Klasszikus

Potyautas

2004.08.11. 00:00
Ajánlom
A körülmények szerencsés és szerencsétlen egybeesése folytán augusztus 10-én este a Sziget Fesztivál helyett Tiszadobon kötöttem ki. Utólag egyáltalán nem bánom, hogy minden különösebb rákészülés nélkül részint újrahallgathattam a január 4-i Kocsis-koncert egyik felét. És ha a másik fele nem is ugyanaz volt, mint télen, az se baj.

A Zongora Ünnepe Keleten című tiszadobi fesztivál, melyet idén hetedszer rendeztek meg, láthatólag kialakult forgatókönyv szerint folyt idén is. Az ilyen rendszeres fesztiválokat egyáltalán nem szabad félvállról venni, mert egyrészt a nyári szünetben adnak szellemi táplálékot a közönségnek (melynek soraiban nem kevés művészkolléga volt ezúttal is kíváncsi Kocsis Zoltán zongora- és Berkes Kálmán klarinétjátékára), másrészt olyan helyekre juttatják el a zenét, ahol bizony rendesen normális lemezboltot se találni 50 kilométeres körzetben, nemhogy színvonalas hangversenyt. A kedd esti záró koncert – különösen az első fele – azonban nem csak „ahhoz képest” volt jó, hanem abszolút értelemben is.

Kocsis Zoltán először Beethoven op. 10 No. 1-es c-moll szonátáját adta elő. Bár a kezdés kissé feszültre sikeredett, aminek néhány átmenő hang is áldozatul esett, ismét megtapasztalhattuk azt a vehemenciát, melyre január óta emlékszünk: Kocsis előadásában ez a háromtételes mű egyetlen hosszú mondat, a feszültségekből és kétségekből az elgondolkodó magába forduláson keresztül valamiféle diadalmas megnyugvásig. Beethoven műveinek szinte mindig van „kifutása”, s a modern ember irigyelheti ezt az optimizmust még akkor is, ha Beethovennél ez szinte sosem problémamentes. Kocsis értelmezése épp a problematikus elemeket, illetve a rajtuk aratott győzelmet emelte ki – s ha technikailag a januári koncerten makulátlanabb volt, az előadás kiváltotta katarzis semmivel sem kisebb.

Az f-moll szonáta egész más volt: a viharos tempóhoz ezúttal technikai tökéletesség társult (nem tudom, milyen a zongora „alapból”, úgy tűnt, nem a legjobb, mintha a pedálra nagyon érzékeny lenne, de kissé úgy, mint mikor nagyon magasan fog a kuplung – a sarkat leragasztó gumiborítás hallhatóan csikorgott, a szabadtéri zongorázás egyáltalán nem lehet könnyű feladat). Itt is egy mondatot hallhattunk, a harmadik-negyedik tétel teljesen attacca folyt egybe, csak a második tételben állhattunk meg egy pillanatra, miközben minden dallam, minden gondolat íve jól hallhatóan szólalt meg. Mégis: a két mű közül ennek az előadása tűnt introvertáltabbnak, a klasszikusabb forma ellenére az f-moll szonáta tűnt modernebbnek – megkockáztatom: ilyen nagyszerű előadását még nem volt szerencsém színpadon átélhetni.

A szünet után Berkes Kálmán működött közre Kocsis partnereként, és utólag talán nem is baj, hogy sokkal könnyebb, sokkal kevésbé mély második felvonást hallhattunk – egy fesztivál zárásához a mosolygósabb arc illik vagy legalábbis a kettő együtt. Berkes délután adott „komolyabb” koncertet (Mozart és Weber Klarinétötösét játszotta), ez tehát számára is levezetés volt. Ha a zongorázást nem könnyíti meg a szabadtéri színpad, a klarinétozást szinte lehetetlené teszi. Nem tudom, mit hallhatott, aki a nézőtéren foglalt helyet, én a színpadról se mindig hallottam a klarinét hangját, és csak elvben tudtam örülni Berkes meghökkentően halk pianóinak. A mezzopiano (horribile dictu: mezzoforte) adekvátabb lett volna. Ám Berkes még a csúcspontokon is csak ritkán került mezzoforte fölé – így igencsak alárendelt szerepe volt. Sajnos nehezen foghatjuk a körülményekre, hogy Schumann és Mendelssohn darabjaiban két ütemenként levegőt vett.

A Schumann op. 73-as Fantasiestücke-sorozatából elhangzó három tétel meglepően modern, szinte jazzes (különösen a harmadik), ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezek jó darabok lennének... A hangszerelésük megejtően felszínes, a klarinét szólamát a zongorán is megkapjuk. Az első zenei élmény Grieg kis darabja volt, amihez a hangszerelés (Kocsisé) is hozzájárult. Debussy és Ravel zongoraműveiben inkább csak érdekességnek tűnt a klarinétszólam, úgy tetszett, ezek a darabok így is jók. Nem akart azonban vége lenni Rahmanyinov Vocalise-ének, melyet mindenféle hangszerelésben ismerhet, akit az ilyesmi érdekel. Igazán a két Weiner-mű, különösen a Csűrdöngölő mutatta be Berkes technikai tudását, előadásában e daraboknak igazi atmoszférája volt. Kár, hogy utána a ráadás, Schumann Álmodozása inkább paródiának volt jó, mint befejezésnek (eszembe jutott, mikor a szokásos éves növendékhangversenyen, ahol épp ezt a darabot nyekeregtem a csellón – lehettem vagy nyolc éves – egyik ismerősöm az Örömódát játszotta mozdonysípon vagy talán fuvolán, anyukája kérdezte is az enyémtől: „ugye milyen ügyes a Robika”, miközben anyukám arról volt meggyőződve, hogy az én Álmodozásom volt az egyetlen értelme az egész növendékhangversenynek). Schubert f-moll Moment musicalja aztán ismét mosolyt csalt arcunkra, ha nem is az örömét, de legalább a jóindulatú megbocsátásét.

Nem derült tehát ki, hol tart Berkes Kálmán, de ez a hangverseny úgysem igazán róla szólt. Ha már az első félidő színvonalát és mélységét nem lehetett kitartani, a kellemes esti muzsikálás élménye nem rossz záróakkord egy évek óta színvonalas fesztivál végén.

(Zongorafesztivál 2004 Tiszadob, Andrássy Kastély parkja, 2004. augusztus 10. 19:30 – Kocsis Zoltán (zongora) és Berkes Kálmán (klarinét) hangversenye; Beethoven: c-moll szonáta, op. 10 No. 1; f-moll szonáta, op. 2 No. 1; Schumann: Fantasiestücke, op. 73; Mendelssohn: Lieder ohne Worte, op. 19/1, 62/1 és 6*; Grieg: Arietta, op. 12 No. 1*; Efterklang, op. 71 No. 7*; Debussy: Page d’album*; Petite piece; Ravel: Pavane pour une infante défunte*; Rahmanyinov: Vocalise, op. 34 No. 14*; Szkrjabin: Etude, op. 2 No. 1*; Weiner: Búsuló juhász; Csűrdöngölő (*:Kocsis Zoltán átdolgozásai)

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Ezek Renée Fleming kedvenc szopránáriái

Az egyik legnépszerűbb amerikai operaénekes, Renée Fleming hat kedves áriáját gyűjtötte össze. Meglepő, de hiányzik egy nagyon fontos darab a listáról.
Plusz

Elhunyt Heller Ágnes

A filozófus kilencven éves volt, a 444 értesülése szerint Balatonalmádiban érte a halál.
Klasszikus

Holnap kezdődik a Fesztivál Akadémia a Zeneakadémián

A Budapest legszebb helyszínein július 20. és 28. között zajló kamarazenei fesztiválon hét esti nagy koncert, mesterkurzusok, ingyenes előadások, nemzetközi hegedűverseny és számtalan kísérőprogram várja az érdeklődőket.
Zenés színház

Jesszumpeppi, az előzetes alapján borzasztónak tűnik a Macskák filmváltozata

Olyan világsztárok főszereplésével jön a Macskák című Lloyd Webber-musical filmváltozata, mint Taylor Swift, Ian McKellen és Judi Dench. Nem tűnik jónak.
Színház

Csákányi, Grecsó, Lackfi és a Sztalker Zsámbékon

Telt házzal mennek Zsámbékon a nyári színházi és felolvasószínházi előadások, amelyek a város több, emblematikus helyszínén várják a közönséget a Romtemplom és a Bázis vonzásában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Holnap kezdődik a Fesztivál Akadémia a Zeneakadémián

A Budapest legszebb helyszínein július 20. és 28. között zajló kamarazenei fesztiválon hét esti nagy koncert, mesterkurzusok, ingyenes előadások, nemzetközi hegedűverseny és számtalan kísérőprogram várja az érdeklődőket.
Klasszikus ajánló

Mélyreható érzések a Vajdahunyadvárban!

A Budapesti Vonósok idén is különleges műsorral készül a Vajdahunyadvári Nyári Zenei Fesztiválra. Július 25-án egy érzelemgazdag koncertet hallhatunk a világszínvonalú kamarazenekartól a Vajdahunyadvár reneszánsz kertjében.
Klasszikus magazin

Hiphopra gyúrja a zongorát, és kavicsot dob a klasszikus zene állóvizébe

Chloe Flower az idei Grammy-gálán tűnt fel, most pedig leszerződtette a Sony. Nem, nem klasszikus zenész a szó szoros értelmében, de a hiphopban is előny lehet, ha egy zongoraművész a Juilliard Schoolban tanult.
Klasszikus ajánló

Sok Bachot hallhat majd a Veszprémi Régizenei Napokon

Idén is a veszprémvölgyi jezsuita templom lesz a Veszprémi Régizenei Napok helyszíne, ami július 22-én kezdődik, és hat napon át tart.
Klasszikus ajánló

Beethoven Tajvanon

Tajpeji zenekar érkezik a Duna Palotába, hogy Beethoven Sors-szimfóniája mellett klasszikus tajvani zeneszerzők műveiből játszanak.