Klasszikus

Praktikum és mágia

2013.03.01. 07:00
Ajánlom
Richard Strauss 1911-ben, A Rózsalovag premierjével mintegy hivatalosan is ajtót mutatott a 20. századnak. Az addig fantasztikusan naprakész, lehengerlően sikeres, számos fiatal komponistát inspiráló szerző ugyanis első bécsi témájú operájával váratlanul elfordult a modern törekvésektől, és látszólag valamiféle nosztalgikus álomvilágba zárkózott. MAGAZIN

Valójában azonban a nosztalgia hétköznapi, egyszerű, mindenki számára könnyen adódó formája nem volt kimondottan jellemző a bajor származású komponistára. Bár az Elektra után csakugyan felhagyott korábbi avantgarde szerepével, a következő három évtizedben komponált operái korántsem sápadtak későromantikus utánérzésekké.

Már csak azért sem, mert Strauss életteli és sugárzó zeneszerzői fantáziáját, amely régi-új stílusának különös, burjánzóan múltba révedő sajátosságait is erősnek és energikusan valóságosnak mutatta, szüzséként továbbra is roppant különös, a 19. századi színpadi képzeletvilágtól idegen témák foglalkoztatták. Hol Mozart-parafrázist játszott, mint Az árnyék nélküli asszony esetében, hol a színpad megkettőzésében rejlő lehetőségekben merült el, mint az Ariadne Naxos szigetén dupla cselekményének kidolgozásakor, hol teoretikus kérdést vetett fel, mint az 1942-ben Münchenben bemutatott utolsó operájában, a Capriccióban.

Mindig időszerű, az opera születése óta létező kérdést, természetesen, szöveg és zene viszonyával kapcsolatban, amelyhez rá jellemző módon rendkívül frappáns szövegkönyvet dolgozott-dolgoztatott ki. A Stefan Zweig ötletén alapuló libretto ugyanis egy társalgási darab, úgynevezett Konversationsstück keretei között, az egyes álláspontokat megszemélyesítve bontja ki az esztétikai dilemmát, roppant élvezetes, pergő cselekmény segítségével alkalmazva színpadra az egyébként főként tudós viták alapját képező problémát - és észrevétlenül a koncepció részévé avatva a hallgatókat, akik egyszeriben azon kapják magukat, hogy egy szórakoztató operaelőadás leple alatt valójában alkotói dilemmákkal szembesítik, hosszas gondolkodásra késztetik őket, ahogyan azt Kocsis Zoltán egy Koltai Tamással folyatott beszélgetésében meg is jegyezte.

Strauss ugyanakkor a maga részéről sokkal praktikusabb szempontból is jelentőségteljesnek tartotta szöveg és zene kiegyensúlyozott kapcsolatának kérdését. Az ember hajalmos lenne azt várni, hogy egy jelentős művészi kérdésfelvetést boncolgató kompozíció esetén az alkotó, amennyiben egyáltalán nyilatkozik a művéről, maga is elmélyült eszmefuttatásokba merül. Straussnak azonban esze ágában sem volt szavakkal megismételni olyasmit, amit meg is komponálhatott. Következésképp a Capriccio szövegkönyvének előszavában kizárólag olyan megjegyzésekre szorítkozott, amelyek a színpadi varázs elemzése helyett arra világítanak rá, hogyan kell működtetni a mágiát, hogy a bűvölet minél tökéletesebb legyen. Ennek érdekében részletesen elemezte a hangszeres és vokális hangzás egymáshoz való viszonyának, arányainak problémáit, kifejtve, hogy a körültekintő hangszerelés önmagában kevés, mivel minden helyszín, minden szereposztás más.

Ezért karmesternek és énekesnek nem egyszer egyetlen pillanat alatt kell "egyik vagy másik elemet hirtelen hangsúlyoznia vagy visszafognia, hogy létrejöjjön a kiegyenlített hangzás". A feladat ugyanis, ahogyan Wagnerre hivatkozva rámutatott, csak részben a zeneszerzőé, az előadóknak legalább akkora részt kell vállalniuk belőle: "Midőn 70 évvel ezelőtt Münchenben a Walküre próbái folytak, öreg zongoratanárom, a hárfás Tombo megkérdezte Richard Wagnert, mihez kezdjen a hárfaszólammal a Tűzvarázsnál, hiszen az - lejátszhatatlan. Wagner így válaszolt: »Nem vagyok hárfás. Láthatja jól, mit akarok. A maga dolga szerét ejteni, hogy úgy szóljon a hang, amint elképzeltem.«"

A szarkazmusra egyébként bármikor hajlamos zeneszerző azonban nem önmagát kívánta felmenteni ezekkel a gondolatokkal. Sokkal inkább azt hangsúlyozta vele, hogy a zene esetén, lévén időben elhangzó művészet, ne, létezik befejezett alkotás. A valódi, értő előadás mindig teremt, mindig egyszerre keresi a pillanatnyi és az állandó tökéletességet, a mágia mindig praktikus elemek pontos összhatásának az eredménye: "A kottahű, szöveghű interpretáció és a kongeniális improvizáció testvérek - báty és húg; mint a szöveg és a zene."

(Az idézett Strauss-szövegrészleteket fordította: Lengyel Jenő)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Jazz/World

Soha nem látott képek kerültek elő a The Beatlesről

Bőrnadrág és fehér ing – egy szett, amiről valószínűleg senkinek sem jutna eszébe a legendás együttes, a The Beatles. A zenekarról nemrég felfedezett fényképek azonban újabb képet festenek a banda korai éveiről.
Könyv

Kihirdették az idei Margó-díj jelöltjeit

Ötvenhat könyvet jelöltek idén a kiadók és/vagy a szerzők a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjra. Ez a szám minden eddiginél több: tavaly negyven, 2020-ban pedig tizenkilenc jelölt volt. A díj célja a legerősebb pályakezdő prózaírók bemutatása – írja a Könyves Magazin.
Plusz

„Élni gyönyörű” – Szabó Magdára emlékeznek a Várkert Bazárban

A 105 éve született és tizenöt éve eltávozott írónő életművét idézi meg az egész napos rendezvénysorozat október 15-én. Gyerekelőadás, színházi produkciók, filmvetítés és irodalmi beszélgetés is szerepel a programok között, az Ökumenikus Segélyszervezet révén pedig Szabó Magda-köteteket is felajánlhatunk a rászorulóknak.
Plusz

Pogány Judit, Keller András és Popova Aleszja is Prima Primissima-jelölt

A Prima Primissima Díj több kategóriáját is kibővítették idén, így a jelöltek a korábbinál is szélesebb körből kerülhettek ki. Az elismeréseket decemberben vehetik át a díjazottak.
Klasszikus

Gramophone-díj: a Fesztiválzenekar lett Az év zenekara

A Budapesti Fesztiválzenekart választották Az év zenekarának – jelentették be október 4-én este a Gramophone-díj gálarendezvényén Londonban.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Múltidézés a Cisz­ter­ci Szent Im­re-temp­lom­ban

Az idei évadban is meghirdette hagyományos őszi koncertjeit a Cisz­ter­ci Szent Im­re-temp­lom­, a három ingyenes hangverseny lehetőséget biztosít az elmélyülésre és a múltba mélyedésre.
Klasszikus ajánló

Szkrjabin művészete áll az Orosz Zenei Fesztivál fókuszában

Három településen is koncerteket szentelnek a százötven éve született komponista muzsikájának, az ötödik alkalommal megrendezett Orosz Zenei Fesztivál és Szabó Marcell művészeti vezető szervezésében.
Klasszikus interjú

A piszkálódás most még komolyabb formákat fog ölteni – Beszélgetés Bősze Ádámmal és Megyeri Lénával

Bősze Ádám zenetörténész, a Bartók Rádió népszerű műsorvezetője és Megyeri Léna tánckritikus 2021-ben indított közös tánc- és zenetörténeti sorozatot a Mozsár Műhelyben Lábujjhegyen címmel. A projekt ősztől a hazai táncélet egyik legfontosabb helyszínén, a Nemzeti Táncszínházban folytatódik.
Klasszikus hír

Szerepfelkérésekkel díjazták Rost Andrea mesterkurzusának résztvevőit

A Figaro házassága előadásával zárult Rost Andrea PályaStart című mesterkurzusa, a fiatal művészek a Rost Andrea Művészeti Alapítvány és a támogatók jóvoltából a pályaindulásukat segítő lehetőségeket kaptak.
Klasszikus hír

Gramophone-díj: a Fesztiválzenekar lett Az év zenekara

A Budapesti Fesztiválzenekart választották Az év zenekarának – jelentették be október 4-én este a Gramophone-díj gálarendezvényén Londonban.