Klasszikus

Praktikum és mágia

2013.03.01. 07:00
Ajánlom
Richard Strauss 1911-ben, A Rózsalovag premierjével mintegy hivatalosan is ajtót mutatott a 20. századnak. Az addig fantasztikusan naprakész, lehengerlően sikeres, számos fiatal komponistát inspiráló szerző ugyanis első bécsi témájú operájával váratlanul elfordult a modern törekvésektől, és látszólag valamiféle nosztalgikus álomvilágba zárkózott. MAGAZIN

Valójában azonban a nosztalgia hétköznapi, egyszerű, mindenki számára könnyen adódó formája nem volt kimondottan jellemző a bajor származású komponistára. Bár az Elektra után csakugyan felhagyott korábbi avantgarde szerepével, a következő három évtizedben komponált operái korántsem sápadtak későromantikus utánérzésekké.

Már csak azért sem, mert Strauss életteli és sugárzó zeneszerzői fantáziáját, amely régi-új stílusának különös, burjánzóan múltba révedő sajátosságait is erősnek és energikusan valóságosnak mutatta, szüzséként továbbra is roppant különös, a 19. századi színpadi képzeletvilágtól idegen témák foglalkoztatták. Hol Mozart-parafrázist játszott, mint Az árnyék nélküli asszony esetében, hol a színpad megkettőzésében rejlő lehetőségekben merült el, mint az Ariadne Naxos szigetén dupla cselekményének kidolgozásakor, hol teoretikus kérdést vetett fel, mint az 1942-ben Münchenben bemutatott utolsó operájában, a Capriccióban.

Mindig időszerű, az opera születése óta létező kérdést, természetesen, szöveg és zene viszonyával kapcsolatban, amelyhez rá jellemző módon rendkívül frappáns szövegkönyvet dolgozott-dolgoztatott ki. A Stefan Zweig ötletén alapuló libretto ugyanis egy társalgási darab, úgynevezett Konversationsstück keretei között, az egyes álláspontokat megszemélyesítve bontja ki az esztétikai dilemmát, roppant élvezetes, pergő cselekmény segítségével alkalmazva színpadra az egyébként főként tudós viták alapját képező problémát - és észrevétlenül a koncepció részévé avatva a hallgatókat, akik egyszeriben azon kapják magukat, hogy egy szórakoztató operaelőadás leple alatt valójában alkotói dilemmákkal szembesítik, hosszas gondolkodásra késztetik őket, ahogyan azt Kocsis Zoltán egy Koltai Tamással folyatott beszélgetésében meg is jegyezte.

Strauss ugyanakkor a maga részéről sokkal praktikusabb szempontból is jelentőségteljesnek tartotta szöveg és zene kiegyensúlyozott kapcsolatának kérdését. Az ember hajalmos lenne azt várni, hogy egy jelentős művészi kérdésfelvetést boncolgató kompozíció esetén az alkotó, amennyiben egyáltalán nyilatkozik a művéről, maga is elmélyült eszmefuttatásokba merül. Straussnak azonban esze ágában sem volt szavakkal megismételni olyasmit, amit meg is komponálhatott. Következésképp a Capriccio szövegkönyvének előszavában kizárólag olyan megjegyzésekre szorítkozott, amelyek a színpadi varázs elemzése helyett arra világítanak rá, hogyan kell működtetni a mágiát, hogy a bűvölet minél tökéletesebb legyen. Ennek érdekében részletesen elemezte a hangszeres és vokális hangzás egymáshoz való viszonyának, arányainak problémáit, kifejtve, hogy a körültekintő hangszerelés önmagában kevés, mivel minden helyszín, minden szereposztás más.

Ezért karmesternek és énekesnek nem egyszer egyetlen pillanat alatt kell "egyik vagy másik elemet hirtelen hangsúlyoznia vagy visszafognia, hogy létrejöjjön a kiegyenlített hangzás". A feladat ugyanis, ahogyan Wagnerre hivatkozva rámutatott, csak részben a zeneszerzőé, az előadóknak legalább akkora részt kell vállalniuk belőle: "Midőn 70 évvel ezelőtt Münchenben a Walküre próbái folytak, öreg zongoratanárom, a hárfás Tombo megkérdezte Richard Wagnert, mihez kezdjen a hárfaszólammal a Tűzvarázsnál, hiszen az - lejátszhatatlan. Wagner így válaszolt: »Nem vagyok hárfás. Láthatja jól, mit akarok. A maga dolga szerét ejteni, hogy úgy szóljon a hang, amint elképzeltem.«"

A szarkazmusra egyébként bármikor hajlamos zeneszerző azonban nem önmagát kívánta felmenteni ezekkel a gondolatokkal. Sokkal inkább azt hangsúlyozta vele, hogy a zene esetén, lévén időben elhangzó művészet, ne, létezik befejezett alkotás. A valódi, értő előadás mindig teremt, mindig egyszerre keresi a pillanatnyi és az állandó tökéletességet, a mágia mindig praktikus elemek pontos összhatásának az eredménye: "A kottahű, szöveghű interpretáció és a kongeniális improvizáció testvérek - báty és húg; mint a szöveg és a zene."

(Az idézett Strauss-szövegrészleteket fordította: Lengyel Jenő)

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Aki tudott szeretni – Törőcsik Mari visszatért a Nemzetibe

Szeptember 21-én nagyszabású gála keretében helyezték el az emlékezés sárga rózsáit egy ikonikus fotel mellé Törőcsik Mari pályatársai és barátai a Nemzeti Színházban. A nézőtéren meghatott csend, a színpad elé kifeszített kivetítőn egy mondat – „Tudni kell szeretni” – és egy távolba révedő arc… Marié.
Klasszikus

Csodagyerekeket hív új évadjába a Pannon Filharmonikusok

Az élet sója mesei motívuma kíséri végig a zenekar 2021/22-es évadát, amely során a fiatalok nem csupán a közönség soraiban, de a színpadon is helyet foglalnak. A Varga Tibor hegedűművész és tanár emlékének szentelt koncerten versenygyőztes ifjú szólisták lépnek fel.
Színház

Spiró György „sötét kalandregénye” és Garaczi László karanténdrámája nyerte a Kortárs Magyar Dráma-díjat

A Radnóti Zsuzsa alapította kuratórium 2019 óta díjjal jutalmazza a legkiemelkedőbb drámaírókat, hagyományosan február 24-én. Az apropót Örkény István Tóték című drámájának bemutatója adja, amely 1964. február 24-én volt. Idén Spiró György és Garaczi László vehette át az elismerést a Rózsavölgyi Szalonban, ezúttal a magyar dráma napján, szeptember 21-én.
Színház

Mécs Károly végleg visszavonul

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész pályafutásának hatvan éve alatt számos helyen megfordult, jelenleg egy előadásban látható, utána visszavonul.
Könyv

Könyves séták és ismert szerzők az idei Margó Fesztiválon

A Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében rendezik meg október 14. és 17. között a 10. Margó Irodalmi Fesztivált, amely a Müpával közös szervezésben valósul meg a Várkert Bazárban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Európai körutazás a tánc nyelvén: Erdélytől Örményországon át Spanyolországig a Liszt Ünnepen

Az első Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál nevéhez méltóan a kontinens különböző szegleteit hozza el a magyar fővárosba október 8. és október 24. között, mégpedig nem is akármilyen előadások formájában! A tánc- és mozgásművészet legkülönfélébb műfajai invitálják kulturális utazásra a nézőket: flamenco, néptánc, balett és fizikai színház várja a közönséget.
Klasszikus ajánló

Brahms, magyar zene és kortárs darabok a Concerto Budapest évadában

A Bartók, Liszt és Josef Suk műveinek szentelt évadnyitó dupla koncert után az ősz folyamán több rövid fesztivál is megvalósul a zenekar szervezésében, elsőként októberben a Magyar Kincsek Ünnepe.
Klasszikus ajánló

Szupersztár, lángész, egyetem és kisbolygó – történetek Lisztről és egy vadonatúj fesztiválról

Sokan az első „rocksztárnak” tekintik, akiért addig sosem látott módon rajongott a közönség, még többen egyszerűen korszakalkotó zenei géniusznak tartják, teljes joggal: Budapesten, Európa és a világ nagyvárosaiban számtalan köztéri szobor idézi meg alakját, de neveztek el róla egyetemet, repteret, sőt kisbolygót is.
Klasszikus interjú

A zene fölszabadít – jótékonysági koncert neves fellépőkkel a Zeneakadémián

Október 3-án délután neves zenészek adnak jótékonysági koncertet a Zeneakadémia Nagytermében. Olyan muzsikusok, mint Vásáry Tamás, Sümegi Eszter, Rajk Judit, Rolla János és a művésszé érett „csodagyerek”, Gertler Teo. A jegybevételt az EKC Szent János Kórház I. Belgyógyászati-Gasztroenterológiai osztálya kapja. Az eseményről, valamint a zene és a gyógyítás kapcsolatáról az osztályvezető főorvossal, egyben a rendezvény házigazdájával, dr. Székely Györggyel beszélgettünk.
Klasszikus ajánló

Csodagyerekeket hív új évadjába a Pannon Filharmonikusok

Az élet sója mesei motívuma kíséri végig a zenekar 2021/22-es évadát, amely során a fiatalok nem csupán a közönség soraiban, de a színpadon is helyet foglalnak. A Varga Tibor hegedűművész és tanár emlékének szentelt koncerten versenygyőztes ifjú szólisták lépnek fel.