap adta első koncertjét.
Klasszikus hír

A mi Kodályunk – A héten kerül a mozikba a zenetudósról szóló dokumentumfilm

Az elmaradt márciusi premier helyett július 9-től látható Petrovics Eszter zenés ismeretterjesztő filmje.
Klasszikus magazin

„Nincs rossz zenekar, csak rossz karmester” – vallotta a ma 160 éve született Gustav Mahler

160 éve született a budapesti Operaház egykori igazgatója, a későromantikus zene utolsó nagy mestere, Gustav Mahler.