Klasszikus

Potyautas

2004.08.11. 00:00
Ajánlom
A körülmények szerencsés és szerencsétlen egybeesése folytán augusztus 10-én este a Sziget Fesztivál helyett Tiszadobon kötöttem ki. Utólag egyáltalán nem bánom, hogy minden különösebb rákészülés nélkül részint újrahallgathattam a január 4-i Kocsis-koncert egyik felét. És ha a másik fele nem is ugyanaz volt, mint télen, az se baj.

A Zongora Ünnepe Keleten című tiszadobi fesztivál, melyet idén hetedszer rendeztek meg, láthatólag kialakult forgatókönyv szerint folyt idén is. Az ilyen rendszeres fesztiválokat egyáltalán nem szabad félvállról venni, mert egyrészt a nyári szünetben adnak szellemi táplálékot a közönségnek (melynek soraiban nem kevés művészkolléga volt ezúttal is kíváncsi Kocsis Zoltán zongora- és Berkes Kálmán klarinétjátékára), másrészt olyan helyekre juttatják el a zenét, ahol bizony rendesen normális lemezboltot se találni 50 kilométeres körzetben, nemhogy színvonalas hangversenyt. A kedd esti záró koncert – különösen az első fele – azonban nem csak „ahhoz képest” volt jó, hanem abszolút értelemben is.

Kocsis Zoltán először Beethoven op. 10 No. 1-es c-moll szonátáját adta elő. Bár a kezdés kissé feszültre sikeredett, aminek néhány átmenő hang is áldozatul esett, ismét megtapasztalhattuk azt a vehemenciát, melyre január óta emlékszünk: Kocsis előadásában ez a háromtételes mű egyetlen hosszú mondat, a feszültségekből és kétségekből az elgondolkodó magába forduláson keresztül valamiféle diadalmas megnyugvásig. Beethoven műveinek szinte mindig van „kifutása”, s a modern ember irigyelheti ezt az optimizmust még akkor is, ha Beethovennél ez szinte sosem problémamentes. Kocsis értelmezése épp a problematikus elemeket, illetve a rajtuk aratott győzelmet emelte ki – s ha technikailag a januári koncerten makulátlanabb volt, az előadás kiváltotta katarzis semmivel sem kisebb.

Az f-moll szonáta egész más volt: a viharos tempóhoz ezúttal technikai tökéletesség társult (nem tudom, milyen a zongora „alapból”, úgy tűnt, nem a legjobb, mintha a pedálra nagyon érzékeny lenne, de kissé úgy, mint mikor nagyon magasan fog a kuplung – a sarkat leragasztó gumiborítás hallhatóan csikorgott, a szabadtéri zongorázás egyáltalán nem lehet könnyű feladat). Itt is egy mondatot hallhattunk, a harmadik-negyedik tétel teljesen attacca folyt egybe, csak a második tételben állhattunk meg egy pillanatra, miközben minden dallam, minden gondolat íve jól hallhatóan szólalt meg. Mégis: a két mű közül ennek az előadása tűnt introvertáltabbnak, a klasszikusabb forma ellenére az f-moll szonáta tűnt modernebbnek – megkockáztatom: ilyen nagyszerű előadását még nem volt szerencsém színpadon átélhetni.

A szünet után Berkes Kálmán működött közre Kocsis partnereként, és utólag talán nem is baj, hogy sokkal könnyebb, sokkal kevésbé mély második felvonást hallhattunk – egy fesztivál zárásához a mosolygósabb arc illik vagy legalábbis a kettő együtt. Berkes délután adott „komolyabb” koncertet (Mozart és Weber Klarinétötösét játszotta), ez tehát számára is levezetés volt. Ha a zongorázást nem könnyíti meg a szabadtéri színpad, a klarinétozást szinte lehetetlené teszi. Nem tudom, mit hallhatott, aki a nézőtéren foglalt helyet, én a színpadról se mindig hallottam a klarinét hangját, és csak elvben tudtam örülni Berkes meghökkentően halk pianóinak. A mezzopiano (horribile dictu: mezzoforte) adekvátabb lett volna. Ám Berkes még a csúcspontokon is csak ritkán került mezzoforte fölé – így igencsak alárendelt szerepe volt. Sajnos nehezen foghatjuk a körülményekre, hogy Schumann és Mendelssohn darabjaiban két ütemenként levegőt vett.

A Schumann op. 73-as Fantasiestücke-sorozatából elhangzó három tétel meglepően modern, szinte jazzes (különösen a harmadik), ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezek jó darabok lennének... A hangszerelésük megejtően felszínes, a klarinét szólamát a zongorán is megkapjuk. Az első zenei élmény Grieg kis darabja volt, amihez a hangszerelés (Kocsisé) is hozzájárult. Debussy és Ravel zongoraműveiben inkább csak érdekességnek tűnt a klarinétszólam, úgy tetszett, ezek a darabok így is jók. Nem akart azonban vége lenni Rahmanyinov Vocalise-ének, melyet mindenféle hangszerelésben ismerhet, akit az ilyesmi érdekel. Igazán a két Weiner-mű, különösen a Csűrdöngölő mutatta be Berkes technikai tudását, előadásában e daraboknak igazi atmoszférája volt. Kár, hogy utána a ráadás, Schumann Álmodozása inkább paródiának volt jó, mint befejezésnek (eszembe jutott, mikor a szokásos éves növendékhangversenyen, ahol épp ezt a darabot nyekeregtem a csellón – lehettem vagy nyolc éves – egyik ismerősöm az Örömódát játszotta mozdonysípon vagy talán fuvolán, anyukája kérdezte is az enyémtől: „ugye milyen ügyes a Robika”, miközben anyukám arról volt meggyőződve, hogy az én Álmodozásom volt az egyetlen értelme az egész növendékhangversenynek). Schubert f-moll Moment musicalja aztán ismét mosolyt csalt arcunkra, ha nem is az örömét, de legalább a jóindulatú megbocsátásét.

Nem derült tehát ki, hol tart Berkes Kálmán, de ez a hangverseny úgysem igazán róla szólt. Ha már az első félidő színvonalát és mélységét nem lehetett kitartani, a kellemes esti muzsikálás élménye nem rossz záróakkord egy évek óta színvonalas fesztivál végén.

(Zongorafesztivál 2004 Tiszadob, Andrássy Kastély parkja, 2004. augusztus 10. 19:30 – Kocsis Zoltán (zongora) és Berkes Kálmán (klarinét) hangversenye; Beethoven: c-moll szonáta, op. 10 No. 1; f-moll szonáta, op. 2 No. 1; Schumann: Fantasiestücke, op. 73; Mendelssohn: Lieder ohne Worte, op. 19/1, 62/1 és 6*; Grieg: Arietta, op. 12 No. 1*; Efterklang, op. 71 No. 7*; Debussy: Page d’album*; Petite piece; Ravel: Pavane pour une infante défunte*; Rahmanyinov: Vocalise, op. 34 No. 14*; Szkrjabin: Etude, op. 2 No. 1*; Weiner: Búsuló juhász; Csűrdöngölő (*:Kocsis Zoltán átdolgozásai)

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.
Színház

„Az operettek a szüleim, a musicalek pedig a férjeim” – 90 éve született Galambos Erzsi

Balerinának készült, az operettek és musicalek koronázatlan királynője lett. Már gyerekkorában megtalálták a kisebb szerepek, később pedig olyan színészlegendákkal lépett színpadra, mint Somlay Artúr, Básti Lajos, Latabár Kálmán vagy Honthy Hanna. 1931. december 5-én született Galambos Erzsi.
Jazz/World

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Klasszikus

Muzsika a vizek felett – séta a hamburgi Elbphilharmonie-ban

Januárban lesz öt éve, hogy megnyitotta kapuit Európa egyik legkülönlegesebb koncertterme, a hamburgi Elbphilharmonie. A hullámokat formázó épület egy pompás akusztikájú, nagy koncerttermet és egy kisebb kamaratermet rejt magában.
Klasszikus

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Magyar Valentin: „Minél szélesebb repertoár kiépítése a célom”

Az ifjú zongoraművész neve nemcsak a szakmabeliek, de a zenerajongók körében is egyre ismerősebben cseng. Rendszeres szereplője a hazai és külföldi koncertéletnek, feltűnt a Virtuózok televíziós tehetségkutatóban is, nemrég pedig weimari versenyeredményétől volt hangos a sajtó. Most az MVM Zrt. jóvoltából frissen átadott Junior Prima díja kapcsán beszélgettünk.
Klasszikus ajánló

Koncerttel és parfümmel ünnepli 210 éves jubileumát a Pannon Filharmonikusok

A december 9-én a Kodály Központban és december 10-én a Müpában elhangzó est programján a zenekar alapítójának, Lickl Györgynek egy ősbemutatója is szerepel.
Klasszikus hír

Próbaéneklést hirdet a Magyar Rádió Énekkara

A Magyar Rádió Énekkara próbaéneklést hirdet határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott tenor és basszus énekművész állásra. Jelentkezési határidő: 2022. január 6.
Klasszikus magazin

Muzsika a vizek felett – séta a hamburgi Elbphilharmonie-ban

Januárban lesz öt éve, hogy megnyitotta kapuit Európa egyik legkülönlegesebb koncertterme, a hamburgi Elbphilharmonie. A hullámokat formázó épület egy pompás akusztikájú, nagy koncerttermet és egy kisebb kamaratermet rejt magában.
Klasszikus ajánló

Fiatal karmestertehetség vezényli az Óbudai Danubia Zenekart

Holly Hyun Choe, az Eötvös Péter Alapítvány mentorprogramjának résztvevője lesz az Óbudai Danubia Zenekar december 7-i koncertjének karmestere. A műsoron a szintén mentorált zeneszerző, Donghoon Shin egy műve is elhangzik.