Idén is az Artisjus szerzőkből és egy zeneműkiadóból álló vezetősége döntött a díjazottakról, a könnyűzenei alkotók kiválasztását külön szakmai bizottság készítette elő.
A könnyűzenei alkotói életműdíjas Tabár István zeneszerző, dalszövegíró, zenei producer lett. Háromszáz szerzeményt és 140 klipet jegyez, játszott az Exotic zenekarban. „Magát nem sorolja a legjobbak közé a dalszerzésben és szövegírásban sem, de a legkisebb közös többszörös nála egyedülállóan kimagasló” – írta méltatásában Szabó Áron. Az év könnyűzene-szerzője Kovács Adrián. A Színház- és Filmművészeti Egyetemen zenés színészmesterséget oktat, 2023-tól a Vígszínház zenei konzulense, tíz színházi darabot jegyez.
Érettebb műveinek zenei világa a művészi elmélyülés, az alkotói igényesség értékét hordozza magában
– írta róla Kocsik Tibor. Az év könnyűzenei szövegírója Schwarz Ádám (Beton.Hofi) hiphop előadó. Két sikeres albumon – comic sins, Playbánia – van túl, Hundred Sinsszel közös Bagira című dala minden idők harmadik legtöbbet játszott magyar dala a Spotifyon. „Négy év alatt ötven dalt és húsz klipet adott ki, számos kollaborációban vett részt, miközben önazonos maradt. Érett, szociografikus, önfeltáró szövegeivel belekarcolta magát a magyar zenei életbe” - írta Major Eszter. Az év produkciója a Stúdió 11 60 éves koncertje lett. A zenekar a Magyar Rádióban Zsoldos Imre és Dobsa Sándor vezetésével 1963-ban alakult. A mai Stúdió 11 Ensemble a dzsesszben és a könnyűzenében alkot. Tagok: Rátonyi Róbert, Barbinek Gábor, Boegán Péter, Csejtei Ákos, Csizmadia Dávid, Gátos Iván, Kalmus Pál, Magyar Ferenc, Nagy Balázs, Takács Donát, Tóth Gyula és Zsoldos Dániel. „Munkásságukat a folytonosság, az önállóság, a magas szakmai felkészültség és kreativitás jellemzi” – méltatta a produkciót Bágyi Balázs.
Az év junior könnyűzenei alkotója elismerést hárman kapták. Baukó Attila 2019-ben publikálta első dalait Azahriah néven. DESH-sel közös száma, a Rét 2020-ban felkerült a slágerlistára, 2021-ben megnyerte az MTV EMA legjobb magyar előadója díját, 2022-ben a Sziget nagyszínpadán lépett fel, tavaly telt házas koncertet adott a Sportarénában, ősszel Európában turnézott.
Megtalálni a megfelelő és sikeres hangvételt, szöveget, hangszerelést, színpadi- és médiajelenlétet páratlan koncentráció és szórakoztatóipari bravúr
– foglalta össze Czutor Zoltán. Szintén elismerést kapott Cseri Hanna, azaz cserihanna bábszínházi rendező, dalszerző és énekes. Debütáló albuma, a Kikötő tavaly jelent meg. Három díjat nyert a Színikritikusok díjátadóján, 2023 tavasza óta a Budapest Bábszínház zenei vezetője. „Közhelymentes és önironikus dalaival úgy enged betekintést a hétköznapjaiba, mintha csak a naplójából olvasna fel nekünk” – írta róla méltatásában Major Eszter. A harmadik díjazott Szirmai Marcell, azaz Pogány Induló 2022-ben robbant be az underground rap színtérre Zártosztály című dalával. Nagylemezei: Megáll az idő (2023), Vagy mindent vagy semmit (2024). „Dalai társadalmi relevanciát és mély személyes élményeket tükröznek, miközben friss lendületet adnak az old school rap műfajának” – fogalmazott laudációjában Both Miklós.
Az év komolyzenei műve kategóriában három alkotást díjaztak. Mohay Miklós Aranyszájú Szent János liturgiája című művéért kapta az elismerést. Az Erkel-díjas zeneszerző a Zeneakadémia Zeneelméleti Tanszékének vezetője, alkotásai hazai és nemzetközi hangversenyeken szerepelnek. „Olyan szakrális zene született, amely a templomi funkcióján túl a koncertpódium körülményei között is elmélyülésre késztető élményt ad” – írta laudációjában Madarász Iván. Szintén az év komolyzenei műve lett Dargay Marcell, Dinyés Dániel és Futó Balázs Jób könyve című oratóriuma. Dargay Marcell számos színházi kísérőzenét komponált, volt a Radnóti Miklós Színház zenei vezetője. Dinyés Dániel a Magyar Állami Operaház operastúdiójának korrepetitora, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatója. Futó Balázs dolgozott színházakban, szólistaként számos új magyar mű bemutatója fűződik nevéhez. „A három zeneszerző felosztotta egymás között, ki melyik tételét komponálja a bibliai történetnek” – mondta laudációjában Tihanyi László. Posztumusz lett az év komolyzenei műve Eötvös Péter Valuska című alkotása. Az idén márciusban elhunyt kétszeres Kossuth- és Prima Primissima-díjas zeneszerző vezényelte a világ legnagyobb zenekarait, zenekari műveit és operáit világszerte rendszeresen játsszák. „Eötvös Péter tizenhárom operát komponált, de csak az utolsót, a Valuskát magyar nyelven.
Kapcsolódó
Valuska, a kozmikus magasságokba emelt szent bolond
Krasznahorkai László kultuszregényéből, Az ellenállás melankóliájából készült Eötvös Péter legújabb, egyben első magyar nyelvű operája. A Valuska bemutatója kapcsán a klasszikus zenei és a könyvrovatunk vezetője, Kondor Kata és Varga Bence beszélgetett.
Krasznahorkai László kisregényéből szövegíró szerzőtársaival azokat a szálakat emelte ki, melyek a kisemberek kiszolgáltatottságát érzékeltetik
– írta Mózes-Szitha Tünde.
Az év junior komolyzenei alkotója Oláh Patrik lett, aki a Bartók Világverseny döntőse, nevéhez fűződik a zenetörténet első lovári nyelvű miséjének megkomponálása. „Olyan kortárs zenét szeretne írni, amely magába olvasztja a magyarországi cigányzene hagyományait” - írta méltatásában Tihanyi László. Az év magyarnóta-szerzője Ludvig József, aki negyven ilyen darabot komponált egyedül és másokkal közösen.
Az Artisjus irodalmi díjakat előző héten hirdette ki a szerzői egyesület. Az irodalmi nagydíjat Rakovszky Zsuzsa kapta, a többi irodalmi díjazott Győri László, Milbacher Róbert, Bényei Tamás, Darvasi Ferenc és (posztumusz) Reményi József Tamás.
Fejléckép: Eötvös Péter (fotó: Marco Borggreve)
hírlevél
