Klasszikus

Preludiumok, Strófák a Kopár hegyen

2013.04.18. 11:15
Ajánlom
A zenei élmények kimeríthetetlen tárházával árasztotta el a közönségét a magyar orgonista hagyomány egyik legjelentősebb képviselője, Szathmáry Zsigmond április 16-án. KRITIKA

Sohasem hittem volna, hogy valaha is hiányolni fogom, miért nincs két, sőt több orgona is a Művészetek Palotája pódiumán. Nem Bach koncertnyitó Esz-dúr preludium és fúgájának impozáns megszólaltatása közben forgattam e gondolatokat, hanem az előadó saját szerzeménye, a „Strófák" hallgatása közben. Teljesen lenyűgöztek a változatos, izgalmas hanghatások, a mélyről jövő zenei gondolatok, melyeket elektroakusztikus hangkeltő eszközként magnószalagon rögzített hanganyag tett különlegessé, s vált az ezzel folytatott zenei párbeszéd a kamarazenélés magasiskolájává. Ekkor kívántam meg egy pillanatra, hogy legyen ott még két vagy három orgona, ami szintén beszáll e párbeszédbe. Azonban nem a hiányérzet mondatta ezt velem, hanem a jó érzés keltette telhetetlenség. Hamar kiderült, hogy a darab sokkal több, mint öncélú akusztikai különlegesség, mély zenei programjával afféle művészi hitvallás. Azé a művészé, aki a hetvenes éveiben járva, egy gazdag életúttal a háta mögött, komolyan veszi hivatását s legfőképpen a muzsikát.

A saját szerzemény mellett orgonaátiratai is nagy szerepet kaptak Szathmáry Zsigmond hangversenyén. A modern zene után immár a romantika parádéját fogadhatta a közönség. Egy előadótól, aki orgonista és zeneszerző is egy személyben, nem meglepő, hogy újabb darabokat ültet át hangszerére. Az már annál inkább érdekes, hogy ehhez olyan szerzőket választott, akik egy sort sem írtak orgonára. Dvořák- és Muszorgszkij-muzsika ennél fogva ritkán szólal meg orgonahangversenyeken, noha - remélhetőleg - ezek után gyakrabban. Szathmárynak köszönhetően a IX. szimfónia ("Az Újvilágból", e-moll, op. 95), valamint Muszorgszkij Egy éj a kopár hegyen című zenekari művének átiratai gyarapítják immár az orgonista repertoárt. Az utóbbi mű „zabolátlan" hangszerelésével, démoni karakterével fergetegesen szólalt meg a Müpa grandiózus hangszerén, mely egyaránt dicséri átíróját s előadóját. A virtuóz hangszerkezelés, a hangszínek iránti tökéletes érzékenység mind-mind nagyszerűen vizsgáztak e darabban. A Dvořák-mű elhangzó 2. és 4. tétele időnként eszembe juttatta, hogy átiratot hallok, s különösen azt, hogy az orgona, bármennyire is billentyűs hangszer, valójában fúvós. A választott regisztráció, különösen a gyors tételnél, a fúvószenekar asszociációját keltette bennem. Ennél az egy műnél éreztem, hogy nem vált „igazi" orgonadarabbá, ami azonban nem von le művészi értékéből, mivel az est többi darabjához hasonlóan szintén tökéletes zenei tolmácsolásban szólalt meg.

A Liszt-átiratot az Orpheusból Alexander Gottschalg, Liszt Ferenc személyes jó barátja készítette, ki maga is nagyhírű orgonista volt, s tanácsokkal is rendszeresen ellátta a szerzőt orgonára írott szerzeményeinél. A kompozíció lelke csorbítatlanul átsugárzott a maga religiózus hangvételével, a regisztrációs lehetőségek színes tárházával. Szathmáry, Liszt műveinek hiteles és értő tolmácsolójaként, része annak a tradíciónak, amelyre a magyar orgonista hagyomány oly büszke lehet.

Végül, de nem utolsó sorban ejtsünk szót az esten elhangzó Bach-művekről, melyek mint a Clavier Übung III. kötetében az Esz-dúr preludium és fúga, körülölelték a hangversenyt. Azonban itt a fúga a preludiumhoz társult, s a műsor hivatalos zárása a c-moll passacaglia volt. Szathmáry Zsigmond Bach-interpretációja a magas zenekultúrával rendelkező, tapasztalt művész megnyilvánulása. Sok vitára adott már okot az Esz-dúr preludium (BWV 552) ritmizálása, széles táborokat alkotva a hagyományos előadás és a túlpontozás hívei között. Szathmáry a hagyományos mellett voksolt, melyet nyugodt kiegyensúlyozottsággal vezetett végig. Szólamvezetésére ugyanez a mértéktartás volt jellemző, hagyta, hogy a remekmű maga mutassa meg önmagát, semmit nem hangsúlyozott túlzottan, nem regisztrált hivalkodóan. A Bach-művek tökéletessége iránti alázat levett róla minden előadói sallangot, intellektuális és technikai fölénnyel, tökéletes zeneiséggel tárta elénk Bach zenei világát. A két Bach-ráadás egyikében, a C-dúr toccatában (BWV 564) szárnyaló pedáltechnikáját is megcsodálhatta a nagyérdemű.

A technika kifogástalansága mellett alapvetően jellemezte játékát egyfajta lágyabb ritmizálás, mely elválasztja őt azon orgonista előadóktól, kiknél a precíz billentés egyfajta „varrógép effektust" idéz időnként elő. Játékát hallgatva, mint előadót leginkább Vladimir Horowitzhoz tudnám őt hasonlítani, kinek idősebb kori felvételein figyelhető meg szintén az a bölcs zenei hozzáállás, miszerint az apró zenei részletek útvesztőjéből kikanyarodva, a mű lényegi elemeiből szemernyit sem engedve, egyfajta felülnézetből közelít a darabokhoz, s válik ezáltal muzsikája emberi mértékkel mérve tökéletessé. Az ilyen előadók játékát hallgatva sohasem az fog fájni, hogy egy-egy aprócska hang elveszett a nagy egészben, ellenkezőleg, pont azáltal nem vesznek el, hogy nem akarják őket feltétlen megmutatni.

A közönség kitörő örömmel fogadta a koncertet, melynek a végén szűnni nem akaró tapssal jutalmazta az előadót. A Németországban élő művészt remélhetőleg még sokszor hallgathatja a magyar publikum.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Könyv

Tóth Krisztina: Ne húzzuk be a nyakunkat!

Az írók szerepéről, a múlt borzalmainak lejegyzéséről, a populizmus terjedéséről, valamint a társadalmak szélsőséges megosztottságáról beszélt Tóth Krisztina a Könyvfesztivál megnyitóeseményén. Az idei díszvendéget, Szvetlana Alekszijevicset Háy Hános laudálta.
Színház

Közzétette el nem mondott szenátusi beszédét Karsai György

Rátóti Zoltán egy hónappal ezelőtt, augusztus 26-án menesztette a Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolájának vezetőjét, Karsai Györgyöt. A döntés ellen több intézmény és művész felszólalt, később a professzor maga is reagált a történtekre. Most azt a beszédét osztotta meg közösségi oldalán, melyet az egyetem 2021. szeptember 17-i szenátusi ülésén szeretett volna elmondani.
Jazz/World

„A dalaink közösséget hivatottak teremteni” – megjelent a Harcsa Veronika-Gyémánt Bálint Quartet új lemeze

A Fidelio felületén debütál Harcsa Veronika és Gyémánt Bálint új lemeze, az About Time. A két zenésszel az album címén túl a koncertek feloldó hatásáról, a nemzetközi jelenlétről, illetve közelgő, november 22-i müpás koncertjükről beszélgettünk. A lemez meghallgatható a cikkben.
Zenés színház

Éneklő Kádár-kockák a kifutón – így készült a Soharóza új színházi divatbemutatója, a Keleti Blokk (GALÉRIA)

Szeptember 9-én mutatták be a Trafóban Halas Dóra és Nagy Fruzsina legújabb catwalk koncertjét, a Keleti blokkot, amely egy elképzelt jövőn keresztül tekint vissza a múltra. Dubniczki Attila fotókon keresztül mutatja be a premier előtti utolsó pillanatokat és a háttérben zajló munkát.
Zenés színház

„Én tehát színésznő lettem!” – 150 éve hunyt el Déryné Széppataki Róza

A 19. század egyik legnépszerűbb színésznője, az első magyar opera-énekesnőként számon tartott művésznő több mint három évtizeden keresztül volt meghatározó és megkerülhetetlen alakja a magyar színházi életnek.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

A legismertebb élő ukrán komponista – Valentin Szilvesztrov 85 éves

Egy évvel ezelőtt még elsősorban a zeneélet új művei iránt fokozottan érdeklődő közönség ismerhette Valentin Szilvesztrov nevét, ám az orosz invázió kezdete óta a szerző műveit Európa-szerte játsszák az ukrán nép iránti szolidaritás jegyében.
Klasszikus ajánló

Kossuth-díjas művészek tisztelegnek a Zeneakadémián Cziffra György emléke előtt

A jazz, a népzene, a cigányzene és a klasszikus zene fúzióját teremti meg négy Kossuth-díjas művészünk Cziffra Györgyre emlékezve, a világhírű zongoraművész születésének 101. évfordulóján. Lakatos Mónika, Dresch Mihály, Szakcsi Lakatos Béla és Balázs János improvizációs estje november 5-én, 19.30-tól várja az érdeklődőket a Zeneakadémián.
Klasszikus ajánló

Egy húszéves zseni rémtörténete – korai Mahler-mű hangzik el a Müpában

A panaszos dal, Gustav Mahler első, teljes egészében fennmaradt műve a Grimm-testvérek hátborzongató meséjén alapszik. Bár a zeneszerző később két tételesre rövidítette ifjúkori művét, újrafelfedezése után igen népszerű lett az eredeti verzió is, amely most először hangzik el Magyarországon.
Klasszikus ajánló

Hiány két hang között – Nádas Péter és Haydn a BMC-ben

Az író nyolcvanadik születésnapja alkalmából rendezett Nádas Péter Budapestje programsorozat egyik különleges összművészeti eseménye lesz a BMC-ben rendezett koncert.
Klasszikus ajánló

Négy fesztivál vendége volt szeptemberben az Anima Musicae

Gazdag programmal indította 2022/23-as évadát az Anima Musicae Kamarazenekar. A zene lelkéről elnevezett együttes négy rangos fesztivál meghívottjaként lépett fel.